A szeptemberi 20,1 százalék volt a csúcs, vagy lesz még ennél is nagyobb az infláció? Ez volt a legfontosabb kérdés, amikor arra vártunk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétegye az októberi drágulásról szóló adatát. És kiderült:

októberben az egy évvel korábbihoz képest 21,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A háztartási energia 64,4, az élelmiszerek 40 százalékkal lettek drágábbak, mint tavaly ilyenkor.

Ennél nagyobb inflációt utoljára 1996 harmadik negyedévében mértek Magyarországon.

Ha nem az egy évvel ezelőttihez, hanem az előző hónaphoz viszonyítunk, akkor az látszik, hogy szeptemberről októberre 2 százalékkal nőttek az árak, azaz nem sikerül megállítani az áremelkedést..

Az egyéni fogyasztási szokások persze mindenkinek mások, ezért is készítettük el a HVG Személyes Inflációs Kalkulátort, amellyel mindenki saját maga kiszámolhatja, az ő inflációja mekkora.

HVG Személyes Inflációs Kalkulátor - számold ki, mekkora a saját inflációd!

Elkészítettük a kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora inflációval szembesül.

A gyorsan változó tételektől megtisztított maginfláció 22,3 százalék – egy hónappal korábban 20,7 volt. A nyugdíjasinfláció pedig, azaz az idősek fogyasztási szokásai szerint átsúlyozott mutató a szeptemberi 21,9 százalék után most 23,6, azaz úgy tűnik, a nyugdíjasok a legnagyobb vesztesek közé tartoznak, valószínűleg azért, mert ők kevesebbet autóznak, így a benzinárstop nem annyira érinti őket, enni viszont ők is szoktak. Számukra jó hír, hogy a gyógyszerek az átlag alatt, 6 százalékkal drágultak egy év alatt.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke korábban arról beszélt: az októberi infláció „még kellemetlen meglepetést okozhat”. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig már olyan becslést adott, hogy az év végére 25 százalékos is lehet az infláció.

Túry Gergely

A szeptemberi inflációnk az EU negyedik legnagyobbja volt, csak az észt, a litván és a lett adat előzte meg, és már megközelítette az egyébként sem kicsi, 10,9 százalékos EU-átlag dupláját. A pontos uniós októberi számot az Eurostat egy hét múlva teszi majd közzé, az eddig meglévő becslések szerint ezúttal is a három balti államban lehet nagyobb drágulás a magyarnál.

Részletesen a következőképp jött ki a mostani szám:

• A háztartási energia 64,4 százalékkal drágult egy év alatt,
• az élelmiszerek ára átlagosan 40 százalékkal nőtt,
• a tartós fogyasztási cikkek 14,9 százalékkal drágultak,
• az alkoholos italok és a dohányáruk 12,8 százalékkal,
• az „egyéb cikkek” nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási fogyó cikkekkel és lakásjavító eszközökkel, 11,1 százalékkal lett drágább,
• a szolgáltatások ára 8,3 százalékkal nőtt,
• a ruháké pedig 7,6 százalékkal.

Van néhány kiugró tétel az élelmiszerek drágulásán belül is:

a tojás 87,9, a kenyér 81,4, a tejtermékek 75,4, a sajt 74,, a vaj és vajkrém 71,6, a száraztészta 58,6, a margarin 58, a péksütemények 54,7, az édesipari lisztesáru 53,4 százalékkal drágult.

Fazekas István

A háztartási energián belül a vezetékes gáz ára 121,0, a tűzifáé 57,7, a palackos gázé 51,1, az elektromos energiáé 28,6 százalékkal nőtt.

A kormány újabb árstopokat ígért, és nem nagyon csodálkozhatunk, ha egy órával az inflációs adat bejelentése után, a kormányinfón már konkrétum is elhangzik. Csakhogy az árstopok nem fékezték meg az inflációt – ez látszott a HVG bevásárlókosarában is. A bevásárlás egyre drágább, az ételeknél az 1990-es évek közepét idézi az, ahogyan elszállnak az árak. Emiatt pedig még annál is magasabbnak érezhetjük az inflációt, mint amekkora az valójában, hiszen olyan tételekről van szó, amelynek a megvásárlását nem lehet a jobb időkre halasztani, ráadásul mivel a napi fogyasztásunk részei, sokszor gyakrabban szembesülünk a drágulással, mint például egy bútor árának változásával.

Az élelmiszer-drágulás Európa-csúcstartó – ahogy a HVG legutóbbi számában részletesen bemutattuk, a 2010 óta hatalomban lévő Orbán-kormányok elhibázott agrárpolitikai döntéseinek egész sora is kellett ahhoz, hogy ide jussunk. Így aztán az sem csoda, hogy az élelmiszerboltokban egyre kevesebbet vásárolnak a magyarok. A kiskereskedelmi adat még nő, de szinte csak az árstopolt üzemanyagok vásárlása miatt.

Az ipar termelői árai eközben a szeptemberi adat szerint 42,7 százalékkal magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Ráadásul ez csak az átlag, a magyarországi értékesítésre készített áruk 66,2 százalékkal drágábban készültek, mint egy évvel korábban.

Az pedig óriási bizonytalanságot okoz, hogy tippelni is nagyon nehéz, hogyan alakulnak ez után az energiaárak, valamint az alapanyagok drágulása. A tőzsdei gázárak októberben épp csökkentek, de már a ruhaiparban is – ahol általában az egyik leglassabb inflációt mérik – azt panaszolják, hogy nagy pofont jelent az áremelkedés.