#árak




Ritka fájdalmas feladat kitörni a spirálból, amikor az árak és a bérek egyszerre lőnek ki

Ár-bér spirál felé sodródik a világ és Magyarország is, vagy már épp ott is van – figyelmeztetnek egyre gyakrabban. Amikor a növekvő bérek és az elszálló árak egymást húzzák, az egy különleges időszak a gazdaságban, és olyan, amire nehéz jó megoldást találni. Ennek a hátterét járjuk körbe a közgazdasági elméleteket bemutató cikksorozatunk mostani részében.



MNB: Az ármaximálás ellenére is száguld az infláció, de ha eltörlik, az komoly ársokkot fog okozni

Minden fontos előrejelzésén nagyot rontott az MNB: a legjobb esetben 7,5, a legrosszabb forgatókönyv szerint 9,8 százalékos lehet az infláció, a GDP-növekedés 2,5 és 4,5 százalék között lehet. Az élelmiszerárak úgy nőnek, hogy azt néhány termék ármaximálása sem képes megállítani, és hacsak nem lesz nagy változás a világpiacon, jókora ársokk jön, amint elengedik az árak rögzítését.


Megnéztük, mi igaz abból, amit a Fidesz állít az inflációról

„Ha a baloldalon múlna, már brutális háborús infláció lenne” – ezzel a címmel adott ki közleményt a Fidesz arra reagálva, hogy 15 éve nem látott szintre, 8,3 százalékra nőtt az infláció. A közlemény megismételte azt, amit Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója nyilatkozott: a magyar infláció az európai középmezőnyhöz tartozik. Nagy Márton ehhez még azt tette hozzá, hogy az ármaximálás 3-4 százalékponttal vitték lejjebb az inflációt. Megnéztük, mi igaz ezekből az állításokból.



Megállíthatatlan az infláció: 8,3 százalékos volt a drágulás februárban

Az élelmiszerek és a benzin árának maximálása is csak egy kicsit tudta lassítani az infláció száguldását, 2007 augusztusa óta nem volt akkora drágulás, mint most. Az árbefagyasztással nem érintett termékek közül a margarin ára 25,8 százalékkal, a kenyéré 25 százalékkal nőtt. Ráadásul az orosz–ukrán háború gazdasági hatásai még csak nem is látszanak ezeken a számokon.












Nyakunkon a drágulás, de tényleg rossz dolog az infláció?

2021 legfontosabb gazdasági jelensége az volt, hogy elszállt az infláció. Szinte senki nem úszta ezt meg, Magyarország, az USA, az eurózóna egyaránt rég nem látott inflációs mutatót ért el. Hogy számolják ezt ki, miként mérik meg, és mit lehet tenni ellene? Tényleg beleszámít a kvarcóra ára az inflációba, a lakásoké viszont nem? És egyáltalán, hogy jön az ki, hogy épp 3 százalék környéki inflációt tartanának ideálisnak Magyarországon? Ezekre, és más hasonló, a pénzromláshoz kapcsolódó kérdésekre kerestük a választ.