Az elmúlt néhány hónapban többet drágultak az élelmiszerek, mint a 2010-es években összességében. De ez azt is jelenti, hogy többet is kell dolgozni azért, hogy megvásároljuk őket? Visszamentünk egészen 1989-ig, hogy megnézzük, az elmúlt 33 évben a fizetések növekedése mennyivel tette egyszerűbbé az élelmiszerek vásárlását.
Miközben azt hallgathatjuk, hogy a háború miatt jár az egekben az infláció, és máshol sem jobb a helyzet, a számok azt mutatják, hogy már 2021 végén is az EU egyik legnagyobbja volt a magyar drágulás, és most is sokkal rosszabbul állunk a nyugatiaknál. Az olcsó energia annyira elég, hogy a régiónkhoz képest elviselhetőnek tűnjön a magyar infláció, és nőjön az esélye annak, hogy még akkor is nagy legyen az itteni drágulás, amikor Európa legtöbb más helyén már visszatér a nyugodt időkben megszokott szintre.
A benzinkutak sorra vezetnek be mennyiségi korlátozást; az élelmiszerek kapcsán a kisboltosok panaszkodnak arról, hogy nem tudnak elég terméket venni a nagykereskedőktől; új törvényjavaslatok sorát nyújtották be nemcsak a vármegyékről és az ispánokról, hanem az adókról, a dohánypiacról és a vagyonnyilatkozatokról is. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Már akkor is durvának érezték a magyarok az inflációt, amikor a kanyarban sem volt a háború, azóta pedig csak rosszabb lett a helyzet – derült ki a Cetelem Körképből.
A 140 termékcsoportból, amelyből a KSH összerakja az inflációs számot, 78-ban is 10 százalék fölötti volt a drágulás. Összegyűjtöttük, mi húzta igazán fel az inflációt, és mi volt az a néhány tétel, amelynek csökkent az ára.
1999 decemberében volt utoljára nagyobb infláció, mint most, amikor 10,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az elmúlt egy évben. A legdurvábban az élelmiszerek ára szállt el, ott átlagosan 18,7 százalékos a drágulás, de a tartós fogyasztási cikkek ára is 10 százalék fölött nőtt.
Sikerült elfogadtatni az uniós olajembargó tervét, de úgy, hogy a magyar kormány újabb haragosokat szerzett; céges beszámolók tömegeit tették közzé; egyre inkább elszakadnak a hatósági árak a piaciaktól. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Megállíthatatlanul nőnek a termelői árak, ez pedig átszivárog azokba az árakba is, amelyeket a vásárlóknak ki kell fizetniük.
Ha túl nagy az infláció, írjuk törvénybe, hogy nem lehet az – rengeteg példa volt a történelemben, amikor egy politikus úgy gondolta, ez jó ötlet lesz. Általában évekbe telt kezelni a károkat egy ilyen után, de egy-egy olyan eset is volt, amikor az óvatosan bevezetett árszabályozás egy ideig működött, és csak kisebb nehézségekkel lehetett kijönni belőle.
A hvg.hu utánajárt annak, hogy mire számíthatunk az idei balatoni nyári szezonban.
Aki kétszer akkorának érzi az inflációt, mint amilyen adatot a KSH kiad, az megnyugodhat, pontosan ugyanannyira lő félre, mint a legtöbb ország legtöbb polgára, amikor az árak emelkedéséről kérdezik. Az infláció érzékelése, a valódi drágulás és az inflációs várakozás gyakran látványosan eltérnek, ráadásul önbeteljesítő jóslatként az inflációs várakozás valóban tovább emelheti az árakat.
Épp 10 százalék alatt maradt az infláció, azonban a drágulást senki nem ússza meg, a legdurvábban az élelmiszerek ára lőtt ki.
Az EU Oroszországgal szembeni újabb szankciós tervéről, benne az olajembargóról vitatkozott az unió és a magyar kormány; 35 évre Mészáros Lőrinc közelébe kerültek a gyorsforgalmi utak; elrajtolt Budapestről a Giro d'Italia. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Két hónappal meghosszabbította a kormány az árstopot; a Gazprom leállította a gázszállítást Lengyelországnak és Bulgáriának; megindult a Magyarországgal szembeni jogállamisági mechanizmus. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Egy hónappal korábban még az EU hatodik legnagyobbja volt a magyarországi infláció, de márciusban sok más országban jóval durvábban elszálltak az árak, mint nálunk.
Ár-bér spirál felé sodródik a világ és Magyarország is, vagy már épp ott is van – figyelmeztetnek egyre gyakrabban. Amikor a növekvő bérek és az elszálló árak egymást húzzák, az egy különleges időszak a gazdaságban, és olyan, amire nehéz jó megoldást találni. Ennek a hátterét járjuk körbe a közgazdasági elméleteket bemutató cikksorozatunk mostani részében.
Magyarországon ehhez képest filléreket kérnek a szélessávú kapcsolatért. Kijött a Cable.co.uk új elemzése.
Minden fontos előrejelzésén nagyot rontott az MNB: a legjobb esetben 7,5, a legrosszabb forgatókönyv szerint 9,8 százalékos lehet az infláció, a GDP-növekedés 2,5 és 4,5 százalék között lehet. Az élelmiszerárak úgy nőnek, hogy azt néhány termék ármaximálása sem képes megállítani, és hacsak nem lesz nagy változás a világpiacon, jókora ársokk jön, amint elengedik az árak rögzítését.
„Ha a baloldalon múlna, már brutális háborús infláció lenne” – ezzel a címmel adott ki közleményt a Fidesz arra reagálva, hogy 15 éve nem látott szintre, 8,3 százalékra nőtt az infláció. A közlemény megismételte azt, amit Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója nyilatkozott: a magyar infláció az európai középmezőnyhöz tartozik. Nagy Márton ehhez még azt tette hozzá, hogy az ármaximálás 3-4 százalékponttal vitték lejjebb az inflációt. Megnéztük, mi igaz ezekből az állításokból.
A tíz legnagyobbat dráguló termék közül hét élelmiszer, de még az üzemanyag is bekerült a tízes lista végére, annyival drágább, mint tavaly ilyenkor volt. Négy olyan termékcsoport van a 140-ből, amelynek csökkent az ára.
