Legalább 1200 éve nem volt a mostanihoz fogható szárazság Spanyolországban és Portugáliában – állapították meg kutatók, akik komoly következményekről beszélnek.
Nem elég, hogy az alapanyagok drágulása miatt már elindult a kenyér ára felfelé, nincs vége a trendnek, még az aszály is belerondíthat. Sok alföldi gazdaságban dupla ráfordítással a tavalyi terméshozam felét takaríthatják be.
A kánikula és a szárazság miatt nagy a kockázata, hogy tűz alakul ki, ezért országos tűzgyújtási tilalmat rendeltek el szombattól. Még a kijelölt tűzgyújtó helyeken sem szabad tüzelni.
Ötszáz eurós bírságot kockáztat, aki megszegi a szabályt.
Csontszáraz a talaj az ország keleti felében. A kalászosoknak, repcének már az sem segítene, ha lenne eső, de egyhamar nem lesz.
A Zibelló nevű teherhajó 78 évvel ezelőtt süllyedt el, azóta csak egy apró részlet látszódott ki belőle. Most az egész, 55 méter hosszú hajótestet látni lehet.
Milánóban az érsek esőért imádkozik.
Háborúk és politikai döntések több ember éhhalálát okozták, mint aszályok és áradások. A múlt századi éhínségek tapasztalataiból az is kiderül, mi a teendő, ha elszállnak az élelmiszerárak, és miért nem szabad leépíteni a mezőgazdaságot.
A Türk Tanács aszálymegelőzési intézetéről szóló megállapodást lengetett be Taskentben Szijjártó Péter külügyminiszter, aki azt is elárulta, hogy egy múlt század közepén kidolgozott, de világhírű magyar technológiával szállhatunk be az üzbég atomerőmű-építésbe.
A klímaváltozás okozta, abnormális jelenségek a világ minden pontját érintik. Ezek egyik legsúlyosabb következménye, hogy bizonyos területeken néhány évtized múlva már lehetetlen lesz élni.
Nem a jégkorszak, hanem az aszály miatt hagyták el dél-grönlandi településeiket a vikingek a 15. században – állítja kutatók egy csoportja. Elméletük egy széles körben elterjedt teóriát cáfol.
Egyre több lesz a forró nap, az aszály és az erdőtűz, eső pedig, ha esik, egyre inkább özönvízszerűen hullik le – többek között ezeket az időjárási forgatókönyveket jósolják Magyarországnak és a régiónak a klímaváltozás nyomán. A Másfélfok összeszedte, mire számíthatunk.
Egy ma születő gyerek sokkal több szélsőséges időjárási eseményt fog megtapasztalni a klímaváltozás következtében, mint az 1960-as évek szülötte. Egy kutatásból az is kiderült, hogy a ma 40 évesnél fiatalabbak korábban nem tapasztalt mértékben élhetnek meg aszályokat és áradásokat.
Százhúsz éve, 1901 óta rögzíti az Országos Meteorológiai Szolgálat (illetve elődje) az időjárási adatokat, azóta az idei június volt országos átlagban a legszárazabb nyárkezdet, és forróságot nézve is a dobogó harmadik fokára került. Cikkünk megjelenésének napján a meteorológusok szerint akár 36 fok is lehet.
Az aszályos térség az ország éleskamrájának számít.
Az aszály miatt negatív aratási rekordok várhatók őszi árpából Békés megyében; az őszi búza hozama is alig fele a tavalyinak, ráadásul a sok apró szem a vetőmag ellátottságra is kihathat majd – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés megyei igazgatóságának az adatsoraiból.
A kutatók szerint mindennek a klímaváltozáshoz lesz köze. A La Nina miatt Kelet-Ausztráliában áradások, az Egyesült Államokban és Kelet-Afrikában pedig súlyosabb aszályok alakultak ki.
A szakértők nyilatkozatait durván torzító címekre és találgatásokra reagálva igyekszik mindenkit megnyugtatni az Országos Vízügyi Főigazgatóság, hogy a Balaton jelenlegi alacsony vízállása szélsőséges, de nem rendkívüli.
Mintha csak egy nagy költségvetésű hollywoodi film trükkjeit néznénk, amelyek a legbelsőbb félelmeinkre hatnak a maguk profizmusával, hogy katasztrófákkal riogassanak. Ilyenek a görögországi erdőtüzek képei, csakhogy egy olyan katasztrófát mutatnak meg, amely itt és most zajlik. És amikor ezeket a képeket nézzük, nemcsak a jelent, hanem a jövőt is láthatjuk magunk előtt.
