Az ellenzéki párt szóvivője a legnagyobb álcivileknek nevezte a CÖF-öt és a CÖKA-t, és feltételezi, hogy azok közvetve jelentős közpénzhez jutottak. Mirkóczi Ádám emellett önmérsékletre intette a békemeneteseket, utalva a hétfői sümegi rendezvényükre.
Az ET által létrehozott korrupcióellenes intézmény korrupció elleni ajánlásait kéri számon a magyar kormányon. A tavaly nyári jelentésükben tett tizenöt ajánlás közül hatot Magyarország kielégítő módon megvalósított, négyet viszont részben, ötöt pedig egyáltalán nem valósított meg – írták. Leginkább a pártfinanszírozás átláthatóságával kapcsolatban van pótolnivaló, ezzel kapcsolatban az "elkeserítő" kifejezést is használták az ET dokumentumában.
Titkosítás, testre szabott jogszabályalkotás, sőt a döntés letagadása – egyre durvább trükkökkel rejtik el az állami szervezetek az adóforintok útját, noha az információszabadságról szóló törvény alapján a közérdekű adatokat ki kell adni.
A CÖF civil átláthatóságot célzó törvénymódosító javaslatai csak a külföldről is támogatott civil szervezetekre vonatkoznak. A javaslatok közé tartozik, hogy a támogatás kizárólag átutalásban érkezhet, a szerződéseket nyilvánosságra kell hozni, és a szerződések egy példányát el kell küldeni a kormány illetékes államtitkárságának.
Átláthatósági biztosi posztot hozna létre a fővárosban a baloldal közös főpolgármester-jelöltje. Falus Ferenc teljes transzparenciát ígér, közbeszerzési portált is létrehozna.
Az állami cégek is kötelesek elszámolni az Alkotmánybíróság hétfői döntése szerint. A Kúria a Vértesi Erőmű ügyében indokolatlanul szűken értelmezte a közfeladatot ellátó szerv, személy fogalmát és ezzel korlátozta az információszabadságot. Ennek most vége.
A cég adóvégrehajtás alatt áll, nincs szakmai tapasztalata, mégis nyert a kormány tenderén. Vajon miért?
A 66 megvizsgált állami vállalat honlapja alapján mindössze kettő kapott a 100-as skálán 90 pontot abból a szempontból, hogy mennyire tették közzé a törvény által megkövetelt adatokat - közölte a Transparency International Magyarország.
Százmilliárd forintnyi támogatást fizethetnek vissza a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) azok a vállalkozások, amelyek nem mentek át az ügynökség átláthatósági szűrőjén – olvasható a pénteki Magyar Nemzetben.
Bár a bwin.party digital entertainment online szerencsejáték-szervező idén áprilisban úgy döntött, kivonul a magyar piacról, ám a cég kelet-európai igazgatója úgy véli, Magyarország gyorsabban lábal ki a válságból, mint a többi régiós ország, a gazdaság magára találásával pedig ők is elgondolkodhatnak a visszatérésen. A szabályozást ugyanakkor több ponton is érdemes lenne újragondolni, minden szereplőre, akár külföldi, akár magyar, ugyanazoknak a szabályoknak kellene vonatkoznia. Thomas Tzokas szerint eközben az egész szektor helyzete nagyban függ attól, hogy alakul az amerikai "vadnyugat" meghódítása. A politikusoknak pedig végre rá kellene jönniük, az online szerencsejátékot nem lehet a határon megállítani. Interjú.
A gyógyszercégeknek 2016-tól nyilvánosságra kell hozniuk az orvosokkal és az egészségügyi intézményekkel kötött szerződéseik legfontosabb adatait, úgy, hogy beazonosítható legyen, hogy a támogatott mire és mekkora összeget kapott.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) nyilvánosságra hozta az átláthatósági nyilatkozatot vissza nem küldő cégek listáját, az érintett 700-750 cég vagy szervezettel szemben megkezdik az elállási eljárásokat, ezzel elvesztik a korábban számukra megítélt, összesen 50 milliárd forint támogatást.
Az autógyártás és a kiskereskedelem áll a leggyengébben átláthatóság terén – derült ki a Transpareny International mai budapesti sajtótájékoztatóján. A szervezet az 50 legnagyobb magyarországi vállalatot vizsgáló kutatásában az látszik, hogy a cégek egyharmada – 14 vállalat – egyáltalán nem közöl adatokat korrupcióellenes programjáról.
Az NFA-t másodfokon is kötelezték, hogy hozza nyilvánossgára a 2010-2012 közötti állami földbérleti pályázatok adatait, a szervezet azonban a Kúrián támadta meg az ítéletet - közölte Szabó Rebeka, az Együtt-PM poltikusa.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) nyilvánosságra hozta szombaton azoknak a cégeknek a listáját, amelyek a felszólítás ellenére nem nyilatkoztak arról, hogy kik a valódi tulajdonosaik. A listán mintegy 2500 cég neve szerepel, amelyek a mulasztás miatt elveszíthetik a korábban megítélt támogatásokat.
Botrányokkal tarkított évtizedek után a Vatikán bejelentette szerdán, hogy törvényt hoztak az egyházi állam pénzügyeinek nagyobb átláthatósága érdekében, amit a nemzetközi közösség is szorgalmazott.
Átláthatóság és üzleti titok – e két kulcsfogalom között egyensúlyozva kell a cégvezetőnek eldöntenie, melyik partnerével milyen információt oszt meg vállalatáról. Mit kell tudnia a munkatársaknak, üzletfeleknek, a banknak vagy éppen az újságírónak? És mit nem?
Bajnai Gordon szerint a kormány alkalmatlanságát jelzi, hogy az Európai Unió 15-ből 13 magyar operatív programot nem finanszíroz. Az Együtt–PM szövetség vezetője felszólította a kabinetet, hogy állítsa vissza a fejlesztési pénzek elosztásának átláthatóságát.
Íme egy konkrét példa arra, hogy a jogalkotás miként rendelődik alá a fideszes pénzszivattyú működtetésének. Karácsony Gergely írása.
A Transparency International (TI) Magyarország jogi vezetője cinikusnak és képmutatónak nevezte a trafikpályázat adatainak nyilvánosságát is érintő új rendelkezéseket. A szervezet álláspontja szerint a választójogi törvény visszaélésre ad lehetőséget. A Transparency éléről hamarosan leköszön Alexa Noémi.
