Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Az Alkotmánybíróság hétfőn véget vetett annak a gyakorlatnak, amely az állami cégek átlátható működésének, a közpénzek általuk történő elköltésének a nyilvánosság általi ellenőrzését akadályozta. A Kúria 2012-ben Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője közérdekű adatigénylésének ügyében teret nyitott arra, hogy az egyre elszaporodó állami vállalatok kibújhassanak az átláthatóság követelménye alól. Ennek vetett véget az Alkotmánybíróság hétfői döntése – írja az ügyben a Bodoky Tamást képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményében. Az ügyben a jogvédő szervezetet az alkotmányjogi panasz elkészítése során az atlatszo.hu jogi stábja is segítette.
Az információszabadság érvényesülése szempontjából rendkívüli jelentőségű döntés született. 2012 óta minden egyes adatigénylés, melynek címzettje közvetett állami tulajdonban álló cég (például a Paksi Atomerőmű Zrt.), a Kúria elhíresült Vértesi Erőmű ügye mögé bújhatott.
Bodoky Tamás újságíró a Vértesi Erőmű Zrt. milliárdos veszteségeit megalapozó szerződéseket és ezekhez kapcsolódó belső vizsgálati anyagokat kérte ki. Az adatigénylés teljesítését arra hivatkozva tagadták meg, hogy a Vértesi Erőmű nem lát el közfeladatot. Annak ellenére állították ezt, hogy a Vértesi Erőmű a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában áll, melyről már rengetegszer kimondta a bíróság, hogy egyértelműen közfeladatot ellátó szervnek minősül függetlenül attól, hogy tevékenységét versenykörülmények között végzi. A Kúria azzal érvelt, hogy csak azok a cégek kötelesek elszámolni a közpénzek elköltésével, melyek az állami, illetve most már a nemzeti vagyonról szóló törvény mellékletében nevesítve is szerepelnek, mert csak ezek látnak el közfeladatot.
Az Alkotmánybíróság elfogadta a TASZ érvelését és megállapította, hogy a Kúria indokolatlanul szűken értelmezte a közfeladatot ellátó szerv, személy fogalmát és ezzel korlátozta az információszabadságot, tehát a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapjogot. A döntés általános jelleggel kimondja, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása szempontjából a tartós állami tulajdonban lévő meghatározó befolyása alatt álló leányvállalatot is olyan gazdasági társaságnak kell tekinteni, amely közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó személynek minősül.
Az Alkotmánybíróság döntésének jelentősége egyrészt abban áll, hogy az információszabadság érvényesülését eddig megakadályozó döntést kiiktatott a magyar joggyakorlatból, másrészt újra megteremtette annak kereteit, hogy a gazdasági életben vállalatokon keresztül egyre nagyobb mértékben részt vevő államnak ez az aktivitása is ellenőrizhető legyen. Nyilván a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetését és jogi képviselőit is megnyugvással tölti el, hogy végre egyértelművé vált a jogi helyzet: nemcsak a Vértesi Erőmű Zrt. vagy a Paksi Atomerőmű Zrt. és a többi MVM-leány, hanem a közfeladatot ellátó gazdasági társaságok meghatározó befolyása alatt álló minden leányvállalat köteles biztosítani a közérdekű adatok nyilvánosságát.
