Eddig úgy tudta, hogy azért kell nekünk Paks II., hogy majd legyen mivel kiegyenlíteni azt a sok megújuló energiás erőművet, amiből lassan egy évtizede nem épült ugyan egy se, de majd az új atomerőmű után talán terjedni engedné a regnáló kormány? Meg azt is úgy tudja, hogy majd annyi áramot termel Paks II., hogy a felesleget majd jóárusítva exportálhatjuk, amitől az egész majd sokkal jobban megéri? Az csak a kisebbik baj, hogy rosszul tudta.
Ilyen az, amikor egy fejlett országban egyszerre süt a nap és fúj a szél.
Office-mailware típusú vírust találtak egy általános viszgálat során a Gundremmingeni atomerőmű irodai számítógépén. Az informatikusok esküdnek rá, hogy a talált, egyébként jól ismert Conficker vírus a nukleáris létesítményre nem jelentett veszélyt.
Hollandia 15 millió olyan jódtablettát rendelt, amely megvédi a pajzsmirigyet a radioaktív sugárzással szemben. Az atomerőművek körül élőket látnák el a tablettákkal, az eddiginél nagyobb területen - közölte pénteken az ország egészségügyi minisztériuma.
Két rosszindulatú programot is talált az üzemeltető a bajor létesítményben. Konkrét veszély most nincs, de innentől már tényleg csak egy lépés, hogy legyen.
Mi köti össze és mi választja szét az emberiség történelmének két (eddigi) legnagyobb technológiai katasztrófáját? Miért tudunk többet Csernobilról, mint Fukusimáról? Milyen hatásnak van kitéve az az ötmillió ember, aki ma is sugárszennyezett területen él? Mirnijt vagy Aszódit érdemes-e inkább elolvasni?
A Fukusima-1 atomerőmű területén erősen sugárzó radioaktív forrást észleltek, amely a megengedett határérték százszorosát bocsátja ki – közölte pénteken a létesítményt üzemeltető TEPCO japán energiavállalat.
Egy belga lap szerint az eset két nappal a robbantások után történt, Charleroi városában.
Kémkedtek az erőmű és az atomprogram igazgatója után is.
Fukusima évfordulóján a miniszterelnök kiállt a nukleáris energia mellett.
Három nappal az újraindítása után leállt a Takahama nukleáris erőmű egyik blokkja. Az áramfejlesztő rendszerben észleltek hibát.
Jól kiszúrunk a sógorokkal, nem csoda, hogy támadják Paks II.-t.
A szivárgás Manhattantől mintegy 60 kilométerre történt.
Versenytárgyalás nélkül fogna bele Csehország az atomerőmű-bővítésbe, mivel az atomerőműtendert sikertelennek tartják. A tervezett erőmű nem Temelínnél lenne, hanem Dukovanynál.
A két, kontinens méretű ország, India és Oroszország egymás kezébe csaptak: az oroszok is beszállnak az indiai megújuló energiatermelési vízió megvalósításába. Első lépésben egy 500 megawattos "kísérleti projekt" megvalósítását bízták az oroszokra, melynek céldátuma jóval közelebbi, mint a mi Paks II-nk bekapcsolási ideájaként hangoztatott 2026.
Két atomreaktor építésére kapott megbízást Bangladestől az orosz Roszatom cég. A két, egyenként 1200 megawatt teljesítményű reaktor összesen 12,7 milliárd dollárba kerül.
Nem volt hatása a nukleáris biztonságra a Leningrádi Atomerőmű üzemzavarának, legalábbis a Roszatom azt állítja, hogy semmiféle radioaktív kibocsátás nem történt, és a háttérsugárzás az üzemzavar idején és azóta is a normális értéken belül van.
Szabad lett az út a politikusok rokonai előtt a közbeszerzéseken, Polt Péter elismerte, hogy loptak a Quaestor-ügyben, Paks II-nek meg úgy fest, annyi. Zuckerberg sokak szerint jótékonykodásnak álcázott adóelkerülést indított, a szocialisták aláírásokat gyűjtenének, hogy emeljék meg a közszolgák pénzét (pedig nem is keresnek annyira rosszul, mint állítják), a kormány már szelektál a nemzetközi hiperláncok szívatásában. Heti gazdasági összefoglaló a hvg.hu-n.
Másodfokon is pert nyert az Energiaklub a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (MNV) szemben. Az ítélet jogerős: nyilvánosságra kell hozni a Paks II Zrt. felvásárlásáról szóló szerződést.
Egy közel egymilliárd dolláros beruházás keretében épül Oroszország legnagyobb adatközpontja, és könnyen elképzelhető, hogy a Facebook vagy a Google is foglal majd itt tárhelyet.
