Engedélyt adott az új atomerőmű, a Hinkley Point C megépítésére a brit kormány. A beruházást Theresa May miniszterelnök állította le biztonsági megfontolásokra hivatkozva közvetlenül júliusi hivatalba lépését követően.
Jó néhány ötlet született Moszkvában az elmúlt években arra vonatkozóan, hogy miként lehetne még a nukleáris erőműveket becsomagolni. A törpeerőművek üzletileg máig nem túl kecsegtető elképzelésétől a már építés alatt álló, hajónak álcázott mobil atomerőműig sok minden szóba jött, de a tengerfenékre telepített reaktor ötlete csak most került elő – a hidegháborús időszak egyik elfeledett agyszüleményét ásták elő hozzá.
A Roszatom tíz éven belül, olyan robotot fejlesztene ki, amik főleg az atomerőművek bontásába és a sugármentesítésbe segítenének be.
Kína megtartotta első átfogó, előre be nem jelentett nukleáris biztonsági gyakorlatát. Közben kiderült: atomerőművi meghibásodást titkoltak el.
Váratlanul elhalasztotta a döntést a brit kormány a Délnyugat-Angliába tervezett új atomerőmű felépítéséről.
Megszüntették a szakemberek az irányítástechnikai berendezés meghibásodását a paksi atomerőmű 1. blokkjánál. Pénteken kora délután már ismét száz százalékos teljesítményen üzemel.
Leállították a Paksi Atomerőmű 1. blokkját. A hiba pontos behatárolása és elhárítása még zajlik.
Szemléletessé tett adathalmazzal mutatta meg a Bloomberg, merre tart a világ az energetikai beruházásokkal. A grafikonokból nem csak az nyilvánvaló, hogy 2040-ig épülnek még szénerőművek, hanem az is, hogy Paks II.-vel Orbánék évtizedekre tévútra terelhetik Magyarországot.
Közel 20 milliárdos tőkeemelést hajtott végre a magyar állam a paksi bővítés projektcégében. Ez jövő márciusig lesz elég.
Egy műszaki hiba miatt leállította magát egy belga atomerőmű, de egyelőre vizsgálják, hogy mi volt ez a hiba.
Határozatot fogadott el a holland parlament arról, hogy függesszék fel a Belgiumban lévő Doel-3 és Tihange-2 atomreaktorok működését – közölte a holland törvényhozás alsóháza kedden.
Csütörtök estétől gördülő sztrájk kezdődik Franciaország valamennyi, azaz szám szerint 19 atomerőművében tiltakozásul a kormány munkajogi reformja ellen - jelentette be szerdán Laurent Langlard, az egyik legjelentősebb szakszervezeti szövetség, a CGT tisztségviselője.
A Paks II. projekt a kormányzat által sulykolt optimista feltételezések ellenére sem térül meg még 60 év alatt sem, és miközben állami támogatás nélkül gazdaságilag nem életképes, arra nyújt leginkább lehetőséget, hogy bebetonozza az állami irányítású energiatermelők dominanciáját. Egyebek közt ezeket a megállapításokat tartalmazza egy kedden ismertetett nemzetközi tanulmány, amely demonstratívan azokkal a feltételezésekkel számolt, amellyekkel korábban a kormány által felkért Rothschild Bankház. Arról is szó van benne, hogy ha az új magyar atomerőmű megépül, nem hagy teret a nukleáris energiatermelés alternatíváinak, még ha azok olcsóbbak lennének is.
Már megint valami egészen újat hallottunk az atomerőmű bővítéséről.
Eddig úgy tudta, hogy azért kell nekünk Paks II., hogy majd legyen mivel kiegyenlíteni azt a sok megújuló energiás erőművet, amiből lassan egy évtizede nem épült ugyan egy se, de majd az új atomerőmű után talán terjedni engedné a regnáló kormány? Meg azt is úgy tudja, hogy majd annyi áramot termel Paks II., hogy a felesleget majd jóárusítva exportálhatjuk, amitől az egész majd sokkal jobban megéri? Az csak a kisebbik baj, hogy rosszul tudta.
Ilyen az, amikor egy fejlett országban egyszerre süt a nap és fúj a szél.
Office-mailware típusú vírust találtak egy általános viszgálat során a Gundremmingeni atomerőmű irodai számítógépén. Az informatikusok esküdnek rá, hogy a talált, egyébként jól ismert Conficker vírus a nukleáris létesítményre nem jelentett veszélyt.
Hollandia 15 millió olyan jódtablettát rendelt, amely megvédi a pajzsmirigyet a radioaktív sugárzással szemben. Az atomerőművek körül élőket látnák el a tablettákkal, az eddiginél nagyobb területen - közölte pénteken az ország egészségügyi minisztériuma.
Két rosszindulatú programot is talált az üzemeltető a bajor létesítményben. Konkrét veszély most nincs, de innentől már tényleg csak egy lépés, hogy legyen.
Mi köti össze és mi választja szét az emberiség történelmének két (eddigi) legnagyobb technológiai katasztrófáját? Miért tudunk többet Csernobilról, mint Fukusimáról? Milyen hatásnak van kitéve az az ötmillió ember, aki ma is sugárszennyezett területen él? Mirnijt vagy Aszódit érdemes-e inkább elolvasni?
