#atomerőmű





Széllel szemben pisilne Orbán az új paksi erőművel

Szemléletessé tett adathalmazzal mutatta meg a Bloomberg, merre tart a világ az energetikai beruházásokkal. A grafikonokból nem csak az nyilvánvaló, hogy 2040-ig épülnek még szénerőművek, hanem az is, hogy Paks II.-vel Orbánék évtizedekre tévútra terelhetik Magyarországot.





Jön a nagy francia atomsztrájk holnap este 9-től

Csütörtök estétől gördülő sztrájk kezdődik Franciaország valamennyi, azaz szám szerint 19 atomerőművében tiltakozásul a kormány munkajogi reformja ellen - jelentette be szerdán Laurent Langlard, az egyik legjelentősebb szakszervezeti szövetség, a CGT tisztségviselője.


A kormány fegyverével mutatták ki, hogy Paks II. nem lehet gazdaságos

A Paks II. projekt a kormányzat által sulykolt optimista feltételezések ellenére sem térül meg még 60 év alatt sem, és miközben állami támogatás nélkül gazdaságilag nem életképes, arra nyújt leginkább lehetőséget, hogy bebetonozza az állami irányítású energiatermelők dominanciáját. Egyebek közt ezeket a megállapításokat tartalmazza egy kedden ismertetett nemzetközi tanulmány, amely demonstratívan azokkal a feltételezésekkel számolt, amellyekkel korábban a kormány által felkért Rothschild Bankház. Arról is szó van benne, hogy ha az új magyar atomerőmű megépül, nem hagy teret a nukleáris energiatermelés alternatíváinak, még ha azok olcsóbbak lennének is.



Orra bukik Pakstól a fejnehéz orbáni logika

Eddig úgy tudta, hogy azért kell nekünk Paks II., hogy majd legyen mivel kiegyenlíteni azt a sok megújuló energiás erőművet, amiből lassan egy évtizede nem épült ugyan egy se, de majd az új atomerőmű után talán terjedni engedné a regnáló kormány? Meg azt is úgy tudja, hogy majd annyi áramot termel Paks II., hogy a felesleget majd jóárusítva exportálhatjuk, amitől az egész majd sokkal jobban megéri? Az csak a kisebbik baj, hogy rosszul tudta.






Ötmillióan "léteznek" Csernobil árnyékában

Mi köti össze és mi választja szét az emberiség történelmének két (eddigi) legnagyobb technológiai katasztrófáját? Miért tudunk többet Csernobilról, mint Fukusimáról? Milyen hatásnak van kitéve az az ötmillió ember, aki ma is sugárszennyezett területen él? Mirnijt vagy Aszódit érdemes-e inkább elolvasni?