Miközben a fejlesztési miniszter hétfőn egy újabb paksi dossziét tolt be a parlamentbe – most éppen a következő évtizedek nukleáris hulladékkezelésével a fókuszban – a németek és osztrákok után Dániára is kiszámolták, hogy az atomerőművi olcsó áram közgazdaságilag már ma is inkább csak rémálom.
A török parlament megszavazta azt a törvényt, amelynek értelmében megépülhet az ország második atomerőműve japán és francia vállalatok közreműködésével - jelentette csütörtökön honlapján a GDF-Suez francia energiavállalat.
Áramot, hőt és a tengervíz sótalanításával ivóvizet is elállító nukleáris csodahajót építenek az oroszok. Ha beválik, egyenként akár 200 ezres városokat is képes lesz kiszolgálni. Fokozódik a nemzetközi érdeklődés.
Bár az Európai Bizottság pénteken utalt arra, hogy részlegesen feloldják a paksi atomerőmű-bővítés szerződéseinek titkosítását, a Miniszterelnökség szerint ez csak az EB döntésére vonatkozik, a szerződések továbbra sem kerülhetnek nyilvánosságra.
A Financial Times és forrásainak csütörtöki híradása teljesen hamis és félrevezető a paksi bővítéssel kapcsolatban. Az ügyben folyó tárgyalások részletei minősített adatnak számítanak, így azokról nem adhatnak tájékoztatást – lényegében erről szólt Kovács Zoltán kormányszóvivő alig néhány perces reagálása péntek reggel a Financial Times csütörtök esti cikkével kapcsolatban. A sajtótájékoztatón nem tehettek fel kérdéseket az újságírók.
Továbbra is kiömlik esetenként a sugárszennyezett esővíz a négy éve balesetet szenvedett fukusimai atomerőmű tározóiból – közölte a kelet-japáni létesítményt üzemeltető vállalat.
Műszaki hiba miatt szombat este óta teljesen szünetel a termelés Franciaország legrégebbi atomerőművében, az ország keleti részén található Fessenheimben. Nem ez az első alkalom, hogy az erőmű váratlan okok miatt teljesen leáll.
Oroszország megépíti az első egyiptomi atomerőművet. Erről írt alá szándéknyilatkozatot Vlagyimir Putyin orosz és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök kedden Kairóban.
Nem írnak ki idén új pályázatot a csehországi atomerőművek bővítésére – mondta a cseh ipari és kereskedelmi miniszter szerdán Prágában egy gazdasági fórumon. Jan Mládek úgy fogalmazott, hogy "ez nem az idei év, hanem néhány év kérdése". A miniszter ezzel megerősítette Daniel Benes, a Cseh Energetikai Művek vezérigazgatójának múlt heti nyilatkozatát, aki valószínűtlennek minősítette, hogy a társaság az atomerőművek tulajdonosaként még idén új pályázatot hirdetne.
Az LMP szerint a "kirívóan környezetellenes" adópolitika azonnal korrekcióra szorul, az ellenzéki párt egyúttal azt is javasolja, hogy a versenysemlegesség jegyében az atomerőmű-alkatrészekre is vessenek ki zöldadót.
A finnek is titkolják, pontosan mennyiért építik, mégis, micsoda különbség! A magyar állami atomerőmű bővítéséről jóval kevesebbet lehet megtudni, mint a magántulajdonban lévő Hanhikivi-beruházásról. Pedig ez is, az is a Roszatom műve.
Üzemzavar miatt a december elejei leállás után vasárnap ismét leállt a kelet-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű egyik energiablokkja - jelentette be a nukleáris létesítmény sajtóosztálya.
Súlyos helyzetet teremtett a dél-koreai nukleáris erőművet működtető vállalat elektronikus adatainak feltörése, és nemzetbiztonsági szempontból elfogadhatatlan, ami történt – ezt mondta kedden Pak Gun Hje dél-koreai államfő.
Az euklidészi geometria legfontosabb axiómája, hogy a párhuzamosok csak a végtelenben találkoznak. Pénteken reggel ez igazzá vált arra a finn-magyar atomerőmű építési összevetésre is, amivel a miniszterelnök szórakoztatta a Kossuth rádió hallgatóit.
A finn parlament csütörtökön jóváhagyta, hogy az orosz állami tulajdonban lévő Roszatom szállítsa és lássa el üzemanyaggal az Észak-Finnországban létesítendő Fennovoima atomerőművet. A parlament 115:74 arányban szavazta meg a tervet.
Miguel Arias Canete uniós energiaügyi biztos szerint az európai észlelőrendszer nem detektált semmilyen szennyezést vagy sugárzásnövekedést az ukrajnai atomerőműben történt baleset után. A biztost Jávor Benedek, a PM EP-képviselője kereste meg kérdéseivel.
Baleset történt egy atomerőműben Ukrajna délkeleti részében – jelentette be az ukrán miniszterelnök szerda délelőtt. Az első hírek szerint nem jelentős a kár, és a baleset miatti riadót is lefújták már. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség egyelőre nem nyilatkozik az esetről, a hazai Országos Atomenergia Hivatal (OAH) pedig eddig szóban csak annyi információt kapott az ukrán féltől, hogy "környezeti kibocsátás nem történt".
15 évig nem lehet megismerni a paksi bővítésről szóló döntést megalapozó adatokat, és elég körülményes lesz megtudni azt is, hogy kikkel kötnek szerződést, kik végzik az atomerőmű munkálatait. Törvényjavaslatot nyújtott be a kormány képviseletében Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a paksi bővítéshez kapcsolódóan. A módosítások értelmében megtagadható lesznek a beruházással kapcsolatos szerződésekhez kötődő adatok kiadása, a mérnöki kamarán kívül működő szakembereket is oda lehet majd engedni a beruházáshoz, az Országos Atomenergia Hivatal munkatársainak bérét pedig megemelik. De gyorsítanak a beruházással kapcsolatos esetleges peres ügyek lefolytatásán is, illetve lehetővé teszik a választott bíróság kikötését is, mely érvényes a törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre – így az orosz-magyar atommegállapodásra is.