A NASA a Holdon szeretne felépíteni egy kisebb reaktort, ami az ottani missziókhoz szolgáltatna folyamatos energiát. Az alapötletet Kína sem veti el.
A Radiant terméke földön, vízen, de akár levegőben is szállítható, és ezer otthont is képes ellátni energiával.
A jongbjoni létesítményben korábban atomfegyverekhez szükséges plutóniumot állítottak elő. Ügynökségi szakértők 2009 óta nem tudnak bejutni a diktatórikus országba, de a műholdak látják, mi folyik a felszínen.
A tervek szerint az évtized végére indulna be az amerikai atomerőmű, amely több üzemanyagot termelne, mint amennyit elhasznál. A szakemberek azonban aggódnak.
Szinte pont tíz évvel ezelőtt okozott egy ugyanekkora földrengés olvasztott le három atomreaktort. Az első híradások nem szólnak nagyobb károkról, és cunamitól sem tartanak.
A Szovjetunió utáni kémkedésre használta volna azokat a drónokat a CIA, amelyek az elképzelés szerint egyhuzamban akár 50 napig is repülhettek volna. A hírszerző ügynökség csak a napokban oldotta fel a titkosítást a különleges és veszélyesnek tűnő eszközökről.
Az internet egy varázslatos hely, hiszen kis túlzással bármi elérhető és megvásárolható rajta. Még egy atomerőmű leselejtezett gépparkja is.
System error. Rendszerhiba. Ez a számítástechnikai kifejezés jutott először eszembe, amikor megnéztem az HBO csernobili balesetről szóló minisorozatát. A film fő üzenetei véleményem szerint valójában nem is elsősorban a csernobili balesetről és nem is az atomenergiáról, hanem arról a hibás társadalmi/irányítási rendszerről szólnak, ami elvezetett ehhez a szörnyű balesethez.
Az ország hét atomerőművi reaktora közül a hatodik működését is felfüggesztik ideiglenesen. Belgium áramellátás biztosítása érdekében a szomszédos országokhoz fordul.
A 2007-ben végrehajtott légi hadművelet annyira titkos volt, hogy a pilóták is csak néhány órával előtte tudták meg, mi is lesz a célpontjuk. Az akkori miniszterelnök, Ehud Olmert támogatta a tervet, a védelmi miniszter azonban próbálta megakadályozni.
Beszállítói láncot épít ki Kína ólomhűtéses atomreaktorok gyártásához a kínai tudományos akadémia (CAS) atomenergia biztonsági intézetének (INEST) hétfői tájékoztatása szerint.
A fukusimai katasztrófa előtt 54, ma már csak öt reaktor működik a szigetországban.
Újraindították az ötödik japán atomreaktort is, ezúttal a Fukui prefektúrabeli Takahama erőmű egyik energiablokkját helyezték üzembe – közölte szerdán az atomerőművet üzemeltető Kepco.
Száz iráni diák jöhet magyar egyetemekre tanulni, eközben a két állam – magyar hitelből – közösen épít kis atomreaktorokat, amelyeket Afrikában és Ázsiában adnának el.
Az 56-os forradalom kitörése előtti napokat új Mementó-sorozatunkban idézzük fel. Október 12-ével kezdjük a sort, amikor még nem a paksi atomerőműhöz, hanem a csillebérci kísérleti reaktorhoz várták a berendezéseket a magyar építők. De a következő részekben lesz szó a tanárok óraszámcsökkentéséről, a szíriai kormányválságról és a kínai kapcsolatok erősítéséről is.
Brüsszelben várhatóan engedélyezni fogják a paksi atomerőmű bővítését – állítja az ügyre rálátó forrására hivatkozva a Magyar Narancs.
Mérgező, veszélyes anyagok, rákkeltő klórvegyületek szabadulhatnak fel, ha elolvad a jég a Grönlandon lévő Camp Century nevű, egykori amerikai katonai kutatóbázis fölött.
Három nappal az újraindítása után leállt a Takahama nukleáris erőmű egyik blokkja. Az áramfejlesztő rendszerben észleltek hibát.
Az eddiginél biztonságosabb védőburkot szerelnek a csernobili atomerőmű 1986. április 26-án felrobbant 4-es blokkja felé. 105 méter magas, 150 méter hosszú és 260 méter széles acélboltozattal fedik be a romokat rejtő betonszarkofágot, hogy tökéletesebben elszigeteljék a radioaktív anyagokat. Jövőre lesz a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesetének harmincadik évfordulója.
