Kínai kutatók szerint az az atomreaktor, amit a NASA a Holdra készül szállítani, több tervezési hibát is tartalmaz, amiket kijavítva jobb és tartósabb szerkezetet lehet építeni.
A Holdat megcélzó jövőben küldetésekkel kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés az, hogy hogyan lehet majd ellátni energiával a Hold-bázist. A napelemek használata szinte egyértelmű, ám önmagában kevés lehet, ezért a NASA egy biztosabb megoldáson dolgozik: egy miniatűr atomerőművön. A cél, hogy azt a Holdra telepítve sokáig képes legyen folyamatos áramellátást biztosítani. A kínai mérnökök szerint azonban a fejlesztéssel van egy nem is olyan apró probléma.
A Kínai Nemzeti Nukleáris Társaság (China National Nuclear Corporation, CNNC) mérnökei szerint a NASA reaktorában (Fission Surface Power, FSP) egy olyan tervezési hiba van, amit néhány apró módosítással nemcsak kijavítani lehetne, de a reaktor 75 százalékkal hatékonyabbá válna, miközben nőne a teljesítménye és az élettartama is. Egyik sem elhanyagolható szempont.
A NASA egy fissziós atomerőművet szeretne a Holdra telepíteni. Ebben az energiát a maghasadás folyamata szolgálja, a láncreakció pedig szabályozott formában zajlik le. A szakemberek szerint azért egy ilyen fissziós atomerőműre van szükség, mert az megbízható és bárhol, bármilyen körülmények között képes működni – például a holdi éjszaka során is.
A NASA előírása szerint az FPS-nek 40 kW teljesítményt kell biztosítania, ami 30 háztartás számára jelentene elegendő energiát egy évtizeden át.
Bár a tervek ehhez kompakt méterű, henger formájú urán üzemanyagrudak használatát javasolja, a rudak térfogatnövekedése miatt a reaktor élettartama legfeljebb 8 év lenne. A kínai kutatók szerint azonban némi módosítással olyan reaktor is építhető, ami több mint egy évtizeden át képes a 40 kW-os teljesítményre.
A kínai mérnökök a NASA terveivel ellentétben nem henger, hanem gyűrű alakú üzemanyagrudakat alkalmaznak, ami leküzdi a hagyományos kialakítás korlátait. Az új kialakításnak köszönhetően vékonyabb berillium rerflektor is elegendő – ez fogja fel a láncreakció során kiszabaduló neutronokat –, ami szintén növeli a reaktor hatékonyságát.
Szintén komoly előny lehet, hogy a kínai reaktorhoz 18,5 kilogramm urán is elegendő, míg a NASA reaktorához nagyjából 70 kilogramm kellene. Ez a különbség lehetővé teszi, hogy egyetlen út során sokkal több reaktort tudjon a Holdra szállítani Kína, mint az Egyesült Államok.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A családja körében hunyt el Ozzy Osbourne 76 évesen. Az egykor zűrös életű rocklegenda alig két hete adta le minden idők második legtöbb bevételt termelő jótékonysági koncertjét. Számos egészségügyi problémája volt, Parkinson-kórban is szenvedett.
Az amerikai elnöknek Jeffrey Epsteinnel kapcsolatban olyan összeesküvés-elmélet ellen kell védekeznie, amilyenekhez korábban ő szoktatta a most dühös táborát.
