A Holdat megcélzó jövőben küldetésekkel kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés az, hogy hogyan lehet majd ellátni energiával a Hold-bázist. A napelemek használata szinte egyértelmű, ám önmagában kevés lehet, ezért a NASA egy biztosabb megoldáson dolgozik: egy miniatűr atomerőművön. A cél, hogy azt a Holdra telepítve sokáig képes legyen folyamatos áramellátást biztosítani. A kínai mérnökök szerint azonban a fejlesztéssel van egy nem is olyan apró probléma.

A Kínai Nemzeti Nukleáris Társaság (China National Nuclear Corporation, CNNC) mérnökei szerint a NASA reaktorában (Fission Surface Power, FSP) egy olyan tervezési hiba van, amit néhány apró módosítással nemcsak kijavítani lehetne, de a reaktor 75 százalékkal hatékonyabbá válna, miközben nőne a teljesítménye és az élettartama is. Egyik sem elhanyagolható szempont.

A NASA egy fissziós atomerőművet szeretne a Holdra telepíteni. Ebben az energiát a maghasadás folyamata szolgálja, a láncreakció pedig szabályozott formában zajlik le. A szakemberek szerint azért egy ilyen fissziós atomerőműre van szükség, mert az megbízható és bárhol, bármilyen körülmények között képes működni – például a holdi éjszaka során is.

A NASA előírása szerint az FPS-nek 40 kW teljesítményt kell biztosítania, ami 30 háztartás számára jelentene elegendő energiát egy évtizeden át.

Bár a tervek ehhez kompakt méterű, henger formájú urán üzemanyagrudak használatát javasolja, a rudak térfogatnövekedése miatt a reaktor élettartama legfeljebb 8 év lenne. A kínai kutatók szerint azonban némi módosítással olyan reaktor is építhető, ami több mint egy évtizeden át képes a 40 kW-os teljesítményre.

A kínai mérnökök a NASA terveivel ellentétben nem henger, hanem gyűrű alakú üzemanyagrudakat alkalmaznak, ami leküzdi a hagyományos kialakítás korlátait. Az új kialakításnak köszönhetően vékonyabb berillium rerflektor is elegendő – ez fogja fel a láncreakció során kiszabaduló neutronokat –, ami szintén növeli a reaktor hatékonyságát.

Szintén komoly előny lehet, hogy a kínai reaktorhoz 18,5 kilogramm urán is elegendő, míg a NASA reaktorához nagyjából 70 kilogramm kellene. Ez a különbség lehetővé teszi, hogy egyetlen út során sokkal több reaktort tudjon a Holdra szállítani Kína, mint az Egyesült Államok.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.