Egyáltalán nem a jobb és a baloldal harca ez, hanem a nyílt és zárt társadalmak, így a szabadság és szolgaság összecsapása. Az autokraták torzítják a valóságot, ellenségképet gyártanak, az ellenzékieket hazaárulónak kiáltják ki, a tabuk fokozatos ledöntésével érzéketlenné teszik a társadalmat, és legfőképpen áthangolják a hűséget, hogy az ne a nemzetnek, hanem csakis a vezérnek szóljon.
Politikai játszmák kereszttüzében a volt amerikai elnök elleni vádemelés. Orbán kimazsolázza az uniós tagságot. Timothy Garton Ash emlékezteti Európát a kihívásokra. A tekintélyuralom kiépítésének már bevált forgatókönyve van. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Mi a kockázata annak, hogy Magyarországot nem hívták meg a washingtoni demokráciacsúcsra? Erdogannak minden oka megvan aggódni a májusi választások miatt. A fejlődő világot adósságválság fenyegeti, Kína kölcsönökkel házal. Dalos György író, történész rangos kitüntetést vett át. Válogatás a világlapok írásaiból.
Aggasztó a göteborgi székhelyű, a demokrácia globális állapotával foglalkozó V-Dem kutatóintézet idei jelentése: az elmúlt évtizedek demokratikus tendenciái megfordultak, az autokráciák minden fronton előretörtek. Íme, a számadatok.
Novák Katalin újévi beszéde sűrítve, tömörítve Vlagyimir Putyin beszédét idézte elemeiben, struktúrájában. A két elnök ugyanazt a hamis függetlenségi mítoszt szajkózza, ugyanabból az autokrata turkálóból való a jelentés nélküli, talmi retorikai kacat.
Tipikus védekezési stratégia a gyűlöletkampányok ellen, hogy nem politizálunk, de ez legalább annyira veszélyes – ecseteli a polarizációt végletekig kiélező kormány kampánytechnikájában rejlő hosszabb távú kockázatokat a téma kutatója, Síklaki István, aki úgy látja, ha netán összeomlik a NER, a következő elit sem nagyon fog tudni más mentalitású politizálást folytatni. Interjú.
A burkájukat lobogtató iráni nők szó szerint az életükkel játszanak, ami megindító. A cselekvés, amit Iránon kívül kivált, viszont elégtelen. Miközben a nyugati értelmiség a haját vágja a színpadon, iráni kamikaze drónok hullanak Kijevre. Az autokráciák hamarabb tanulnak meg kiállni egymásért, mint a demokraták azokért, akik a szabadságukért állnak ki. Vélemény.
A világhírű politikatudós a The Atlanticben közölt cikkében felhívja a figyelmet arra, hogy a liberális demokrácia csak akkor tér vissza, ha az emberek hajlandóak harcolni érte, és az ukrán háború jól illusztrálja a mai nemzedéknek, mi is tét.
Elrajtolt a tizenegyedik nemzeti konzultációnak keresztelt előadás, amelyben a kormány gálánsan megadja a lehetőséget hű választóinak, hogy megsimogassák a buksiját. Haszna sosem volt, mert akármit pakol Orbán a hátizsákjába, Brüsszelben pontosan tudják, hogy népfelhatalmazás címszó alatt autoriter rendszere lenyomatát viszi magával. Az idei kérdések is jól mutatják: gyakorlatilag egy lépésre vagyunk attól, hogy a következő konzultáció arról szóljon, csatlakozzunk-e Oroszországhoz.
„Az illiberális demokrácia egy oximoron, ilyen nem létezik” – mondta a hvg360-nak Staffan Ingemar Lindberg, a Göteborgi Egyetem demokráciakutató-intézete, a V-Dem igazgatója. A kutatócsoport 2014 óta publikál évről évre demokráciaindexeket, és már 2019-ben választási autokráciaként tartották számon Magyarországot, 180 országból csupán a 91. legerősebb demokratikus intézményrendszert tudhatjuk magunkénak, az Európai Unióban messze a legrosszabbat. Lindberg szerint az autoriter rendszereket le lehet váltani demokratikus eszközökkel, de ehhez eddig nem látott tömegtüntetések és alulról szerveződő ellenzék kell.
Tényleg elesik Magyarország 6400 milliárd forint EU-s pénztől Orbánék miatt? Milyen következménye lesz, hogy az Európai Parlament kimondta: Magyarország egy „hibrid választási autokrácia”? A Mi Hazánknak tett politikai gesztus csupán Pintér “abortuszrendelete”? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk közéleti podcastunk friss adásában, de szóba került az is, mennyire kell a Fidesznek tartania “forró ősztől”.
Egy most megjelent elemzés szerint a két legfontosabb kérdés, hogy képes lesz-e Putyin megőrizni a hatalmát, és ha nem, akkor hogy nézne ki egy posztputyini Oroszország?
A XXI. századi autokraták szégyentelenül újrahasznosítják a XX. századi diktátorelődök uralmi receptjeit. Ruth Ben-Ghiat amerikai történész A hatalom megszállottjai című könyve jó néhány megállapításától a magyar olvasónak is heuréka-élménye támad.
A magyar származású milliárdos az áprilisban esedékes választásokra is kitért a Stanford Egyetem rendezvényén.
Ezen a csapáson halad Vlagyimir Putyin, Hszi Csin-ping és Orbán Viktor is, és ha megértjük, mit akarnak elhitetni a világgal a múlt kapcsán, az segít abban, hogy átlássunk terveiken a jövőt illetően, írja a Bloomberg szemleírója.
Az Economist a közepes méretű autokráciák veszélyeiről ír.
Két amerikai szakértő írt egy elemzést Kína nyomulásáról.
Karácsonynak éppen azért van jó esélye arra, hogy az ellenzék közös jelöltje legyen, mert nem populista, írja Nick Cohen, a brit Guardian vasárnaponként megjelenő testvérlapjának szemleírója.
A magyar és a lengyel autokraták egyáltalán nem mellékszereplői az európai politikának, írja a Princeton Egyetem professzora.
Egy új kutatás szerint egy demokratikus rendszernek nem a nyugalmi állapotát, hanem a demokráciaellenes folyamatokra adott reakcióját érdemes figyelni, ha meg akarjuk tudni, mennyire áll stabil alapokon. Ha csak azt nézzük, milyen tényezők nehezítik meg a kilábalást ezekből a helyzetekből, Magyarországon minden adott, hogy búcsút intsünk a demokráciának – a szakértők szerint legalább egy kormányváltásig.
