FT: Merkel sok mindent elnéz az autokratáknak
A német kancellár szavakban mindig kiáll a szabályokra épülő nemzetközi rendszer mellett, de sok esetben lovat ad a tekintélyuralmi vezetők alá, írja a Financial Times jegyzete.
A német kancellár szavakban mindig kiáll a szabályokra épülő nemzetközi rendszer mellett, de sok esetben lovat ad a tekintélyuralmi vezetők alá, írja a Financial Times jegyzete.
A nyugati demokráciák a túlélésért küzdenek a tolvaj rezsimek ellen, amelyek mindennél nagyobb fenyegetést jelentenek – írja a tekintélyes brit konzervatív The Times. Már az is előrelépés, hogy megkezdődött harc a kleptokráciák ellen, amelyek kifosztják a saját országukat, és felforgatják a Nyugatot. De lehet, hogy már túl késő.
Lehet, hogy a populizmus sok helyen akadozik, az emberi gyarlóság azonban megújuló forrást jelent az autokraták számára.
Az évente a világ vezetőinek részvételével zajló Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia elnöke Európa és Amerika határozottabb fellépését sürgeti, hogy a demokrácia ne veszítsen a tekintélyuralommal szemben.
Ehhez az Egyesült Államoknak támaszkodnia kell az Európai Unióra, írja Hegedűs Dániel a The Hill hírportálon. Véget kell vetni Brüsszel passzivitásának, mondja.
Ez legfőképp abból látszik, hogy a miniszterelnök párhuzamos államot épít, írja a brit lap, mely azt a magyar politikust is megnevezi, aki szerintük alkalmas lehet Orbán legyőzésére.
Chuck Schumer a választási törvények változtatásával kapcsolatban hozta fel Magyarországot és Törökországot negatív példaként.
A hataloméhes kormányok megragadták a járvány kínálta lehetőségeket a jogok korlátozására. A demokráciapárti erőknek azonban védeniük kell értékeiket, és közösen kell fellépniük – írja a Foreign Policy.
Az amerikai Republikánus Párt egyre inkább hasonlít a Fideszre és Erdogan török pártjához, derül ki egy globális felmérésből, amely szerint Trump pártja annyira drámai módon lett illiberális, amire nincs példa a világban.
A jogállam ügyében Merkel megelégedett egy formális kompromisszummal a brüsszeli csúcson, úgy tűnik, ez volt az az ár, amit hajlandó volt megfizetni a hosszú távú költségvetés és a gazdasági mentőcsomag elfogadásáért cserében – írja a Spiegel.
A CEU leköszönőfélben lévő rektorhelyettese szerint fontos kimondani, hogy Magyarország bizonyos értelemben nem demokrácia. Igaz, más területeken még az. A rektorhelyettes szerint a CEU-nak azért kellett távoznia, mert elüldözték őket, betolták őket az ellenségek sorába.
Sem a járványok, sem a populista diktatúrák kora nem múlt el.
A magyar miniszterelnök kivirult a koronavírus-járvány idején, él, mint hal a vízben – mondta a Fülkében, a hvg.hu közéleti podcastjában Körösényi András. A politológus egyetemi tanárral a közelmúltban megjelent könyveiről és a vezérdemokráciákról is beszélgettünk.
A világ autokratái arra használják a járvány okozta veszélyhelyzetet, hogy a lehető legnagyobb hatalomra tegyenek szert. Sokan látják ennek a veszélyét, miközben arra is felhívják a figyelmet, hogy a demokráciák hatékonyabban tudnak harcolni a válság ellen. De amíg mindenki a védekezéssel van elfoglalva, az autokraták tudnak a zavarosban halászni.
A post-truth korában a politológia nagy kérdése, hogy demokráciák-e még azok a rendszerek, amelyeket az elmúlt évtizedekben demokráciákként könyveltünk el. Ha igen, átmentek-e valamilyen változáson, ha nem, miért nem – illetve akkor milyen berendezkedésű az adott ország. Igaz ez a fogalmi útelágazódás Magyarországra is, különösen a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Ugyanis Orbán maga sem liberális demokráciaként határozza meg rendszerét. De az akkor micsoda?
A magyarországi ellenzék rosszabb állapotban van, mint a Horthy-rendszer idején a Bécsben élő újságíró szerint.
The Transformer. Vagyis: Az átváltozó – ez Paul Lendvai Orbánról szóló cikkének címe. A magyar miniszterelnök újfent autokraták társaságába keveredett. Most a világ egyik legelismertebb külpolitikai lapja, a Foreign Affairs sorolja a világ diktátorai közé.
A liberalizmus és a demokrácia két, egymástól független érték, vagy az utóbbi az előbbiből következik? Ez merőben elméleti kérdésnek tűnt két évtizede, amikor Kis János elemezte. Ma, a filozófus legújabb tanulmányának megjelenése idején már tudjuk, hogy a probléma véresen gyakorlati.
A harmadik köztársaságot visszahozni nem lehet, de meg kell teremteni a negyediket – állítja most megjelent könyvében a filozófus.