Súlyos visszaélésnek nevezik, amit a volt miniszter csinál, és arról is beszámolnak, hogy Balog olyan válságot okozott az egyházban, ami miatt keresztelőket mondanak le, és tagok lépnek ki az egyházból.
Az alapjogok biztosa szerint emiatt vezette be a gyermekvédelmi gyámságot 2014-től.
A volt zsinati elnök korábban arról beszélt, hogy lemondott valamennyi közéleti, testületi tagságáról, ez azonban legalább egy esetben nem felel meg a valóságnak.
Vargha Anikó úgy döntött, amíg Balog a püspök, ő felfüggeszti tagságát az egyházközségben.
Az oknyomozó portál szerint a miniszterelnök hagyni fogja a református püspöknek, hogy belátása szerint cselekedjen.
A korábban magas beosztásban lévő református vezető úgy gondolja, teljesen egyértelmű, hogy Balog a református erkölcsi megítélés alapján nem maradhat püspök, mégis erre van a legnagyobb esély.
Részletes, de egy fontos apróságot elhallgató beszámoló jelent meg a Dunamelléki Református Egyházkerület lapjában arról, hogy miket mondott Balog Zoltán egyházának lelkészei és elöljárói előtt. A püspök azt mondta, hogy „a kegyelmi ügy kapcsán felmerült kérdéseket le kell zárni, akkor is, ha nem mindenre tudunk mindenkinek kielégítő választ adni”
Balog Zoltán azt állította, K. Endre kereste fel őt. Csakhogy a férfi házi őrizetben volt.
Canossát jár egyházkerületében a kegyelembotrányt magyarázó Balog Zoltán. Zárt körben több megbeszélést is tartott a múlt héten református lelkészekkel. Az egykori miniszter a kegyelembotrány miatt zsinati elnökként megbukott, bár lemondásának elfogadása még függőben van. Most püspökségét igyekszik megmenteni, miközben kérdés az is, mennyire maradhat meg a befolyása, miután politikai támogatottságának megőrzése is kérdéses lehet.
A püspök egyházi programokon arról beszélt, hogy a kegyelmi ügyben nem erkölcsi, hanem politikai hibát vétett.
Annyi derült ki Szijjártó Péter államtitkárának válaszából, hogy Balognak volt ilyen különleges papírja.
A kormánypárti szavazók 9 százaléka is a miniszterelnököt nevezte meg.
Piszkos dolgokról szónokolt Balog Zoltán püspök Szentmártonkátán.
Bizonyítható, hogy a legmagasabb szintekig is eljutottak a jelzések a gyermekvédelmi intézmények tűrhetetlen állapotáról, a kormány és a kormánypártok mégis folytatták az ágazat kivéreztetését.
A református egyház pár hete lemondott zsinati elnökét a 444 kapta el Mátraházán.
Erre hivatkozott ugyanis Novák Katalin lemondásakor, valamint Balog Zoltán is ezt emelte ki, amiért a kegyelmi kérvény mellé állt. Később Balog egy, a lapunk birtokába jutó belső egyházi levelezésben úgy fogalmazott, ma sem kételkedik K. Endre „ártatlanságában”.
Mikor és kinek jött az első jelzés, hogy V. János zaklatja a gyermekeket a bicskei gyermekotthonban? Hogyan lehet, hogy ennek ellenére állásában maradhatott, sőt, ki is tüntették? Miért merült fel a sajtóban Polt Péternek, Áder János testvérének, vagy épp Szentkirályi Alexandrának a neve? Összeszedtük, kik mikor tudták meg, hogy valami nem stimmel V. Jánossal, mikor milyen dokumentumok születtek minderről, hogy aztán még évekig keringjen az államigazgatás és az igazságszolgálgatás útvesztőjében a molesztálási ügy.
Balog Zoltán, hosszas unszolásra, fél lépéssel hátrébb lépett a reformátusok hierarchiájában. A püspök drámája azonban aligha vált ki olyan katarzist, amelynek hatására a magyar egyházi vezetők megtagadnák a NER-t, melynek értelmében az állami pénzek ára a kormánypolitika szolgálata.
Arról nem írt, hogy miért ítélték el a bicskei pedofil igazgatót segítőjét, ehelyett úgy fogalmazott, hogy "pedofil bűncselekménnyel hozták összefüggésbe".
