Bár a bő féléve indult jegybanki kamatcsökkentési hullám alaposan átrendezte a bankok betéti ajánlatait, továbbra is lehet a pénzromlás ütemét 1-3 százalékkal meghaladó reálkamattal rendelkező ajánlatokat találni a piacon, ami nemzetközi viszonylatban is magasnak számít.
Január végén látott napvilágot az a hír, hogy a kormányzat ambíciókkal rendelkezik a bankbetéti piacra történő belépésre. Ez blöff vagy realitás? Magasabb kamatot kaphatnánk az államtól, mint a bankunktól?
Hatalmas különbségekkel találkozhatunk, ha nagyobb összeget szeretnénk készpénzben felvenni bankunktól. Előfordulhat olyan eset, hogy 10 millió forint felvétele 90 000 forint ellenében valósul meg, míg ugyanennyi készpénzhez egy másik pénzintézetnél mindössze 360 forintot kell fizetni.
A jegybank újabb kamatvágását valószínűleg a bankbetétek kamati is követni fogják. Van-e alternatív megoldás erre a kérdésre?
Sok esetben saját bankunk terel a korlátozásokkal a dombornyomott bankkártyák felé. Nem ok nélkül, mivel ezen kártyáknak általában jóval magasabb az éves díja, több ezer forint is lehet a különbség a nem dombornyomottakhoz képest.
A pénzügyi paletta egyik meghatározó eleme a befektetési lehetőségek vonatkozásában – a bankbetét alternatívájaként – a befektetési alap. A tőlünk nyugatra jelentős hagyományokkal bíró befektetési formát érdemes lehet itthon is a bankbetét helyett választani.
Körültekintő választással az átlagos banki ügyfél éves szinten akár közel 25 ezer forintot takaríthat meg a banki költségein.
A csökkenő inflációval a jelenleg betéti kamatokat tekintve 1,8-2,3 százalék körüli reálkamattal számolhatunk idén, ez kifejezetten magasnak számít a környező országok értékeivel összehasonlítva.
Fontos tudni, hogy aki külföldre utazik, például síelni megy és a bankkártyájával vásárol, akkor a vásárlások az általános vélekedéssel ellentétben nem középárfolyamon, hanem vételin történnek. Ennek jelentősége nem elhanyagolható, mivel a különbség akár 3-4 százalék is lehet.
Több pénzintézet is csökkentette a bankbetétek kamatait, igazodva a decemberi jegybanki alapkamat-csökkentéshez. A bankok kínálatában ugyanakkor még találhatunk 7 százalékot is meghaladó betétek, itt azonban pár feltételnek meg kell felelnünk.
Egy átlagos magánszemély várhatóan havi 4-600 forinttal fog többet fizetni havonta a bankolásért közvetlenül a tranzakciós adó miatt. A nemzetközi tapasztalatok alapján az előre remélt adó nem fog befolyni, mert a cégek külföldre menekítik a számlaforgalmukat, a magánszemélyek pedig átalakítják a bankolási szokásaikat, előnyben részesítik a készpénzes fizetéseket. Kiskáté a tranzakciós illetékről.
Magyarországon ma több százalékponttal magasabbak a forint lekötött bankbetétek kamatai az inflációnál, ami nemzetközi összehasonlításban kiugrónak számít, és az euróbetétek is jobban fialnak itthon - állapítja meg a Bankmonitor.hu elemzése, amelyet szerdán juttatott el az MTI-hez.
