A diákok, átlagos jövedelműek, nyugdíjasok is évi több ezer forintot spórolhatnak a megfelelő számlacsomaggal, ugyanakkor egy rosszul kiválasztott alternatívával éves szinten akár 20 ezer forintos pluszköltségünk is keletkezhet.
Egy OECD-összeállítás azt vizsgálja, hogy a lakosság mennyit takarít meg a számára rendelkezésre álló jövedelemből. A 2012-es év meglehetősen szomorú képet fest a magyar megtakarítási hajlandóságról: kevesebb, mint fele a nemzetközi átlagnak, jövedelmünk mindössze 2,4 százalékát takarítjuk meg.
Az első millióhoz a kulcssszó a megtakarítás, havonta félre kell tenni valamekkora összeget. Kövessük nyomon kiadásainkat, majd határozzuk meg, mely kiadásunk csökkenthető annyira, hogy havonta legalább 5-10 ezret tudjunk félretenni, így azonban 5-6 évbe kerül míg összejön a kívánt összeg. Ha azonban akár bő 80 ezer forintot is félre tudunk tenni havonta, akkor egy év alatt is összejöhet ez a megtakarítás, 5 százalékos kamatot feltételezve.
Külföldi utazásunk során sokszor lehet szükségünk készpénzre. Több mint 10 százalékos díjterheléssel is szembesülhetünk, ha ezt a pénzt külföldi bankautomatából vesszük fel. Ha az átváltási árfolyamok közötti különbséget is figyelembe vesszük, akkor ez a költség még magasabb is lehet. Hogyan lehet ezt elkerülni?
Hazánkban a "cash is king" – a készpénz a király kifejezés különösen igaz, a magyar lakosság kiemelkedően sok készpénzt tart szinte egész Európával szemben, ami közel 127 milliárd forintnyi veszteséget termel. Úgy tűnik, a tranzakciós adó a készpénz használatára csak ráerősített.
A Magyar Nemzeti Bank negyedévente kiadja inflációs előrejelzését, ami jelzi, hogy várhatóan mennyit fog romlani pénzünk értéke a következő két évben. Az aktuális jelentés kifejezetten pozitív, e szerint alig 2,2 százalékkal ér majd pénzünk kevesebbet egy év múlva. A csökkenés a reálkamatokat sem hagyja változatlanul.
A spóroláshoz első lépésként meg kell ismernünk a saját bankhasználati szokásainkat: például, hogy mennyit utalunk, hány részletben; csekkel vagy csoportos beszedésekkel fizetjük számláinkat; mennyi készpénzt veszünk fel. Ezeket a szokásainkat megadjuk a bankszámla keresőbe és már meg is találtuk a számunkra legmegfelelőbb opciót. Ha kedvezőbb költségeket szeretnénk, akkor elképzelhető, hogy bankolási szokásainkat is meg kell változtatnunk.
"Készpénz vagy kártya?" – érdemes elgondolkodni, hogy melyikkel járunk jobban. Egy rossz szokás akár 20 ezer forintunkba is kerülhet.
Amióta beléptünk az Európai Unióba egyre több honfitársunk gondolja úgy, hogy külföldön próbál szerencsét. Sokak számára talán meglepő lehet az, hogy a Magyarországon dolgozó külföldiek száma sem elenyésző és természetesen nekik is szükségük van bankszámlára. Körkép, hogy mire is van szüksége egy külföldinek a hazai számlanyitáshoz.
Ötvenezer forint felvétele történhet költségmentesen, de előfordulhat, hogy akár ezer forintot is fizethetünk érte, ami nem elhanyagolható különbség. Melyik banknál a legolcsóbb a bankkártyás készpénzfelvétel? Van erre még egyáltalán lehetőség díjmentesen? Ha igen, melyik számlacsomagnál és hányszor tehetjük ezt meg? Valóban ezek lennének a legfontosabb kérdések egy bankszámla megnyitását megelőzően?
Bár a bő féléve indult jegybanki kamatcsökkentési hullám alaposan átrendezte a bankok betéti ajánlatait, továbbra is lehet a pénzromlás ütemét 1-3 százalékkal meghaladó reálkamattal rendelkező ajánlatokat találni a piacon, ami nemzetközi viszonylatban is magasnak számít.
Január végén látott napvilágot az a hír, hogy a kormányzat ambíciókkal rendelkezik a bankbetéti piacra történő belépésre. Ez blöff vagy realitás? Magasabb kamatot kaphatnánk az államtól, mint a bankunktól?
Hatalmas különbségekkel találkozhatunk, ha nagyobb összeget szeretnénk készpénzben felvenni bankunktól. Előfordulhat olyan eset, hogy 10 millió forint felvétele 90 000 forint ellenében valósul meg, míg ugyanennyi készpénzhez egy másik pénzintézetnél mindössze 360 forintot kell fizetni.
A jegybank újabb kamatvágását valószínűleg a bankbetétek kamati is követni fogják. Van-e alternatív megoldás erre a kérdésre?
Sok esetben saját bankunk terel a korlátozásokkal a dombornyomott bankkártyák felé. Nem ok nélkül, mivel ezen kártyáknak általában jóval magasabb az éves díja, több ezer forint is lehet a különbség a nem dombornyomottakhoz képest.
A pénzügyi paletta egyik meghatározó eleme a befektetési lehetőségek vonatkozásában – a bankbetét alternatívájaként – a befektetési alap. A tőlünk nyugatra jelentős hagyományokkal bíró befektetési formát érdemes lehet itthon is a bankbetét helyett választani.
Körültekintő választással az átlagos banki ügyfél éves szinten akár közel 25 ezer forintot takaríthat meg a banki költségein.
A csökkenő inflációval a jelenleg betéti kamatokat tekintve 1,8-2,3 százalék körüli reálkamattal számolhatunk idén, ez kifejezetten magasnak számít a környező országok értékeivel összehasonlítva.
Fontos tudni, hogy aki külföldre utazik, például síelni megy és a bankkártyájával vásárol, akkor a vásárlások az általános vélekedéssel ellentétben nem középárfolyamon, hanem vételin történnek. Ennek jelentősége nem elhanyagolható, mivel a különbség akár 3-4 százalék is lehet.
Több pénzintézet is csökkentette a bankbetétek kamatait, igazodva a decemberi jegybanki alapkamat-csökkentéshez. A bankok kínálatában ugyanakkor még találhatunk 7 százalékot is meghaladó betétek, itt azonban pár feltételnek meg kell felelnünk.
