Lecsap az állam a bankbetétekre? Megérné befektetni?

Január végén látott napvilágot az a hír, hogy a kormányzat ambíciókkal rendelkezik a bankbetéti piacra történő belépésre, a Magyar Államkincstár (MÁK) lehetne az a szerv, amely ilyet ajánlhatna. Ez blöff vagy realitás? Magasabb kamatot kaphatnánk az államtól, mint bankunktól? - írja a Bankmonitor.hu.

A cikk először is visszatekint arra a másfél éve kezdődött kormányzati stratégiára, mely arra irányul, hogy a lakossági megtakarításokból egyre nagyobb részt hasítsanak ki az államkötvények. Jelenleg ezermilliárd forint fölé nőtt a lakosság által tartott államkötvények állománya, a lakossági megtakarítások 7 százaléka már állampapírban hever. Az azonban nyilvánvaló, hogy a lakosságnak egy jelentős rész rövid vagy középtávon nem vehető rá, hogy a számára idegen, értékpapírformát öltő állampapírokba fektessen a megszokott banki betétek helyett. A tét azonban nagy, mivel a lakossági megtakarítások 44 százaléka, 8300 milliárd forint a pénzintézeteknél fekszik bankbetétekben.

A kamatkülönbözet, melyet az állam fizet a lakosságnak azért, hogy állampapírokat vásároljon, 1 százalékpont körül található, mivel az intézményi befektetők számára elérhető állampapírok 5,08 százalékos hozammal forognak jelenleg, míg a lakosság számára elérhető kötvények hozama 6 százalék. A cikk ezek után összehasonlítja a 20 legjobb banki ajánlatot a lakossági állampapír hozamával, és ebből az derül ki, hogy az állampapír a középmezőnyben helyezkedik el. Hat százaléknál magasabb kamat eléréséhez ugyanakkor valamilyen feltételt kell teljesítenie a megtakarítónak (pl. új pénz lekötése). "Tekintettel arra, hogy a normál bankszámla-használatból adódóan valamely feltétel különösebb megerőltetés nélkül teljesíthető, egyelőre teljesen reális, hogy a magánszemélyek legalább az állampapírral megegyező, vagy annál nagyobb bankbetéti kamatot érjenek el" - írja a portál.

Ahhoz, hogy az állam egy bankbetéti ajánlattal érdemi forrásokat tudjon gyűjteni, a lakossági állampapír hozama felett további 0,25-0,5 százalékpontos kamatfelárat kellene kínálnia. Ez vélhetően a minimum, amire a lakosság már reagálna. Ha az állam megadná ezt a felárat, és összegyűjtene további ezermilliárdot lakossági állampapírokból, akkor az 12-15 milliárd forint további kamatkiadást fog eredményezni az intézményi állampapírokra kifizetett kamatkiadások felett, összességében pedig 22-25 milliárdos pluszt kellene finanszíroznia az államnak a lakossági papírok után. Emellé ugyanakkor még az informatikai rendszer kiépítésének költsége is hozzáadódna.

Egyes szakértők szerint jó lépés lehet az, ha a közalkalmazottaknak ingyenes számlavezetést nyújtana a MÁK, bérüket automatikusan ide utalnák, és fizetésük megtakarításra szánt részét itt kötnék le és csak annyit utalnának át egy kereskedelmi bankhoz, melynek felhasználásához a teljes körű banki szolgáltatások elengedhetetlenek lennének. "A lakosságnak az intézményi befektetőknél magasabb kamatot kell fizetni szabad pénzük rendelkezésre bocsátásáért (lekötésért), de megnyerhető lehet a folyószámlán maradó, lekötés nélkül rendelkezésre álló pénzen elért kamatmegtakarítás, s így eredőjében elérhetővé válhat az intézményi állampapír szintű finanszírozási költség" - írja a portál.