#bankrendszer

Így jön el a pénzügyi kőkorszak

Bankadó, végtörlesztés, tranzakciós illeték, ingyenes készpénzfelvétel. Mindegyikben az a közös, hogy forrásokat von el a pénzintézetektől, amelyek veszteségeik minimalizálására, költségeik csökkentésére kényszerülnek. Ennek pedig áldozatul eshetnek a fejlett pénzügyi szolgáltatások irányába eddig tett intézkedések, a készpénz kontra elektronikus banki szolgáltatások meccsben az előbbi áll nyerésre, ez pedig nemcsak hogy kőkorszaki állapotokat konzervál, hanem sokba is kerül a lakosságnak és a vállalatoknak is. Nyugat-Európa pénzügyi fejlettségének elérése távolodni látszik.


Így omolhat össze Kína

A kínai buborékgazdaság finanszírozása egyre inkább az árnyékbankrendszertől függ, az instabil finanszírozás pedig kaotikus végkifejlettel fenyeget – mondja Andy Xie független sztárközgazdász. A közgazdász korábban már pontosan jósolta meg egyes válságok kialakulását.


"Rettenetes", ami a magyar bankokkal történik

A bankokat a végtörlesztés ügyében elmarasztaló versenyhatósági döntésről ír a Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogja. A büntetést kommentálva egy bennfentes a blognak elmondta, hogy még fel kell ocsúdniuk a helyzetből, és mindez annak tükrében rettenetes, hogy a szektor negatív profitokat produkál.


Banki kartell vagy eltúlzott gigabüntetés?

Rekordösszegű, 9,5 milliárdos bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal tizenegy magyar pénzintézettel szemben a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt. A döntés általános indoklása ugyanakkor sok érdekes pontra világít rá, előkerül egy védett tanú, és rengeteg banki, belső levelezés is. A szerteágazó banki vélemények abban egyetértenek, hogy munkareggelik voltak, ám ott közös megállapodás nem történt. Egy versenyjogász szerint az ilyen árnyalt ügyeknél általában nem szoktak ennyire komoly büntetéseket kiszabni. Az viszont biztos, hogy a bankok egy része perre megy a hivatallal szemben.


Itt az új magyar banktörvény

A kormány három új, a pénzügyi szektort érintő törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek még hétfőn. Új hitelintézeti törvény váltja fel a jelenleg hatályos 1996-ban hozottat. A változtatásra elsősorban a Bázel III. globális banki követelményrendszer EU-s átültetése miatt volt szükség. Szabályozzák a javaslatok a biztosításközvetítők jutalékát is.


Itt egy új magyar bank

Engedélyezte a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa, hogy az evopro Finance Zrt. minősített többségi befolyást szerezzen a Hanwha Bank Magyarország Zrt.-ben. A 2001-ben alapított, főleg mérnöki tevékenységű evopro elektromos buszt is fejleszt.


Devizahitelek: itt hibáztak a bankok?

A hazai devizahitelekkel kapcsolatban az a legnagyobb baj, hogy olyanok kaptak svájci frankban hitelt, akik forintban hitelképtelennek minősültek – legalábbis a Budapesti Corvinus Egyetem egyik közgazdásza szerint.



Orbánhoz szabják a bankrendszert

A vidék finanszírozása a cél azzal, hogy az állam 136 milliárdos hozzájárulásával a takarékszövetkezetek beszállnak a Magyar Postába, mondta Németh Lászlóné fejlesztési miniszter a Napi Gazdaságnak. Szerinte a miniszterelnöknek határozott elképzelése van arról, hogyan épüljön fel a magyar bankrendszer, és a céljuk az, hogy a fele magyar kézben legyen. Azt is elmondta, hogy nem akarnak energiacéget államosítani, de aki felkínálja a cégét, azt szívesen befektetnek.


Bestresszelik a bankokat, aztán leshetünk

128 európai nagybank mérlegét nézi végig az európai bankfelügyelet. A brutális méretű felülvizsgálat tétje, hogy ne maradjanak csontvázak az eurózóna bankrendszerében, mielőtt megvalósul a bankunió. Ahol szükség lesz, ott tőkét emelnek, de akár bankösszevonásokra is sor kerülhet. Ha az egyéves folyamat balul sül el, akkor az hosszú időre gajra vághatja az EU-ban a növekedést is – mert a bankok nem fognak tudni eleget és olcsón hitelezni.


Bankeladás: Nem kellenek a magyar bankok a külföldieknek

A lakossági hitelkereslet élénkülése még egy-két évet várathat magára, a vállalati hitelezésben már láthatóak kedvező jelek – hangzott el a Portfólió internetes portál üzleti konferenciájának egyik beszélgetéséből, melyen azt is megtudtuk, hogy a kockázatos gazdasági környezet miatt nehéz olyan megtérülést ígérni, ami megérné az eladósorban lévő bankok megvételét.


Így élje túl a tranzakciós illetéket

Kormányzati ötletbörze zajlik arra vonatkozóan, hogyan lehetne a tranzakciós illeték miatti, lakossági ügyfelekre háruló banki terheket csökkenteni. Záporoznak a minisztériumi, kormányfői, fideszes alternatívák, melyek egy része szakmai, másik része politikai alapon nyúlna hozzá a kérdéshez. Bármi jön, ha marad a tranzakciós illeték, akkor az alábbi tanácsokat érdemes mindenképp megfogadni, melyekkel komoly pénzeket spórolhatunk meg.



Eurogroup: mentőcsomag nélkül is talpra állhat Szlovénia

Az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa (Eurogroup) szerint Szlovéniának a bankszektor súlyos pénzügyi nehézségei ellenére sem lesz szüksége uniós segélycsomagra. A pénzügyminiszterek a litvániai Vilniusban tartott tanácskozásukon úgy vélték, hogy az euróövezet gazdasági nehézségekkel küszködő tagja saját erőből is képes lesz pótolni a bankjai mérlegében tátongó hiányt.


"Az sokkolóbb, amikor te magad mész tönkre"

Az emberek nem tanulnak a hibáikból, és ez a pénzügyi piacokra is vonatkozik. Idővel elfelejtik, mihez vezetett a mértéktelen optimizmus, de most még az óvatosság az úr – mondja Zsiday Viktor, a Concorde elemzője abból az alkalomból, hogy vasárnap lesz a Lehman Brothers csődjének az ötödik évfordulója. Zsiday szerint Magyarországon a délkelet-európai trendnek megfelelően a nagy adósságleépítések korszaka zajlik. Ha a külpiacaink nem fékeznek le, és a politika sem követ el baklövést, akkor növekedés jöhet.


Visegrádi ultimátum: habozzák a semmit

Rogán Antal megfenyegette a bankokat: ha nem lesz jobb a devizahiteleseknek, kezükbe veszik az ügyet. A kirohanás azonban épphogy időhúzásnak hat. A lényeg az, hogy minél több szó essen, és lehetőleg még sokáig a mentésről.


Súlyosan próbára teheti a kormány beavatkozása a bankok működését

Az MKB Bankot is tulajdonló Bayerische Landesbank, mely Németország második legnagyobb hitelezőjének számít, a második negyedévben négyszeresére ugró profitról számolt be. A német bank, melynek 2016-ig az Európai Bizottsággal történt megállapodást keretében meg kell válnia az MKB-tól, azt is közölte, hogy nagy fontossággal bírnak számukra a Magyarországon zajló fejlemények. Azt is hozzátették azonban, hogy a kormány ötletelése egy politikai intervencióról a devizahitelek területén súlyosan próbára teheti a bankok működését.


Kósa a devizahitelekről: végleges, kötelező érvényű megoldás kell

Kötelező érvényű, a devizahiteleket véglegesen kivezető, a bankrendszer stabilitását nem veszélyeztető megoldást tart szükségesnek a Fidesz ügyvezető alelnöke. Kósa Lajos csütörtök este, a Hír TV Magyarország élőben című műsorában azt is hozzátette: rendkívül kockázatos lenne olyan eszközökkel élni, amelyeket a végtörlesztés vagy az árfolyamgát esetében alkalmaztak.


Bankok, ahol nem szednek kamatot

A török bankrendszer eszközeinek öt százalékát adja négy iszlám bank, amelyekből kettő a tőzsdén is jegyezve van, az Albaraka Turk és a Bank Asya. Ezeknek a bankoknak az érdekessége, hogy vallási okokból nem szedhetnek kamatot, mégis az elmúlt negyedév árfolyammozgásain az látszik, hogy felumúlták a bankrendszer „hagyományos” szereplőinek teljesítményét.


Orbán vagy így, vagy úgy, de mindenképp nyer

A bankokat belekényszerítik egy olyan tárgyalási folyamatba, melyben a legnagyobb veszteséget kell lenyelniük, vagy ha ez nem sikerül, akkor a kormány jogszabállyal tehet pontot az ügy végére. Vagy így, vagy úgy, de Orbán Viktor kormányfő jár jól. A Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogja az újabb devizahiteles mentőcsomag kapcsán közölt írást az ügyről.