Itt az új magyar banktörvény

A kormány három új, a pénzügyi szektort érintő törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek még hétfőn. Új hitelintézeti törvény váltja fel a jelenleg hatályos 1996-ban hozottat. A változtatásra elsősorban a Bázel III. globális banki követelményrendszer EU-s átültetése miatt volt szükség.

Az új, hitelintézeti és pénzügyi vállalkozásokról szóló, több mint 200 oldalas törvényjavaslat általános indoklásában az szerepel, hogy a hazai hitelintézeti szabályozás teljes újragondolását igényelte az EU-s Tőkekövetelmény irányelv átültetése és a Tőkekövetelmény rendeletnek való megfelelés. Ezért hatályon kívül helyezik a jelenleg hatályos, de a sok módosítás miatt töredezetté és kevésbé átláthatóvá vált, hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi törvényt (régi Hpt.), és egy új banktörvényt alkotnak meg.

Az EU-s változások nyomán az új Hpt. átláthatóbb, logikusabb szerkezetű lesz – áll a szövegben. Tartalmilag kiegészül az uniós jogszabályok által leginkább érintett prudenciális követelményekkel: bevezeti a banki tőkepuffereket, új vállalatirányítási és kockázatkezelési szabályokat ír elő, megváltoztatja a felügyeleti szabályokat. A korábbi tőkekövetelményekre és a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó előírások kikerülnek, azokat a Tőkekövetelmény rendelet szabályozza.

Kisebb, sok esetben pusztán technikai módosításokat tesz a javaslat az általános rendelkezésekben, az engedélyezésre, tevékenységre és működésre vonatkozó szabályokban, a titoktartásra, az összevont alapú felügyeletre, a tulajdonjog gyakorlására, az irányításra és ellenőrzésre vonatkozó rendelkezésekben, a felügyeleti kérdésekben, az Országos Betétbizotsítási Alapra, az önkéntes betét- és intézménybiztosításra, számvitelre és könyvvizsgálatra, valamint a fogyasztóvédelemre vonatkozó előírásokban. Ezek a hatályos szabályokon alapulnak majd a továbbiakban is.

A kormány emellett az egyes fizetési szolgáltatókról is benyújtott egy törvényt. Az érintett EU-s rendelethez és irányelvhez kapcsolódó bankszabályozás átfogó felülvizsgálata miatt indokolt a pénzforgalmi intézményekre, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre és az utalványkibocsátókra vonatkozó intézményi rendelkezések külön törvényben történő rögzítése – írja a javaslat általános indokolása. Az új törvény egyben – a jelenlegi szabályozással összhangban – meghatározná a Magyar Posta és a kincstár (kincstári körön kívüli) pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének intézményi szabályait.

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslat értelmében az EU-s Tőkekövetelmény irányelv nemcsak a bankokra, hanem a befektetési vállalkozásokra is kiterjed, így a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) is jelentősen módosul, összhangban az általános indokolás szerint az új Hpt.-vel. A módosítások lehetőséget adnak az összevont alapú felügyelet átlátható szabályozásának megteremtésére is. Emellett módosul a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló 2013. évi CXXXIX. törvény is az uniós jogszabályok felügyeleti hatóságra vonatkozó rendelkezéseinek implementálása miatt. Módosulnak az MNB makroprudenciális eszközeire vonatkozó szabályok.

Módosul a biztosítási törvény (Bit.) is. Ezek legfőbb célja a jutalékcsalások megelőzése és ennek érdekében a biztosításközvetítői jutalékra vonatkozó szabályozás alapjainak lefektetése, megteremtve az összhangot a Ptk.-val is. A biztosítóval szerződő biztosításközvetítőre vonatkoznak a rendelkezések és a megtakarítási jellegű életbiztosításokra terjednek ki. Az egy szerződésre kifizetett jutalék összege nem lehet magasabb az adott szerződésre befolyt díj összegénél. E rendelkezések a jutalékcsalások megelőzését célozzák. A javaslat hatálybalépése 2014. január 1., kötelező alkalmazása kezdő időpontja viszont 2015. január 1., ezzel biztosítva a megfelelő felkészülési időt.