szerző:
Nagy Gergő
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

128 európai nagybank mérlegét nézi végig az európai bankfelügyelet. A brutális méretű felülvizsgálat tétje, hogy ne maradjanak csontvázak az eurózóna bankrendszerében, mielőtt megvalósul a bankunió. Ahol szükség lesz, ott tőkét emelnek, de akár bankösszevonásokra is sor kerülhet. Ha az egyéves folyamat balul sül el, akkor az hosszú időre gajra vághatja az EU-ban a növekedést is – mert a bankok nem fognak tudni eleget és olcsón hitelezni.

Novemberi kezdéssel az Európai Központi Bank (EKB) a helyi bankfelügyeletek segítségével vizsgálat alá veti az eurózóna 128 legnagyobb bankját, melyek az eurózóna banki eszközeinek 85 százalékát ölelik fel. Ekkora mértékű felülvizsgálat még soha nem volt az eurózóna történetében. Az EKB szeretné megismerni a kockázatokat. Annak a banknak, amely a stresszteszten megbukik, a tőkéjét meg kell emelni – részvényesi vagy adófizetői pénzből. Amelyiknek nem tudnak friss pénzt hozni, azt akár meg is lehet szüntetni, illetve be kell olvasztani.

Minderre azért van szükség, hogy a pénzintézeteket ráncba szedjék, mielőtt megvalósul az egységes euróövezeti bankunió; kihulljon az összes csontváz, és a bankok ne saját sebeiket nyalogassák, hanem a gazdaság hitelezésére tudjanak koncentrálni. Az EKB elnöke, Mario Draghi szerint a stressztesztek és a vele együtt járó szabályrendszer erősíteni fogja az uniós bankokba vetett befektetői bizalmat is, emellett pedig megakadályozhatja azt is, hogy az európai bankok által elkövetett hibák ismételten bekövetkezzenek.

Az új szabályrendszer egyik fontos eleme, hogy a pénzintézeteknek a kockázatokkal súlyozott eszközeik nyolc százalékának megfelelő tőketartalékot kell felhalmozniuk. (Vagyis ilyen mértékű, külön tartalékot kell képezniük arra az esetre, ha ezek a hitelek nemfizetőssé válnának.) Ez hivatott azt biztosítani, hogy a jövőben előforduló pénzügyi válságok idején ne veszítsék el fizetőképességüket. Várakozások szerint az EKB csak a legnagyobb bankoktól várja majd el a nyolcszázalékos szint teljesítését, a kisebbek esetén megelégszik hét százalékkal.

Három lépcső egy év alatt

Az EKB felülvizsgálatának folyamata három lépcsőben zajlik majd. Először is a bank szakemberei azonosítják a pénzintézetek problémás hiteleit. Ezek közül a vállalkozói hitelek és az ingatlanprojektek, -kölcsönök kiemelt jelentőséggel bírnak. 2014 elején átfésülik a bankok mérlegét, majd mindezek után stresszteszt alá vetik a bankokat az Európai Bankhatósággal (EBH) együtt.

Mario Draghi kemény szabályrendszerrel szűrné ki a kockázatokat az uniós bankrendszerből
©

Vagyis egy olyan szimulációt hajtanak végre, mely gazdasági visszaesés, pénzügyi krízis esetén mérné fel, hogy mekkora lenne az adott bank vesztesége. A felülvizsgálattal ráadásul a bankok "megjavíthatják" rossz portfólióikat is, az EKB ugyanis – ha a pénzintézetek mérlegét nem találja megfelelőnek – felszólíthatja a bankokat arra, hogy vonjanak be több tőkét, illetve adjanak el rizikósabb eszközöket. A bankok felülvizsgálata egy évig tart majd az EKB tervei szerint.

Mennyire lesznek komolyak a mostani stressztesztek?

Az európai bankok rendbetétele a 2008-ban kitört pénzügyi és gazdaság válság óta húzódik. Míg az Egyesült Államokban rendkívül gyorsan léptek a hatóságok a Lehman Brothers 2008-as csődje után, hogy igyekezzenek pénzügyi puffereket képezni az esetleges sokkok elkerülésére, addig Európában sorra dőltek és dőlnek ki a rossz hitelekkel teli portfóliók a szekrényekből. Problémát okoz az is, hogy rendkívül integrálttá vált az európai, euróövezeti bankrendszer. Ha egy nyugat-európai banknak gondjai vannak, akkor attól a közép- és delkelet-európai leányok is felnyögnek. Mindez azt is eredményezi, hogy egyes bankok nem tudnak olyan mértékben hitelezni – vagy nem olyan kamatokon –, mely az európai gazdaság revitalizálásához és a nagyobb gazdasági növekedés beindításához kellene. A megfelelő banki hitelek nélkül így hiába próbál elrugaszkodni a gödör aljáról az EU gazdasága, komolyabb GDP-bővülésre nem igazán lehet addig számítani, míg a bankrendszer nem lélegzik fel.

Mely bankokat vizsgálja majd az EKB?

A jövő év novemberétől az eurózóna bankjainak felügyeletét is ellátó EKB összességében 128 eurózónás nagybank helyzetét fogja megvizsgálni a következő egy évben. Az előzetes listán szereplő 128 pénzintézetből 24 német, 16 spanyol, 15 olasz, 13 francia, 7 holland és öt ír, ezen államok pénzintézetei alkotják a lista nagyobb részét. A Magyarországon tevékenykedő szinte összes nagybank európai anyavállalata (például Erste, UniCredit) az EKB vizsgálata és felügyelete alá esik majd. A részletes listát itt lehet böngészgetni (11-16. oldal).

Az EU eddig nem volt képes egységes felügyeletet gyakorolni az idén 28 tagúra duzzadt közösség bankjai felett (most is egyelőre az eurózóna bankjairól van szó, de csatlakozhatnak a rendszerbe az övezeten kívüli államok is), az EBH-nak pedig nem volt elég jogosultsága bizonyos pontokon túl vizsgálni a bankokat és szabályozni a hitelintézeteket. A két előző uniós stresszteszt (2010-ben és 2011-ben), amiket még nem az EKB végzett, ugyanis nem volt képes kiszűrni a kockázatokat: olyan bankok is átmentek a teszten, melyek később pénzügyi segítségre szorultak. Az EKB ezért is szabott meg most keményebb feltételeket. Az európai jegybank szeretné elkerülni, hogy toxikus eszközöket engedjen be a felügyeleti rendszerébe már egészen az indulás elején. Nagyon fontos projektről van szó, A lényeg ugyanakkor az, hogy ezt most nem lehet elbaltázni, egyesek szerint az EKB számára ez egy vissza nem térő lehetőség arra, hogy megmutassák, egy ernyő alá tudják terelni az uniós bankokat.

Még sok a kérdőjel

Az viszont továbbra is kérdés még, hogy mi is fog történni azokkal a bankokkal, melyek nem tudnak elég tőkét bevonni a magánszektorból, illetve még mindig nincsenek egységes szabályok arra vonatkozólag, hogyan kell felszámolni egy becsődölő bankot. Gondot jelenthet még az is, hogy mi lesz akkor, ha az EKB váratlanul olyan nagy problémákra bukkan egyes bankoknál, ami letöri azt a bizalmat, amit épp felépíteni kívánnak.

Jövő novembertől az eurózóna bankrendszer felügyeletének feladatait is ellátja az EKB, de ellőtte még nagytakarítanak
©

Az is kérdéses még, hogyan is lehet "leválasztani" az eurózóna nagybankjait az országkockázattól, ahol székelnek. Egyes elemzők szerint nem érdekes, hogy mennyire állja a stressztesztet egy bank és mennyi tőkéje van, ha a befektetők azt hiszik, hogy az ország, ahol a bank működik, becsődöl, akkor a bank is bajban lesz.

Tovább kellene haladni a bankunió további részleteivel is, például a közös eurózónás betétbiztosítással. A brüsszeli Bruegel kutatóintézet egyik elemzője szerint az EKB által felvázolt irány jó, ám a fentebb már említett komoly kihívások mellett azt is számításba kell venni, hogy a bankok feltőkésítésére nem feltétlenül biztos, hogy lesz a megánszektorból vagy az EU-ból forrás. Vagyis, hogy a nemzetállamoknak és adófizetőiknek kell a zsebükbe nyúlniuk. Ez pedig fokozhatja az EKB és egyes tagállamok közötti szembenállást: a kormányok már nehezen tudják lenyomni a polgárok torkán, hogy újra pénzt kell adni a hitelintézeteknek. A közösségi – elsősorban német – források bevonása azért is kétséges, mivel a német állampolgároknak kezd elegük lenni abból, hogy már évek óta ők finanszírozzák az EU gyenge bárányait. (Annak ellenére, hogy az euró bevezetésének legfőbb nyertese Németország és a német export volt.) Azt, hogy nem aprópénzről van szó, jelzi, hogy egyes elemzők szerint 5-10 banknak biztosan szüksége lesz komoly tőkepótlásra, akár 50 milliárd euró értékben.

Lejtmenetbe kapcsoltak a banki részvények

Az EKB bejelentésének hírére lejtmenetbe kapcsoltak az európai banki részvények. Logikus módon némileg eluralkodott a félelem a tőkepótlásra vonatkozó további frankfurti szabályok miatt. A spanyol banki részvények négy, az olasz pénzintézeti papírok 3 százalékkal zuhantak szerdán. A pénzintézetek papírjai csütörtökön kissé visszakorrigáltak, ám nem tudtak érdemben erősödni szerdához képest.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
A kereskedőkön múlik, milyen modellek lesznek a slágerek a 2,5 milliós támogatással

A kereskedőkön múlik, milyen modellek lesznek a slágerek a 2,5 milliós támogatással

"Titkos brit akció" – Kártérítési pert indít a kormánymédia lejárató kampánya miatt a politikai elemző

"Titkos brit akció" – Kártérítési pert indít a kormánymédia lejárató kampánya miatt a politikai elemző

Heteken belül törli a Google a Google+ szolgáltatását, mégsem tűnik el (teljesen) az internetről

Heteken belül törli a Google a Google+ szolgáltatását, mégsem tűnik el (teljesen) az internetről

Orbán a bajor miniszterelnök levelére vár a CEU ügyében

Orbán a bajor miniszterelnök levelére vár a CEU ügyében

"Nem kell irigykedni! Dolgozni kell!" - A felcsúti tónak és szigetnek mindenki örül

"Nem kell irigykedni! Dolgozni kell!" - A felcsúti tónak és szigetnek mindenki örül

Most egy afgán családnak nem adtak enni a tranzitzónában

Most egy afgán családnak nem adtak enni a tranzitzónában