Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A hazai devizahitelekkel kapcsolatban az a legnagyobb baj, hogy olyanok kaptak svájci frankban hitelt, akik forintban hitelképtelennek minősültek – legalábbis a Budapesti Corvinus Egyetem egyik közgazdásza szerint.
Nem lehet eleget beszélni a magyar gazdaságot megbéklyózó devizahitelekről, fontos, hogy megértsük a probléma kialakulásának okait ahhoz, hogy a jövőben elkerülhessük a hasonló csapdákat. Adódik a kérdés, hogy mi az alapvető probléma a devizahitelekkel – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.
A fő gond az, hogy a hitelek kiadásakor ugyanazt a kérelmezőt két különféle mérce alapján ítélték meg. A bankok egyrészt megvizsgálták, hogy a kérelmező egy forinthitel esetében hitelképes lenne-e, majd ugyanezt a vizsgálatot elvégezték a jóval alacsonyabb induló kamattal és törlesztőrészlettel bíró devizahitel kapcsán.
Jó néhány ügyfél a forinthitelnél felállított mérce alapján hitelképtelennek, miközben a frankhitel esetében hitelképesnek bizonyult. Ugyanaz az ember, ugyanaz a fedezet, ugyanaz a rendszeres jövedelem, ugyanaz a hitelösszeg, mégis, forintban hitelképtelen, frankban hitelképes. Hogyan fordulhat ez elő? A megoldás kulcsa az induló kamatokban és induló törlesztőrészletekben keresendő, a forinthitel ugyanis kezdetben – akkor, amikor még 150 volt a CHF/HUF – jóval "drágább" volt, mint a frankhitel.
A közgazdaságtan egyik legősibb törvényszerűsége ugyanakkor az, hogy ingyen ebéd nem létezik, azok az átmeneti rések pedig, melyek látszólag könnyű megoldást jelentenek, rendre bezáródnak. Így történt ez a devizahitelek kapcsán is, az említett rést a devizaárfolyam zárta be, megdrágítva a frankot – a CHF/HUF felment 240-re – és kiegyenlítve a forinthitel és frankhitel közötti átmeneti különbséget. A probléma az, hogy ebbe az átmeneti és látszólagos résbe sokan beleszorultak, olyanok is, akiknek a bankok forinthitelt soha, semmilyen körülmények között nem adtak volna. Ahogyan Bánfi Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász professzora fogalmazott: "Ha az ügyfél a bevételét adó hazai valutában hitelképtelen, akkor nincs olyan varázspálca, amivel őt hitelképessé lehet tenni."
"Ezt a csodát csak a hitelközvetítők rámenőssége, a banki hitelképességi kritériumok elavultsága, a banki döntéshozók tévedései, a bankok piacnyerő érdeke, valamint az adósságot vállaló ügyfelek önkritikájának hiánya, teherbíró képességének téves megítélése csinálhatta meg" – tette hozzá.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?