Jövőre havonta kétszer ingyenes lesz a készpénzfelvétel az átlagbér – 150 ezer forint – erejéig. Idén az év elején bevezették a tranzakciós illetéket, 2010 őszétől kezdve pedig szektorális különadó sújtja a bankokat, a bankadót a kormányzat "örökre" az adórendszer részévé tenné. A múlt év végén pedig a végtörlesztés mintegy 260 milliárdos veszteséget okozott a bankoknak.

Hogy hogyan kapcsolódik össze ez az esemény- és döntéssorozat? A kormány egyfelől a közvetlenül a lakosságra rakodó terhek emelésének elkerülésére inkább a gazdaság nagyobb szereplőitől igyekezett beszedni az államkincstár hiányzó forintjait – ezek a szereplők a terheket ugyanakkor jelentős részben átnyomták az átlagpolgárra –, ám a multi- és bankárellenes megnyilatkozások, döntések azzal a rendkívül negatív hozadékkal is járnak, hogy a tranzakciók és fizetések során ismét növekedésnek indulhat a készpénz használata – ez különösen a pénzügyi szektorban lehet szembeötlő.

Ez a következmény ráadásul távolít minket a fejlett világtól is, és ellentétes az uniós célkitűzésekkel is. Az eddig sem túlzottan magas szinteket és minőséget elérő magyar pénzügyi fejlettség a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően rohamtempóban elindulhat lefelé. Visszatérhetünk oda, ahol a 90-es években tartottunk?

Egy, kettő, három, a készpénzemet várom

A bankokra rakódó terheket a kormány a tranzakciós illeték idei bevezetésével, majd az ebből származó bevételek elmaradásával az illeték mértékének emelésével fokozta. A 2013-as költségvetés 301 milliárdos bevételt irányzott elő ebből a teherből, ám a költségvetésbe történő befizetések nem alakultak túl jól, így az illetéket jócskán megemelték (a betéti kamatokra a 16 százalékos kamatadó mellett pedig bevezették a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetését is).

A bankok már az illeték bevezetésére is díjemeléssel reagáltak, illetve hirdetményeikben közölték, az illetéket sok esetben áthárítják. Az úgynevezett ingyenes számlák – ahol például egy bizonyos havi összeg érkeztetése felett a legtöbb banki szolgáltatásért nem kellett fizetni – jelentős része eltűnt, a banki költségek idén októberben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egy év alatt 54 százalékkal nőttek.

A banki költségek emelkedése a készpénz használatának irányába mozdította el a polgárokat, a kormány mindeközben ezt még további kedvezményekkel is elősegíti az úgynevezett pénzügyi rezsicsökkentéssel: ha a bankok nem biztosítanak ingyenes szolgáltatásokat, akkor törvényileg teremtik meg az ingyenes pénzfelvétel lehetőségét, amire havonta kétszer lesz lehetősége az átlagbér erejéig annak, aki ezt bankjánál kéri.

Kevesebb ATM lehet majd a közelünkben?

Stiller Ákos

Az illeték megfizetése alól az ezen konstrukciót választók mentesülnek majd, ám azt a bankoknak be kell fizetniük a költségvetésbe, tehát veszteségük keletkezik ezen az üzletágon. Ez pedig azzal járhat, hogy a közeljövőben a pénzintézetek nekiállhatnak leszerelni ATM-jeiket, hogy így fogják meg a költségeiket (a bankautomaták száma már tavaly csökkenésnek indult a banki költségcsökkentések, veszteségek minimalizálása miatt).

Mindemellett pedig ha jövőre a kártyás vásárlások terheit áthárítja sok pénzintézet, akkor elképzelhető, hogy a kiskereskedelemben visszaállhat a korábbi, jelenleginél alacsonyabb szintre a bankkártyás fizetés, miközben havi 150 ezer forintig díjmentes lesz a készpénzfelvétel (a bankkártyás vásárlás így hátrányba kerül a készpénzzel szemben). Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára nemrég azt nyilatkozta, hogy szerinte a magyar fogyasztó erősen árérzékeny, így valószínűleg fogékony lesz a többletkiadásra a bankkártyás fizetésnél is. A pénzforgalom és a készpénzes tranzakciók számának növekedésével középtávon arra lehet számítani, hogy mind több kereskedő adja majd vissza a POS terminált, megszabadulva a fenntartási költségtől. (A bankokra rakódó többi teher miatt is ott fognak pénzt, ahol tudnak: az UniCredit például fiókokat von össze és embereket bocsát el).

Mindez tovább erősíti a készpénzhasználatot, már nem csak a lakosság, hanem cégek jelentős része is kápézik. A vállalkozások számára is komoly terhet jelent a tranzakciós illeték, legtöbbjük számára a tranzakciós illeték a nagy érvágás, havi 40 ezer forint feletti pluszkiadást jelent nekik. A pluszteherre a kkv-k többnyire az utalások átstrukturálásával reagálnak, egyötödük pedig inkább a készpénzes megoldásokat választja. A készpénzes tranzakciók az elemzők szerint a feketegazdaság melegágyát jelentik, ráadásul "ha már ott a cash a zsebben, azonnal jön a késztetés az okosításra", vagyis az áfa és személyi jövedelemadó megfizetésével is gondok lehetnek ilyen esetekben.

Ez lehet egyre inkább a jellemző, nem a bankkártyás fizetés

Stiller Ákos

Mindezen történések különösen annak tükrében érdekesek, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korlátozni akarja a készpénzfizetést, mivel hazánkban túl sok készpénzt használnak, a POS terminálok elterjedtségén pedig javítani kellene. Ennek érdekében Fejér megyében egy pilot projektet, november végéig tartó telepítési programot indítottak, de sajtóértesülések szerint az szerény eredményekkel járt, hiába volt kedvező a szolgáltatás árazása, arra a kereskedők rendkívül mérsékelt érdeklődést mutattak. A bankok szerint a fő oka ennek az volt, hogy a kiskereskedők még mindig a készpénzes vásárlást favorizálják (ám a polgárok pénzügyi ismeretei is hagynak kívánnivalót maguk után).

Magyarországon a lakosság pénze 13 százalékát tartja készpénzben. Ez az arány nyugat-európai országokban sokkal alacsonyabb, átlagosan 2 százalék. Ez azért jelenthet gondot, mivel a készpénztartás komoly költségekkel jár, vagyis ennyivel szegényebbek vagyunk. Európában mellesleg csak négy ország – Görögország, Lettország, Szlovénia és Litvánia – háztartásai előzik meg Magyarországot a készpénztartási arányt tekintve. Ha csak annyi készpénzt tartanánk, mint egy átlagos nyugati ország, akkor éves szinten 127 milliárd forint kamattal lenne több pénzünk. A tranzakciós adó ráadásul ráerősíthetett a kialakult helyzetre: az adó bevezetését megelőző időszakban – 2012 végén – közel háromszor annyi pénzmennyiség áramlott készpénzbe, mint a megelőző három év során. Ezzel pedig a lakosság további kamatveszteséget kénytelen elkönyvelni.

Magyarországon a készpénz az úr

Horváth Szabolcs

A hazai készpénzforgalom erősödése így egyfelől erősíti a feketegazdaságot – torzulásokat okoz a piacon, kevesebb állami bevétel érkezik be, nem fair előnyökhöz jutnak egyes cégek –, másfelől pedig a lakosság saját magát is megrövidíti a készpénzhasználattal, emellett pedig a vállalkozások és a pénzintézetek is kénytelenek pluszköltségekkel szembenézni. A Világbank pénzügyi fejlettségi rangsorában – mely 203 állam pénzügyi szektorainak jellemzőit veszi számba – 2008 óta sikerült 11 helyet rontanunk, tavaly a 44. helyet foglaltuk el, a visegrádi államok (Szlovákia, Csehország, Lengyelország) mind előttünk voltak. 2008-ban épp fordított volt a helyzet, akkor még mi előztük a régió országait. Hozzá kell azonban tenni, hogy 2011-ről 2012-re 3 helyet javítottunk, ám érdemes lesz majd végső mérleget vonni a 2013-as rangsor nyilvánosságra kerülése után a tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvétel év elején történt bevezetése utáni mozgásokat figyelembe véve.

A svédeknél bezzeg

Érdemes megjegyezni, hogy a listán 10. helyet elfoglaló Svédországban a bankok legtöbb fiókjukban már egyáltalán nem foglalkoznak készpénzes ügyletekkel, a svédek jelentős része már online, vagy mobilon bankol, fizetni pedig bankkártyával fizetnek. A bankok így egyfelől megspórolják a készpénzzel kapcsolatos költségeket, a kártyás vásárlásokkal viszont növelik bevételeiket, illetve a bankrablók sem tudnak már miért bemenni a bankba: onnan nincs mit elhozni.

A magyarországi kormányzati intézkedések ezzel épp ellentétes irányba hatnak, így rövid távon nem lehet azzal számolni, hogy alapjaiban változnak meg a fent ismertetett tendenciák. Bár a POS terminálok száma évről évre bővül és régiós összehasonlításban nem is állunk rosszul, a nagy kérdés az, hogy mennyire veszik ezt igénybe az emberek és a kereskedők milyen érdeklődést mutatnak a rendszerek elterjesztése iránt. A pénztárgépek adóhatósághoz való bekötése – melynek határideje komolyan csúszik és optimista becslések szerint is jövő év elejével indulhat be igazán a rendszer – segíthet a feketegazdaság visszaszorításában, a pénzügyi fejlettségünket ez viszont nem lendíti előre, a "cash is king", vagyis a készpénz az úr állapot továbbra is meghatározó maradhat hazánkban. Így pedig jöhet bármilyen adóintézkedés, amíg ennyi készpénz van forgalomban, és a lakosság, illetve a vállalkozások is inkább a készpénzt preferálják, érdemi fejlettségi elmozdulás nem várható. Hacsak nem jön egy újabb törvény, amely például kötelezővé tenné a POS terminálok alkalmazását, telepítését, esetleg a készpénz kitiltását a boltokból. Tovább nem is mondjuk, nem szeretnénk tippeket adni.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!