A kormány megmutatta, hogy lehet egyszerre migránsozni és menekülteket befogadni
Az éveken át idegengyűlöletre trenírozott Magyarország végre szebbik arcát mutathatja: az Ukrajnából érkezőket már a kormány szerint sem tilos tárt karokkal fogadni.
Az éveken át idegengyűlöletre trenírozott Magyarország végre szebbik arcát mutathatja: az Ukrajnából érkezőket már a kormány szerint sem tilos tárt karokkal fogadni.
„Önök a mi médiánk” – így kérte Márki-Zay Péter a híveit, hogy segítsenek cáfolni a kormánypropaganda róla terjesztett hazugságait. Riport az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének kampánykörútjának állomásairól, reménytelennek tűnő és biztos befutó körzetekből.
Orbán Viktor pávatánca csak a szavazóknak szól, a magyarok sem az EU-ban, sem a NATO-ban nem fognak ficánkolni, különben ráfáznak, de egy instabil kormány most senkinek sem érdeke, a nyugati egység a legfontosabb – röviden így lehetne összefoglalni, mi a véleménye azoknak a nyugat-európai diplomatáknak és a magyar külügyekre rálátó forrásoknak, akikkel az elmúlt napokban beszélgettünk a magyar kormány megítéléséről.
Dezső András
Nagyon fontos hasonlóságok vannak az 1956-os forradalom és a mostani orosz–ukrán háború között – mondta a hvg360-nak Rainer M. János, Széchenyi-díjas történész. Az 1956-os Intézet volt vezetője szerint mindkét történetben majdnem ugyanazt jelenti az önrendelkezés, a haza, a szülőföld vagy az, hogy méreteitől függetlenül ki a kicsi, és ki a nagy. Mi Putyin célja, lehet-e Sztálinhoz vagy akár Hitlerhez hasonlítani? Őrizhetik Csapnál orosz katonák a határt? Interjú.
Windisch Judit
Nem hozott áttörést az ellenzék számára a kampány felpörgése, sőt mintha az első háborús hírek is inkább a kormánypártot erősítették volna: február végén szilárdan őrizte vezető helyét a Fidesz–KDNP.
Nem csak azért hangoztatja a lehető legsemlegesebb álláspontot Orbán Viktor az orosz–ukrán háborúban, mert Magyarország gazdasági érdekei ezt kívánják, még csak nem is a rövid távú politikai érdeke miatt. Az oroszbarátságot nemcsak a közös üzletek tartják össze, hanem az, ami Moszkvának a pénznél is fontosabb: egy olyan világnézeti stratégiai szövetség, amelybe az Orbán Viktor által megálmodott és megalkotott illiberális állam eszméje is kényelmesen elfér. Fontos, hogy mi lesz Ukrajnával, de legalább ennyire fontos, hogy mi lesz azzal az ideológiával, amely Magyarországot is megfertőzte. Vélemény.
Dezső András
Váratlanul nehéz helyzetbe került a Fidesz a 2022-es választás előtt – mondta a hvg360-nak Török Gábor politikai elemző. Az elmúlt 12 évben először fordult elő, hogy az egész országot foglalkoztató ügyben láthatóan megosztott a kormány saját szavazótábora. Az elmúlt három választás előtt olyasmivel sem kellett foglalkoznia, amivel nagyon nem szeretett volna. Milyen korlátokba ütközik Orbán, hogyan sérül a „pávatáncban”? Mit rontott el az ellenzék? Interjú.
Windisch Judit
Orbán Viktornak nemcsak azért van morális felelőssége, mert blokkolta a NATO-Ukrán Tanács működését, hanem mert egy EU- és NATO-tagállamban ekkora geopolitikai befolyást biztosított Oroszországnak és Kínának – mondta a hvg360-nak Hegedűs Dániel politológus, a berlini German Marshall Fund munkatársa. Szerinte Orbán nemcsak a saját mozgásterét illetően tévedett, hanem Magyarország biztonságpolitikai pozícióit is durván aláásta. Interjú.
Windisch Judit
A hvg360 Kicsoda Orbán Viktor? című filmsorozatban rendszerezi a miniszterelnök személyiségét, viselkedésének gyökereit, az őt befolyásoló legjelentősebb hatásokat és fordulópontokat. A második rész mutatta be a rendszerváltás első éveit Nagy Imréék újratemetésétől a politikai és pénzügyi ártatlanság elvesztéséig. Ez utóbbi kulcseseménye volt az úgynevezett székházügy, ezt külön is felidézzük, mert leleplezésében fontos szerepet játszott a HVG.
A kormányzat az elmúlt években túl nagyra nyitotta a kaput az oroszok elől, és nem csak a nyilvánosságban, hanem a titkosszolgálati szférában is: az orosz katonai hírszerzés komoly bázist épített ki Magyarországon, miközben a kémelhárításon belül fokozatosan gyengítették az „orosz vonalat” – egyértelműen politikai okokból. Ez súlyos rizikó lehet egy olyan háborús helyzetben, amelyben az Orbán-kormány esetleg irányváltásra kényszerülne a pragmatikusnál jóval barátságosabb orosz–magyar viszonyban. A Kreml befolyásolási törekvéseinek sikere és az orosz agresszió ellenére tovább élő kétkulacsos politika abban is tetten érhető, ahogy az ukrán eseményekről számol be a közmédia.
Dezső András
Az orbáni rendszer ma még csak puha autokrácia, puha önkényuralom. Az ilyen rendszerek még szükségesnek érzik, hogy úgy-ahogy megpróbálják elleplezni a valóságos természetüket, ezért a demokráciákra emlékeztetően ők is meg szokták rendezni a választásokat. Csak ezek a választások már nem szabad és nem tisztességes választások - írja a kormány cselekedeteit és az ellenzék felelőségét elemző cikksorozata ötödik részében Elek István, aki egyben egyértelművé teszi azt is, mi a legfőbb tétje az április 3-i választásnak.
Elek István
Nem lehet kizárni, hogy Oroszország nem áll meg Ukrajna határainál - mondta a hvg360-nak adott interjúban Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő, korábbi nagykövet. Gyarmati szerint nehéz kiszámítani Putyin lépéseit, mert "nem a mi logikánk szerint gondolkodik és cselekszik." Hasonlítható Putyin Sztálinhoz vagy Hitlerhez?
Windisch Judit
Takaréklángon az ellenzék kampánya, még hiányzik annak frappáns megfogalmazása, hogy miben lesz más az ország április 3. után, ha nyer. Nincs közös lista és az államfőjelölt körüli levélváltás is belső harcokról árulkodik. A pártok elnökei viszont ismét Márki-Zay Péterrel együtt kampányolnak.
Orbán Viktor személyiségét, viselkedésének gyökereit, az őt befolyásoló legjelentősebb hatásokat és fordulópontokat rendszerezi a hvg360 filmsorozata. A második rész Nagy Imréék újratemetésén, a Hősök teréről indul, és 1994-ig tart – látványos felemelkedéssel, hatalmas blöffökkel, leszámolásokkal, és a politikai (meg pénzügyi) ártatlanság elvesztésével.
hvg360
Magának kereste a bajt Iványi Gábor azzal, hogy Orbánt élő lelkiismeretként emlékeztette a kormány által politikai védjegyként használt kereszténység valódi mibenlétére. Bár az ellenzék végül nem őt jelölte államfőnek, a hatalom az adóhatóságra osztotta a lelkész gyülekezete, illetve annak karitatív és oktatási intézményei ellehetetlenítésének feladatát.
Jelentések Kampányországból – a hvg360 közéleti személyiségeket, írókat, művészeket, gondolkodókat kért meg arra: írják meg, hogy érzik magukat most, Magyarországon. Olyanokhoz fordultunk, akiknek a véleménye fontos nekünk, és reményeink szerint másoknak is. Mi jut eszükbe manapság, ha végigmennek az utcán, ha tévét néznek, híreket olvasnak, vagy csak beszélgetnek? Az idén 90 éves Szinetár Miklós, Kossuth-díjas színházi, opera-, tévé- és filmrendező alapjaiban írná át a választási rendszert.
Szinetár Miklós
2007-ben született az a kormányrendelet, amely rendet vágni hivatott a települések határában nemzetiségi nyelven kihelyezhető helységnévtáblák dzsungelében. A rendez(őd)és azonban szűk másfél évtizede is csak várat magára.
HVG
Sorra jelennek meg az elemzések és kutatások a Fidesz előnyéről és várható győzelméről. De vajon mennyire hihetünk a számoknak? Hol vannak a buktatók? Mi az, amit a szakértők sem látnak előre?
Windisch Judit
Befutó helyet kap a Jobbik listáján Varga Ferenc, a szegvári roma nemzetiségi önkormányzat vezetője. Jakab Péter pártelnök ennek bejelentésekor azt írta, egy tehetséges, tettre kész, szorgalmas fiatalembert tesznek a listára. Ezzel ő lesz a harmadik roma képviselő, aki az ellenzéki pártok közös listájáról juthat be a parlamentbe. Varga Ferenc a hvg360-nak adott interjúban elmondta, miért döntött a Jobbik mellett, és hogyan reagált erre a roma társadalom.
Windisch Judit
A tudatos roma választók tömeges megjelenése egyelőre még illúzió. Jelenleg számos helyen fogva tartják őket a mikrokörnyezetük érdekemberei vagy hűbérurai. Ugyanakkor tudatos építkezéssel és konkrét ügyekből, helyzetekből kiindulva van lehetőség a mobilizálásukra. A roma politikai szereplők helyzete, esélyei egyelőre a többségiek kezében vannak. Vélemény.
Bari Judit