Több mint ötvenezer ázsiai, afrikai diák élt az Orbán-kormány kínálatával, és jelentkezett magyar egyetemre. A hangzatos célok mögött külpolitikai érdekek húzódnak meg. Ettől még sok érkező diák kifejezetten kritikus hazája vezetésével és a magyar állapotokkal.
Újból veszélyezteti a kormány az uniós forrásokat azzal, hogy egyik napról a másikra lenullázza a Magyar Orvosi Kamarát, miután a szervezet tiltakozó akciója érzékenyen érinti a céljait. Az EU hiába követelte, hogy a jogszabálytervezetekről egyeztessen a kormány, a büntető tempóba ez nem fér bele. A kormánynak nem ez az első – és minden bizonnyal nem is az utolsó – ilyen húzása. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy rögtön a kezdéskor páros lábbal szállt bele az Alkotmánybíróságba, amely megsemmisítette a 98 százalékos különadót. Cikkünkben összeszedtük a bosszúálló kormányzás több jellegzetes példáját.
Még lehet fokozni a cirkuszt a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében, élezni a konfliktust a „béketábor” és a „brüsszeliták” harcában, hergelni a „gyermekvédelmi” törvény szigorításával – ezek mind várhatóak az Országgyűlés most kezdődő tavaszi ülésszakán, de újabb törvényeket is elfogadnak az EU-s pénzek megszerzése érdekében.
Hosszú ideje zárolva vannak a budapesti székhelyű, de orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank pénzeszközei a világ egyik legnagyobb pénzügyi értékpapír-tranzakciós cége, az Euroclear rendszerében. Egy kiszivárgott dokumentum szerint a bank próbálta feloldatni a zárolást, de a belga pénzügyminisztérium hajthatatlannak tűnik, pedig még Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter is lobbizott a bank érdekében.
Sorozatos támadások érik a kárpátaljai magyarságot, és a helyzetet csak nehezíti, hogy az ukrán közvélemény ellenségként tekint a minősítésért meg is dolgozó magyar kormányra.
Oroszország kiírta magát Európából, Kína viszont épp most döntött úgy, hogy ideológiai alapon is kihívja a nyugati tömböt. A változó világrend miatt a magyar kormány beszorult, ráadásul Orbán mintha néhány éve nem érezné, mi történik a világban – mondja Orbán Krisztián közgazdász. Interjú.
Úgy tűnik, Magyarországon a szexuális zaklatásnak is van pártpreferenciája. A kormány és médiája a Fidesz céljaira aknázza ki a gyermekpornográfiával gyanúsított pedagógiai asszisztens ügyét, de az egyházban történtekről hallgat.
Hogyan hat a klímaváltozás Magyarországra? Milyen helyen fogunk élni 2050-ben? Erről kérdeztük sorozatunkban Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutatót, az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnökét. Azt mondta, az átlaghőmérséklet emelkedni fog, ami sűrűbb hőhullámokat, aszályokat is okoz, ennek ellenére lehet nagyon jó hely Magyarország, csak ehhez sok változtatásra van szükség. A rossz forgatókönyv drámai, azt pedig senki sem tudja, hogy mit hozhat a legrosszabb verzió. Egy ilyen kutatásra ugyanis nem adnak pénzt a kormányok és cégek. Interjú.
Már a héten kiderül, hogy Schadl György mögül hány olyan végrehajtó farol ki, aki neki köszönhette pozícióját. Ebből leszűrhető lesz az is, hogy a végrehajtói kar elnökének mennyire maradt erős a hatalma, miután az általa kiépített rendszer összeomlott. Eddig négy vádlott ismerte be a bűnösségét, és tizenegy olyan szereplője maradt az ügynek, aki még érdekelt lehet abban, hogy bedobja a törölközőt.
Nem lát esélyt az érdekegyeztetésre a kormánnyal, de nem is tartaná jó ötletnek Palotás János, aki az egykori taxisblokád idején vezetett hasonló tárgyalásokat. Interjú.
A demográfiai rejtvényre ott a válasz a statisztikákban. HVG-ténytár.
A kormány milliárdos kezdőlökésével indított Makronóm gazdasági propagandát gyárt, feltalálta például az úgynevezett harmonikus növekedési indexet, amely állítása szerint jobb, mint a hagyományos, egy főre jutó GDP szerinti rangsorolás.
A meglévő rendszer fejlesztése helyett széles lefedettségű, de személyes jelenlétet nem igénylő okosmegoldásra költ százmilliárdot a kormány.
Orbán Viktor kormányzásának legújabb idénye úgy kezdődik, ahogy az előző abbamaradt: látható stratégia nélkül menedzselik a felmerülő ügyeket, az elégedetlenséget pedig sorosozással, gyurcsányozással kezelik. Az viszont zavart okoz, hogy Brüsszel beleállt a küzdelembe.
A kilencvenes években autókat lopott, egy zsarolási ügyben ismert szerb gengszterrel együtt került a rendőrség látókörébe a Völner–Schadl-ügy egyik vádlottja, akit pár éve sikkasztás miatt ítélték el, de nem kellett börtönbe vonulnia, felfüggesztettel megúszta. R. Róbert az a férfi, akit Schadl a "gazdájának" nevezett, és aki a vádirat szerint kétszázezer dolláros “váltságdíjat” csalt ki az ügy egy másik vádlottjából, miután elhitette vele, hogy Ukrajnában csecsenek elrabolták.
A Magyar Pünkösdi Egyház vezetői állítják: őket is megvezette a közpénzekkel csaló missziójuk, az ÁSZ pedig a módszertan felülvizsgálatát ígéri, miután szinte semmit nem vett észre. Az ügyészség már 2018 óta nyomozott, de csak tavaly lépett.
Békés megyében is ezer sebből vérzik a végrehajtási rendszer. Az adósok árverésekre szakosodott "vállalkozói" rétegről beszélnek, az ombudsmant két éve nem tesz semmit, a jogvédők az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Az illiberális orbáni rendszer működése válik láthatóvá a Schadl–Völner-ügyből: a kárvallottak számára semmilyen jogorvoslati fórum nem működik, a cinkosok bármit el tudnak intézni. A nyomozati iratokban temérdek adat van rá, a per vádiratából mégis kimaradt a korrupcióval keresztül-kasul átszőtt államhatalom leleplezése.
Miközben Orbán Sztálin kedvenc propagandaidézetével üzent Brüsszelből, ikonikussá vált képek örökítették meg az elszigeteltségét.
Lakatosként dolgozott 33 évig három műszakban, folyamatos üzemben, a végén középvezetőként az MSZP társelnöke. Komjáthi Imrét az éhségmenet szervezőjeként ismerte meg az ország, de a túlóratörvény elleni tüntetés után "visszafoglalta" a lezárt Kossuth teret is. 2025-ben szerzi meg egyetemi diplomáját. De miért érezte úgy, hogy erre múlhatatlanul szüksége lesz politikusként? Interjú.
