Bejött a papírforma: Freund Tamás lett a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke. A funkció azonban már messze nem az, mint amikor elődje, Lovász László került a tudós testület élére. Miközben az akadémia függetlenségéről szóló vita lassan elhalkul, a kormány által kiszervezett kutatóintézetek számára már meg is kezdődött az állami milliárdok osztogatása.
A Kaleta-botrány bűnügyi, jogi és politikai aspektusain túl felveti a kérdéseket, mi is a pedofília, betegség-e, kik a pedofilok, hogyan védheti meg magát tőlük a társadalom, megoldás-e kémiai kasztrálásuk.
Emberkereskedelem, gyermekprostitúció, családon belüli erőszak - ezek láthatóbbak és kutathatóbbak, mint ami az internet sötét bugyraiban zajlik. Ennek ellenére elégtelen a gyermekek védelme ezektől, ha pedig maguk jelzik, hogy bántalmazták őket, a felnőttek sokszor nem hisznek nekik.
Szimpla píárakciót kanyarítottak Orbán Viktorék abból a felismerésből, hogy a társadalom sokkal súlyosabban ítéli meg a gyermekek bántalmazását, mint ahogy az a kormány tetteiből és az álláspontját tükröző büntetőjogszabályokból következik.
A Baranya megyei Cserdi polgármesterével, a most elhunyt Bogdán Lászlóval a HVG 2014 szeptemberében készített portréinterjút. Ezt közöljük újra, változtatás nélkül.
Elődjével ellentétben, a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke, Freund Tamás szerint nem sérült a tudomány szabadsága a kutatóintézetek leválasztásával, ahogy a tulajdonhoz való alkotmányos jog sem. A hvg360-nak adott interjúban arról beszélt, ő a praktikus szempontokat helyezné előtérbe, visszaszerezné az elcsatolt intézeteket. Igaz, a jelenlegi irányítási struktúrával. Az átalakítás ellen Orbán Viktor miniszterelnöknél tiltakozott másfél éve, a Palkovics Lászlót élesen bíráló magánlevele pont a miniszter asztalán landolt. Azt mondta, azóta sem válaszolt rá senki. Interjú.
Kortárs hívei a gondolatszabadság profétájává kiáltották ki, esküdt ellenfelei, szaktudását elismerve, inkább izgága fiskálisnak titulálták a jogegyenlőség elvéhez a jogállamiságot nélkülöző időkben is konokul ragaszkodó Vámbéry Rusztemet.
Sportolói pályafutása után diplomáciai karrierbe kezdett a jogászcsaládból származó világbajnok vízilabdás, aki a HVG-nek adott interjújában azt ígéri, külgazdasági attaséként is ugyanúgy fog küzdeni minden tárgyaláson a piros-fehér-zöld zászlóért, mint ahogyan azt a medencében tette hosszú éveken át. Portréinterjú Gór-Nagy Miklóssal.
A rendszerváltáskor még csak alig több mint 200 olyan ember volt idehaza, aki megünnepelhette a századik születésnapját. Tavaly viszont már 1580 személy tartozott a százon túliak társaságába. Ráadásul az egyre elöregedő hazai népességen belül ez a legdinamikusabban növekvő korosztály.
A Hajógyári-szigetre tervezett, komoly fairtással járó állami gigaberuházás előkészítéséhez az ellenzéki óbudai önkormányzat is megadta tulajdonosi hozzájárulását, ám az azóta kirobbant vita nyomán ezt utólag megpróbálja visszavonni. A kormány alternatív javaslatról beszél.
Összehasonlítható-e egy pedofil képeket gyűjtögető cselekménye egy közlekedési szabálysértőével? Pénzbüntetésnél lehet-e azt mondani, hogy X összeget ér egy elkövetés? És miért annyit? Hogy lehet a málna ilyen drága, ha a répa csak ennyi? Sokan piaci szemlélettel ítélkeznek az ítéletekről, de a büntetőjog összetettebb dolog. Ezt világítja meg ebben az írásban Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE tanára.
Szerencsére most, hogy a járvány terjedése egyelőre alábbhagyott, nincs is szükség az új gépekre. Ha majd mégis használni kell azokat, csak mintegy a negyedük hadrendbe állításához van elég szakember.
Az hozhatott be Magyarországra lélegeztetőgépnek nevezett szerkezetet, akinek voltak kapcsolatai a kormánnyal, és azt mondta, hogy képes az üzletkötésre. Így nem csoda, hogy a járvány idején amúgy is drágább és sokszor használhatatlan eszközök három-négyszeres áron jutottak el – egyelőre a raktárakba.
Bár az utóbbi időben csökkent a fiatalkorú bűnelkövetők száma, az Orbán-kormány szeptembertől nyugdíjas rendőrökből és civilekből kiképzett iskolaőröket vezényel az oktatási intézmények egy részébe. Szakemberek szerint ennél jobb megoldás is lett volna az iskolai erőszak megelőzésére, de a kormány a népszerűbbet választotta.
Az új, NAT-kompatibilis tankönyvekben sok elemében újraírták a magyar történelmet. Például a honfoglalás történetének átírása megmutatja, miért volt fontos már régóta a Fidesz politikusainak, hogy csak egyentankönyvekből tanulhassanak a diákok.
Identitáserősítő és hagyományőrző táborrá szelídültek a néhai Kerényi Imre által megálmodott jobboldali elitnevelő nyári kurzusok. Pedig a kormánybiztos halála után többen is bejelentkeztek az ideológiai táborok megszervezésére, de a zászlóbontás idén nyáron elmarad.
Az önállótlanná tett Alkotmánybíróság olyan zsilipet nyitott meg a kormányzati médiakonglomerátum létrehozásának védelmében, amely bármely területen tág teret adhat az Orbán-közeli monopóliumoknak.
Nem ment könnyen, mire a XIX. században is átlátták, a Dunán az ideiglenes hajóhíd helyére épülő Lánchíd nem Pest és Buda, hanem az ország ügye. Hiányzott a pénz és a szakértelem is, ellendrukker pedig akadt bőven.
Százezernél is több ember ivóvízellátása került veszélybe egy talajszennyezés miatt. A probléma több évtizedes, de most pillanatokon belül lépni kellene az ügyben, Pályázat még nincs. Ha lesz, azon Mészáros Lőrinc nyerhet.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem szétdarabolását is elhozhatja az intézmény kormány által tervbe vett átszervezése. A képzés irányítása – ha nem is rögtön – így is, úgy is Vidnyánszky Attiláék kezébe kerül.
