Járványügyben a szakértők helyett a Facebook népére hallgat a kormány

A harmadik hullám csúcsához közelítő, napi majdnem 11 ezer új fertőzöttnél és 131 halálos áldozatnál húzódott a kormány ingerküszöbe ahhoz, hogy hajlandó legyen valamelyest szigorítani az Európában szinte példátlanul enyhe járványügyi szabályokon.

A saját szakértői által is több mint egy hónapja sürgetett lépések közül azonban most is csak a legkevesebb konfliktussal járó minimumot vállalta. Miközben a magyar halálozási adatok nagyjából harmadánál járó Ausztriában hétfőn a legszigorúbb, mindenkit érintő lezárás lépett életbe, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában pedig az oltatlanokra róttak súlyos korlátozásokat, az itthoni lépések kimerültek annyiban, hogy zárt térben maszkot kell hordani, az ötszáz fősnél nagyobb rendezvényeken pedig csak védettségi igazolvánnyal lehet részt venni.

A legnagyobb potenciális fertőzésgócnak számító iskolákban viszont továbbra sem előírás a maszkviselés, ahogy az edzőtermek vagy a még mindig védettségi igazolvány nélkül látogatható szállodák és éttermek vendégei is szabadon liheghetik egymásra a vírusaikat. A korábbi távolságtartási szabályok, az éttermi asztalokat elválasztó plexifalak vagy annak a meghatározása, hogy egy boltban hányan tartózkodhatnak, már a múlt ködébe vesznek.

Az egyetemek már felfedezték a távoktatás jó oldalát, a maszkviselés pedig rutinná vált

A koronavírus negyedik hulláma miatt újra előkerültek a maszkok az egyetemeken, és különböző speciális egészségügyi szabályokat is bevezettek, de mindez már gyakorlatilag mindenütt rutinszerűen működik. A legtöbb hallgató és oktató szükséges rossznak gondolja mindezt, de van azért pozitív hozadéka is a kényszerű hibrid oktatásnak.