Ellenzéki előválasztás
Az ellenzék jelentős része a 2022-es parlamenti választáson a saját esélyeit növelő új, demokratikus intézményként tekint az előválasztásra – ugyanezt a kormány és a Fidesz “Gyurcsány-show-nak" és “bohózatnak” tartja. Az előválasztáson dől el a 106 egyéni körzetben legesélyesebbnek tűnő ellenzéki képviselőjelölt személye és így választják ki az Orbán Viktor kihívójaként fellépő közös miniszterelnök-jelöltet is. Az előválasztás fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Veszélyezteti a kormányváltás esélyét, ha a Kutyapárt elindul a választáson? Márki-Zay Péter, a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt erre egy határozott igennel válaszolt, mikor október végén egy Facebook-videóban arról beszélt,
Simán előfordulhat, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt miatt fog Orbán Viktor hatalmon maradni.
Így ő azért fog kampányolni, hogy az emberek ne szavazzanak az MKKP-ra. Márki-Zay azután beszélt erről, hogy kiderült, az előválasztás után felhívta Kovács Gergely pártelnököt, és azt ajánlotta, a parlamenti választáson ne induljanak el sehol sem, cserébe megpróbál kilobbizni egy helyet a listán. Nem járt sikerrel.
Évek óta téma a Kutyapárt szerepe, az, hogy téthelyzetben van-e egyáltalán „joga” elindulni egy választáson, lecsípve ellenzéki szavazatokat. A viccpártként indult szervezet 2018-ban mérette meg először magát országgyűlési választáson, és a 39 jelöltje átlagosan ezer szavazatot kapott.
Lehet ugyan mondani, hogy rajtuk is múlt a kétharmad – hiszen például Budakeszin 1500 szavazatot kapott a jelöltjük, miközben Csenger Zalán és Szél Bernadett között kevesebb mint 300 voks volt a különbség –, de az uralkodó nézet az, hogy azért inkább a fősodorban lévő ellenzéki pártok voltak felelősek a vereségért.
