Nem kevés szlovákiai magyar ringatta magát abba az illúzióba, hogy Orbán Viktor és Robert Fico szövetsége bizonyos előnyöket hozhat számukra. Ez a törvénymódosítás azonban az elmúlt évtizedek egyik legellenségesebb lépése – írja a szlovákiai SME vezető publicistája.
A Tisza elnöke szerint ki kellene utasítani a szlovák nagykövetet, ha hatályban marad a felvidéki magyarságot kollektíven büntető jogszabály.
Egyedül a Fideszt is a soraiban tudó Patrióták nem álltak ki a szlovákiai magyar kisebbséget börtönnel fenyegető új szlovák jogszabály ellen.
A brüsszeli Nyugat-Balkán-csúcs előtt a miniszterelnök elismételte: leveszik a napirendről a befagyasztott orosz vagyon felhasználását Ukrajna számára. És már az európai gazdaság versenyképességének romlását is Brüsszelre kente.
Még a fociultrák utazási gondjai is fontosabbnak tűnnek Szijjártó Péter számára, mint a szlovákiai magyarokat ért jogsérelem.
Robert Ficóék még csütörtökön megszavaztatnák azt a salátatörvényt, amelyben az is szerepel, hogy a Csehszlovákia német és magyar kisebbségeinek kollektív bűnösségét kimondó törvények megkérdőjelezéséért fél év börtön legyen adható.
Fel Szlovákiába, le Magyarországra... A legkevésbé sem kölcsönös, hanem éppen ellentétes érdekű felek írták alá a csehszlovák–magyar lakosságcsere egyezményt 1946. február 27-én – éppen 75 évvel ezelőtt. Az egyik fél felszámolni, a másik megmenteni próbálta a csehszlovákiai magyar kisebbséget. Mindkettő tudott volna erre jobb lehetőséget, de a világhelyzet ezt engedte. A csehszlovákiai magyarság szörnyű megpróbáltatásokon ment keresztül a hontalanság, a kiszolgáltatottság és kilátástalanság éveiben a világháború után. De végül is sokkal nagyobb rész maradt meg belőle, mint a magyarországi szlovák kisebbségből.
A trianoni békeszerződés legnagyobb vesztesei a határon túlra szorult magyarok voltak. A szomszédos országokban az egyszerű diszkrimináción túl sok esetben a vagyonukkal, sőt az életükkel fizettek származásuk miatt. Cikkünkben a magyarokat ért legsúlyosabb atrocitásokat mutatjuk be.
A náci mintájú Benes-dekrétumok mind a mai napig köztünk élnek – az Európai Unió nagyobb dicsőségére. Vélemény.
A magyar állam is beleszólhatott volna az ügybe, de nem élt a lehetőséggel.
A külügyi bizottság fideszes vezetője szerint még nem teljes a harmónia Szlovákiával.
Nem a házelnök nőkkel kapcsolatos álláspontját, hanem a Benes-dekrétumokról szóló nyilatkozatát tagadta meg a kormány. Ezt mondta legalábbis a magyar nagykövet Prágában a külügyminiszter állítása szerint. A magyar kormány ugyanakkor tagadja, hogy ilyesmi hangzott volna el a cseh fővárosban.
Hétfőn nem csak Csehország, hanem Szlovákia is bekérette a magyar nagykövetet Kövér László Benes-dekrétumokról szóló nyilatkozata miatt.
Egy cseh lapnak nyilatkozva Kövér László házelnök azt mondta, Csehország és Szlovákia nem is válhatott volna uniós tagországgá, amíg a jogrendjükben szerepel a kollektív bűnösség elvén alapuló törvény - nevezetesen a Benes-dekrétumok. A cseh kormányt nem hagyták hidegen Kövér meglátásai.
A felvidéki magyarság a szlovákiai zsidó és német közösségekhez hasonlóan várja, hogy a szlovák állam adjon számára erkölcsi elégtételt a kollektív büntetéssel sújtás és szülőföldről való száműzetés miatt - mondta Kövér László a felvidéki kitelepítettek emléknapján Komáromban vasárnap.
A volt Csehszlovákia területén élő németek és magyarok kollektív háborús bűnösségét deklaráló, és a Benes-dekrétumok által megvalósított jogfosztások alapjául szolgáló, máig felül nem bírált kassai kormányprogram ellen tiltakoztak felvidéki magyar fiatalok a dokumentum elfogadásának hetvenedik évfordulóján Kassán vasárnap.
Milos Zeman cseh köztársasági elnöknek mérsékeltebben kellene nyilatkoznia a szudétanémetek második világháború utáni kitelepítéséről - véli Petr Necas cseh kormányfő.
Angela Merkel német kancellár, valamint Silvio Berluscino volt olasz miniszterelnök pártja a háttérből támogatja a Benes-dekrétumokat érintő petíciós beadványt, amelyet mások mellett Juhász Imre, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke nyújtott be az Európai Parlamentnek - állította Jaroslav Paska szlovák EP-képviselő a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség csütörtökön.
A szlovák külügyminiszter arra reagált, amit Martonyi János előző nap a Benes-dekrétumok kérdésével összefüggésben mondott. Martonyi szerint egy bocsánatkéréssel kellene kezdeni az ügy rendezését.
Martonyi János külügyminiszter kedden az MTI kérdésére megerősítette, múlt heti pozsonyi tárgyalásai során felvetette a Benes-dekrétumok kérdését szlovák partnerének azzal, hogy "a kölcsönös kiengesztelődéshez és a múlt lezárásához vezető útra a szlovákiai magyarok irányába történő bocsánatkéréssel kellene lépnünk".
