Ma reggel közzétette ítéletét a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egy magyar állampolgárságú magánszemély, Bosits Mihály kontra Szlovákia ügyében, amely részben a Beneš-dekrétumokkal, részben a szlovák Főügyész jogköreivel kapcsolatos, írja a Magyar Hang.

A portál emlékeztetett, hogy Bositsnak van egy erdője Bártfa mellett, a szlovák állam 2009-ben elindított ellene egy pert, hogy az erdőt elvegyék tőle.

Úgy érveltek, hogy a nagyszülei, akiktől örökölte, magyar nemzetiségűek voltak, ezért 1946-ban a Beneš-dekrétumok alapján el kellett volna kobozni tőlük az erdőt.

Az eljárás során a bíróságok megállapították, hogy annak idején valóban el akarták a nagyszülőktől kobozni az erdőt, de erre eljárási hibák miatt 1946-ban nem került sor. Az állam ezért a pert első- és másodfokon is elvesztette, de a perbe 2014-ben beavatkozott a szlovák Legfőbb Ügyész.

A Szlovák Legfelső Bíróság 2015-ben kimondta: mivel a panaszos felmenői minden kétséget kizáróan magyar nemzetiségűek voltak, ezért a 104/1945 számú, a németek, magyarok, és a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági területének elkobzása és mielőbbi elosztásáról szóló törvény alapján a földjeiket el kellett volna kobozni.

Ha ez nem történt meg, illetve nem bizonyítható, „az állam szükséges tekintélyének megőrzése érdekében” akkor is úgy kell eljárni, mintha elkobozták volna a vagyont.

A szlovák legfelsőbb bíróság eme döntését az Alkotmánybíróság 2017-ben megerősítette.

A Legfelső Bíróság később visszadobta az ügyet az elsőfokú bíróságra, hogy ez alapján ismételje meg az eljárást, és fossza meg a panaszost a vagyonától.

Mivel az elkobzásra még nem került sor, a mostani strasbourgi döntés csak az igazságos eljárás kérdését vizsgálja. Ha majd sor kerül az elkobzásra, a sértett képviselete új panaszt ad be.

A ma közzétett ítélet igazat ad a magyar felperesnek, és 3900 euró nem vagyoni kár megtérítésére, valamint 2000 euró ügyvédi költség megfizetésére kötelezi a szlovák államot. A Magyar Hang azt írja, hogy

 a magyar államot meghívták az ügybe, hogy írásban fejtse ki a véleményét, de valamiért nem élt a lehetőséggel.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy bár a szlovák kormány az ügyben a jogbiztonságra hivatkozik, pont az állami szervek voltak azok, akik 2000-ben elismerték a panaszos apjának tulajdonjogát, és ezek után 2009-ben pert indítottak ellene, hogy megfosszák tőle. Majd miután a pert az állam jogerősen elveszítette, a főügyész beavatkozása egy újabb, jogfosztó döntéshez vezetett, amivel Szlovákia megsértette a panaszos igazságos eljáráshoz való jogát. A rendkívüli felülvizsgálati kérelem lehetővé teszi az ügyek politikai alapú manipulációját, ezért Szlovákiának jelentősen szűkítenie kellene, vagy el kellene törölnie ezt a jogintézményt.

A bíróság nem foglalhatott állást magának a vagyonelkobzásnak a kérdésében, hiszen az még mindig folyamatban van Szlovákiában.

A Legfelső Bíróság 2015-ös döntése azonban nem ad más lehetőséget az elsőfokú bíróságnak, mint hogy megfossza a panaszost vagyonától. Mindezt mindössze az édesapja magyar nemzetisége alapján, a XXI. században, az Európai Unióban, egy olyan döntés következményeként, amelyről a strasbourgi Bíróság már kimondta, hogy sérti az igazságos eljáráshoz való jogot.

Az Edvard Benes csehszlovák elnök által 1945-ben hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek Csehszlovákiából, míg a magyarok szintén tervezett kitelepítését a potsdami négyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá.

Prága és Pozsony rendre elutasítja a Benes-dekrétumok felülvizsgálatát. Kövér László jelenlegi házelnök 2015-ben nagy vihart kavart, amikor azt mondta, hogy Szlovákia törölhetné a jogrendjéből a Benes-dekrétumokat.