A bezártsággal és a létbizonytalansággal való megküzdés kiemelten hasznos eszköze volt a kertészkedés a pandémia alatt, de ennél sokkal több is lehetne – állítja egy nemzetközi kutatócsapat.
Bár több kutatás is alátámasztotta, hogy a világjárvány miatti kényszerű bezárkózás rossz hatással van a fiatalok mentális egészségére, a Cambridge-i és az Oxfordi Egyetem kutatói árnyalták a képet.
A koronavírus váratlan és átmeneti, ám korántsem káros „mellékhatására” figyelt fel egy francia kutatóintézet: 2020-ban jelentősen csökkent a munkahelyeken dolgozókat érő káros sugárzás mértéke.
A járvány nyomán életbe lépett korlátozások miatt sok országban a képernyők előtt, online tanultak, kapcsolódtak ki a diákok. Brit kutatók szerint meg is lett az eredménye, nem épp pozitív értelemben.
A barlangszindróma nevű jelenség kutatók szerint mindazokra ráillik, akik szoronganak attól, hogy a korábbi életritmusuk szerint éljenek és kommunikáljanak másokkal. A tünetet a koronavírus-járvány utózöngéjének tartják.
Itt az ideje végre kikapcsolni a képernyőt és újra felfedezni a világot – áll a Telekom közleményében, melyben a vállalat tőle kissé szokatlan módon arra buzdítja ügyfeleit, hogy a hosszú online bezártság után ne csak digitálisan keressék az élményeket, hanem éljék át ismét a személyes találkozásokat.
A világjárványban sokan kerestek módszereket a „mentális túlélésre” egy-egy új hobbival, testmozgással vagy éppen zenehallgatással – utóbbit erősíti a csúcskategóriás audiomárkák mögött álló Sound United amerikai felnőttekre nézve reprezentatív felmérésének eredménye is.
Az elmúlt egy évben érezhetően javult a magyarok társas kommunikációjának színvonala az online térben – ezt mutatja a Microsoft legfrissebb, az internetes veszélyeket és azok hatásait vizsgáló nemzetközi kutatása. A hírnév károsítása, a kéretlen szexuális jellegű ajánlatok és a megfélemlítés, zaklatás terén következett be a legjelentősebb javulás Magyarországon. A gyűlöletbeszéd, a félrevezetés és a diszkrimináció ugyanakkor továbbra is hangsúlyosan van jelen az online térben és ezek súlyos, főként lelki ártalmakat okoznak az áldozatoknak.
A diákok legtöbbje tavaly március óta otthon, online vesz részt az oktatásban.
"Szemtornára" és rendszeres látásvizsgálatra buzdítja az embereket egy brit jótékonysági szervezet, hogy a járványügyi korlátozások miatt otthonmaradásra kényszerülő emberek látása ne romoljon a képernyő előtt töltött idő növekedése miatt.
A koronavírus-járvány miatti bezártság erőteljesen hatott az európai emberek pszichés állapotára, a többségnél tünetek is jelentkeztek, sokuknál életükben először – állítja egy új, reprezentatív felmérés, amelyet a Lelki Egészség Világnapja alkalmából készítettek több ezer ember megkérdezésével.
Életünk jórészt a digitális platformokra kényszerült, most igazán fontos kérdés, tudjuk-e jól használni azokaz. Képesek vagyunk-e tudatosan kezelni online létünket? Mik lesznek a következményei, ha a korábbiakhoz képest nagyobb engedményekre kényszerülünk? Hogyan lehet felkészülni a digitális utóhatásokra, és egyensúlyt teremteni úgy, hogy még jó ideig “kettős” életet élünk?
A kockázatok között szerepel egyebek mellett az alkoholfogyasztás növekedése és az öngyilkosságok számának emelkedése.
A járvány miatti kényszerű otthonlét a párkapcsolatok próbája is. Szakértők szerint fontos készülni a konfliktusokra, és hasznosítani belőlük az esetenkénti keserű tapasztalatokat.
A videojátékok által teremtett világok alkalmat adnak arra, amit egy járvány idején nem nagyon lehet csinálni: mászkálni, felfedezni és másokkal kikapcsolódni – érvel a játékok mellett Peter Suderman, a The New York Times publicistája.
Hogyan hat a személyiség fejlődésre valakit gyermekkorában egy Josef Fritzlhöz hasonló szörny tart fogva elzárva világtól? Genie esete az 1970-es évekből, számos ezzel kapcsolatos kérdésre válaszokat ad - írja a Börtönblog.
