Hogy élje túl a nagy összezártságot a párkapcsolatunk? Terapeuták válaszolnak

Korábban még érthető volt, hogy nagyon sokat kell dolgoznia, és nincs ideje a családra. De most, hogy a karantén miatt teljesen szabad volt, továbbra sem segített a háztartásban vagy a gyerekek körül, későn kelt, evett valamit, aztán lógott a telefonján

– indokolta egy kínai asszony, miért döntött úgy a vuhani karantén feloldása után, hogy elválik a férjétől. Hozzá hasonlóan arrafelé százával rohamozták meg a nehéz napok elmúltával az anyakönyvi hivatalokat, hogy válasszák el őket életük párjától.

Még ha ezt a hullámot részben a kijárási tilalom hónapjai miatt „feltorlódott” válóperes esetek egyszeri kumulálódása okozza is, az itthoni tapasztalat szintén az, hogy már néhány napos, hetes szorosabb együttlét (karácsony, nyaralás) olyan sok „szőnyeg alá söpört” konfliktust és feszültséget képes a felszínre hozni, hogy januárban és szeptemberben ugrásszerűen megemelkedik a párterápiára jelentkezők száma – meséli Mihalec Gábor pár- és családterapeuta.

Pénzt kaptak a családok, kevesebb lett a válás

Van az a pénz, aminek pusztán már az ígérete is képes válságba jutott házasságokat megmenteni - még ha esetleg csak átmenetileg is. Ezt látszik bizonyítani a nemrég nyilvánosságra hozott friss statisztika, amely a válások számának tavalyi jelentős visszaeséséről árulkodik. A 2018-ban regisztrált több mint 8 százalékos csökkenés a legkomolyabb változásnak nevezhető az ezredforduló óta a válások számában.

Már csak azért is, mert ilyenkor átmenetileg megszűnnek a hétköznapi pszichés ventilációs lehetőségek, mint az edzőterembe járás, a sörözés/csevegés a barátokkal vagy a „kikapcsolódás” a munkahelyen. Ezért a többhetes vagy akár hónapos összezártság ma még beláthatatlan módon veheti igénybe a párok tűrőképességét, növelheti a válások számát vagy a családon belüli erőszak eseteit.