Hosszas vitát lehet nyitni arról, hogy van-e személyisége egy háziállatnak, az viszont egyértelmű, hogy számos esetben eltér a reakciójuk. Más dolgokat szeretnek és másképp viselkednek, akár boldogok, akár szomorúak. A viselkedést befolyásolhatja az állat fajtája, kora, szocializációja, külső körülmények és még számtalan dolog. Épp ezért nehéz egyértelmű válaszokat adni, de a Washington Post összegyűjtötte a legfontosabb támpontokat ahhoz, hogy megállapítsuk, mikor boldogok.

Nem feltétlen boldog, ha csóválja

„A legtöbb állattartó azonnal látja, ha kedvence boldog. Az ijedtségre, frusztrációra okozó jelek viszont gyakran elkerülik a figyelmünket” – idézi a lap Melissa Bain állatviselkedéssel foglalkozó professzort. De mik az árulkodó jelek?

A boldog macska nyugodt testtartást vesz fel, fülei előre állnak, teste enyhén meghajlik, a farka felfelé áll. A kutya füle is előre áll, testtartása egyenes, sok esetben csóválja a farkát. Az utóbbi azonban nem feltétlenül elegendő a boldogság megállapításához – teszi hozzá Bain. Nem ritka, hogy inkább éberségüket jelzik a csóválással, nem azt, hogy jól érzik magukat. Hasonló a helyzet a hangokkal is, vannak állatok, akik örömükben, mások stresszhelyzetben kezdenek vokalizálni.

Ugrál, közeledik, barátkozik

A testbeszéd mellett érdemes figyelni az állat viselkedését. Amikor boldog – az emberhez hasonlóan – az állat is sokkal szociálisabb. Szívesen tartózkodik az emberekkel egy szobában, akár oda is bújik. Játszik, nem morog vagy fúj az idegenekre. Mindezt a fajta is befolyásolja: a labradorok például sokkal szociálisabbak és fajtársaikkal is szívesebben játszanak, mint a shiba típusok, a kiemelkedően intelligens pásztorkutyák (border collie, ausztrál juhász) pedig jobban kedvelik az emberek társaságát, mint más kutyáékét.

Elnyúlik, felfedi a hasát, valószínüleg jól érzi magát

AFP

A macskák szocializációját alapvetően 7 hetes korig lehet befolyásolni, a kutyák pedig 14  és 16 hetes koruk között veszik fel a későbbi szokásaik jelentős részét. Ez az időszak rendkívül meghatározó a későbbi kötődési formák szempontjából, a szakértő azonban hangsúlyozza: szinte bármilyen negatív szokás vagy mintázat megváltoztatható a megfelelő specialista segítségével.

A boldogság jele az is, ha az állat ugrál, rohangál. A viselkedést a legjobban az angol „zoomies” kifejezéssel lehet leírni, aminek magyar megfelelője nem igazán van, de ez alábbi videó tökéletesen megmutatja miről van szó. Van természetesen macskás verzió is.

Amikor valami nincsen rendben

Mit csinál az állat, ha nem boldog? Bizonyos szempontból ezt egyszerűbb megállapítani. A kutyák szorongás esetén hajlamosak gubbasztani, fülüket hátra, farkukat a lábuk közé húzzák, orruk száraz. Előfordulhat, hogy fel-alá járkál és saját magát vagy egyéb, sima felületeket nyalogat. Megjelenhetnek agresszív viselkedési jegyek, morgás, ugatás, harapás.

A macska ehhez hasonlóan füleit hátracsapja, hátát erősen domborítja, esetleg laposkúszásban közlekedik. Farka lehajlik, sziszeg, köpköd, vakarózik. A pupilla tágulása is szinte minden esetben idegességről, stresszről árulkodik – kutyáknál és macskáknál egyaránt.

Hátrafelé álló fülek, domborított hát, lefelé álló borzas farok: egyértelműen fél valamitől

AFP

A testbeszédet és a viselkedésformákat tekintve szintén árulkodó korábbi felsorolás ellentéte is. A levert, játékra nem reagáló állattal valami baj van. Előfordulhat, hogy a körülmények változtak – költöztünk, meghalt valaki vagy új tagja lett a háztartásnak –, aminek feldolgozása akár hónapokig is tarthat – mondta a Postnak Stanley Coren pszichológiaprofesszor.

Szeretnél örömet okozni a háziállatodnak? Foglalkozz vele!

Amikor a háziállat rosszul viselkedik – megrág dolgokat, a lakásba piszkít –, vagy szomorúnak látszik, sokszor egy számára kellemetlen szituációval próbál a maga módján megbirkózni, vagy felhívni magára a figyelmet. A legtöbb esetben az aggasztó viselkedés megszüntethető olyan tevékenységek által, amiket az állat élvez.

Az emberek vizuálisan értelmezik a világot, a kutyák viszont szagokon keresztül. Ezért a sétánál elsősorban nem a távolság, hanem az ingerek a fontosak. Hagyjuk szaglászni, futkosni, felfedezni. A macskákban pedig vadászösztön munkál, ezért őket játékkal érdemes stimulálni.

A fizikai közelség nem csak minket nyugtat meg, a kutyákra is jó hatással van

AFP

Előfordulhat, hogy komoly a baj: ha a háziállat állandóan levert, nem érdekli a máskor kedvelt időtöltés, huzamosabb ideig szokatlanul viselkedik, úgy terápiás segítségre vagy gyógykezelésre lehet szüksége, ebben az állatorvos tud segíteni.

A legfontosabb azonban, hogy nemcsak nekünk jó, ha az állatok a közelünkben vannak, hanem nekik is. Gyakran a feladat egyszerűen annyi, hogy foglalkozzunk velük. Legyenek ott, ahol mi, vigyük őket magunkkal, ahová lehet, simogassuk őket, játsszunk velük. „A kutyák számára egyszerűen az általuk kedvelt emberek jelenléte is egyfajta jutalom” – foglalta össze az állat boldogságának kulcsát Coren professzor.

Nyitókép: AFP