A közélet tisztaságát beárnyékoló visszaélésekkel, valamint az állami vagyon megkárosításával összefüggő büntető és polgári perek gyorsítását célozza az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő törvények, alkotmányügyi bizottság által kezdeményezett módosítása - mondta Cser-Palkovics András, a testület fideszes alelnöke szerdán hajnali öt órakor, a javaslat általános vitájában a parlamentben.
Rétvári Bence a Btk. módosításáról szóló javaslat keddi parlamenti expozéjában kiemelte, hogy az indítvány részét képezi a táppénz- és egyéb társadalombiztosítási csalások hatékonyabb üldözésének lehetővé tétele is.
Eddig is lett volna jogi alap fellépni a Gyöngyöspatán masírozók ellen, viszont a most elfogadott törvénymódosítás nem biztos, hogy hatásos lesz – vélekedett a Vasárnapi Híreknek adott interjúban Bócz Endre, egykori fővárosi főügyész.
Folyamatosan romlanak a magyar romák kilátásai, és terebélyesedik a cigányellenesség. Az Országgyűlés a büntető törvénykönyv szigorításával reagált a gyöngyöspatai eseményekre. A módosítás a társadalmi válság tünete, és nem orvossága.
Kétséges, hogy a hétfői Btk.-szigorítás véget vet-e a jobboldali radikálisok masírozgatásainak, mert ők a múlt héten például családi napot imitálva gyülekeztek Gyöngyöspatán.
A határozati javaslat értelmében a testület 12 tagból állna, a bizottságba öt tagot a Fidesz, kettőt-kettőt a KDNP, az MSZP és a Jobbik, egyet az LMP delegálhatna.
A Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint erkölcsileg elfogadhatatlan és szakmailag kidolgozatlan a büntetőtörvénykönyv elfogadott módosítása.
Várhatón az év végére kerül a kormány elé az új büntetőjogi törvénykönyv (Btk.) tervezete - közölte az igazságügyért felelős államtitkár szombaton a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nyílt napján tartott előadásában. Elsősorban a bűnismétlés megítélése szigorodhat.
A JogIQ jogi blog szerkesztője arról számolt be, hogy a Büntető Törvénykönyv (Btk.) számos rendelkezése megváltozott.
Egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné a falfirka elhelyezését egy fideszes képviselő.
Aláírta Sólyom László köztársasági elnök a büntető törvénykönyv (Btk.) több pontján változtató módosítást, amelyet a Fidesz és a KDNP képviselőinek javaslatára június 8-án fogadott el az Országgyűlés.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a "három csapás" ellentétes az alkotmányos büntetőjog elvével, és a bizottság levelében kérte a köztársasági elnököt, hogy kezdeményezze a törvénymódosító javaslat előzetes normakontrollját az Alkotmánybíróságnál - olvasható a JogIQ blogon.
Elfogadta az Országgyűlés a "három csapást", visszaállította a "középmértékes büntetést", szigorúbb szankcióra számíthatnak azok, akik tanárokkal szemben követnek el erőszakos bűncselekményeket, és ezentúl a nemzetiszocialista mellett a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is büntetik majd.
Tóth Mihály büntetőjogász szerint elfogadható és szakszerűtlen, átgondolatlan elemeket egyaránt tartalmaz a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítására irányuló, kormánypárti képviselők által a napokban benyújtott javaslat, amelyben a „középmértékes” büntetések visszaállítása, a „három csapás”, a tanárok fokozott büntetőjogi védelme és a kommunizmus bűneinek nyilvános tagadására vonatkozó szankcionálás is szerepel.
A kormányszóvivő szerint már most is erős és szigorú a büntető törvénykönyv (Btk.), annak köszönhetően, hogy a kormány javaslatára az Országgyűlés számos ponton változtatott a jogszabályon.
Egyszerre próbálja politikai okokból szigorítani a büntetőpolitikát és folytatni a megtorlás helyett a jóvátételt a központba állító modernizálást az igazságügyi tárca.
Az MSZP frakciója még a héten törvényjavaslatot nyújt be a holokauszt tagadásának büntethetőségéről - mondta Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese napirend előtti felszólalásában a parlamentben.
Kevés a jó válasz a bűnözés új jelenségeire, az egyik megoldás lehet a helyreállító igazságszolgáltatás, a tevékeny megbánás és a mediáció - mondta az igazságügy-miniszter egy szakmai konferencián.
Az Országgyűlés nem vette tárgysorozatba hétfőn a Fidesz "három csapás" elnevezésű, a büntető törvénykönyvet szigorító törvényjavaslatát.
A gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálását célzó alkotmánymódosítást javasol a kormány. A Fidesz szerint nem alkotmánymódosításra, hanem a büntetési tételek szigorítására van szükség. Az MSZP szakpolitikusa pedig úgy vélekedett, hogy a hatályos alkotmányba is beleférne a gyűlöletbeszéd szankcionálása.
