Gyanús üzenetek a Netflix és a DHL nevében, csalókra figyelmeztet a Telekom
Könnyen veszélybe kerülhetnek az adatai annak, aki a csaló SMS-ekben szereplő linkekre kattintva megadja azokat – most újabb cégek nevében terjednek ilyen átverések.
Könnyen veszélybe kerülhetnek az adatai annak, aki a csaló SMS-ekben szereplő linkekre kattintva megadja azokat – most újabb cégek nevében terjednek ilyen átverések.
Különböző felületeken és módszerekkel terjednek a csalások az interneten, melyek látszólag a rászorulóknak szeretnének segíteni, ám valójában a pénz nem jut el a segélyszervezetekig.
Kvízzel mutatják be az online visszaéléseket.
A milliárdos 2018-ban arról tett ki bejegyzést, hogy fontolgatja az e-autós cége kivásárlását. Erre megvadultak a részvények, a vásárlásból nem lett semmi, de a vállalat befektetői óriási anyagi károkat szenvedtek el.
Az ügyészség szerint a településvezető az állásukat féltő beosztottjaival hamis bizonylatokat íratott alá, mintha az összegeket ők vették volna fel, pedig a pénzek hozzá kerültek.
A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI egy újabb eszközzel rukkolt elő. Az AI Text Classifier nevű fejlesztés segít kiszúrni, hogy egy adott szöveget ember vagy gép írt-e.
Kamu felmérést végeztek, kamu szerződést kötöttek és kamu energetikai igazolást állítottak ki, amivel több mint 12 millió forint kárt okoztak.
Adathalász támadással próbálkoznak a Díjnet nevében, azonban több jelből is kiderülhet, hogy átverésről van szó – érdemes figyelni.
Egy kállósemjéni férfi pedig már letartóztatásban van az ügy miatt.
Az amerikai Northern Michigan Egyetem egyik meg nem nevezett diákjának a burka tiltásáról kellett beadandó esszét írnia, ám az oktatója kiderítette: azt nem ő, hanem az OpenAI szövegalkotó mesterséges intelligenciája, a ChatGPT készítette el.
1,5 millió forintot sikerült összelopnia a kultúrakedvelő közönségtől.
A NAV-nyomozás kiderítette, hogy a cég beszállítói csak számlákat bocsátottak ki, az azokra írt termékekkel sosem rendelkeztek, így a vizsgált társaság sem vásárolhatta meg azokat.
Az online piactereken meghirdetett termékek kiszállításával trükköznek csalók, de több jel is figyelmeztethet arra, mikor nem érdemes követni az utasításaikat.
Csalók állnak amögött a honlap mögött ,amelyen elvileg hatósági áron lehet Erdélyből származó tűzifát vásárolni. Csakhogy a Nébih szerint az eladók előre kérik a pénzt, de nem szállítanak.
Az internetes hirdetések mintegy 20 százaléka úgynevezett álcázott (hidden) reklám. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakemberei szerint ezek nem törvényszerűen károsak, de a csábító ajánlatokat mindig érdemes fenntartásokkal kezelni.
Több ismerősét is elértük annak a magyar nőnek, akit egy ukrajnai idegenlégióban elkövetett sikkasztással hoztak összefüggésbe, és akinek módszeréhez tartozik, hogy kamu banki igazolásokat küldözget, ha pedig forró lesz a lába alatt a talaj, odébbáll. Fajk Emese ugyanakkor magát áldozatnak tekinti és nem tud semmiféle vizsgálatról, amely ellene folyna.
Újabb csalás terjed szöveges üzenetben, ezúttal a Netflix nevében érkeznek magyar nyelvű SMS-ek.
A bahamai bíróság elutasította, hogy óvadék fejében elengedjék Sam Bankman-Friedet, ő viszont azt próbálja elkerülni, hogy az USA-ban tárgyalják az ügyét.
Amiről eddig csak újságcikkek és kriptopiaci elemzések szóltak, az most már hivatalosan is vád lett: Sam Bankman-Fried az amerikai tőzsdefelügyelet szerint is éveken át úgy szervezte a kriptotőzsdéjét és a befektetési vállalatát is, hogy nem volt mögötte fedezet.
Az OTP mindenkit óvatosságra int.