Csalók állnak amögött a honlap mögött ,amelyen elvileg hatósági áron lehet Erdélyből származó tűzifát vásárolni. Csakhogy a Nébih szerint az eladók előre kérik a pénzt, de nem szállítanak.
Az internetes hirdetések mintegy 20 százaléka úgynevezett álcázott (hidden) reklám. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakemberei szerint ezek nem törvényszerűen károsak, de a csábító ajánlatokat mindig érdemes fenntartásokkal kezelni.
Több ismerősét is elértük annak a magyar nőnek, akit egy ukrajnai idegenlégióban elkövetett sikkasztással hoztak összefüggésbe, és akinek módszeréhez tartozik, hogy kamu banki igazolásokat küldözget, ha pedig forró lesz a lába alatt a talaj, odébbáll. Fajk Emese ugyanakkor magát áldozatnak tekinti és nem tud semmiféle vizsgálatról, amely ellene folyna.
Újabb csalás terjed szöveges üzenetben, ezúttal a Netflix nevében érkeznek magyar nyelvű SMS-ek.
A bahamai bíróság elutasította, hogy óvadék fejében elengedjék Sam Bankman-Friedet, ő viszont azt próbálja elkerülni, hogy az USA-ban tárgyalják az ügyét.
Amiről eddig csak újságcikkek és kriptopiaci elemzések szóltak, az most már hivatalosan is vád lett: Sam Bankman-Fried az amerikai tőzsdefelügyelet szerint is éveken át úgy szervezte a kriptotőzsdéjét és a befektetési vállalatát is, hogy nem volt mögötte fedezet.
Az OTP mindenkit óvatosságra int.
Kaphatunk olyan üzeneteket, melyek látszólag az OTP-től érkeznek, ám a háttérben olyan csalók álnak, akik ha nem vigyázunk, akár bankszámla egyenlegünkhöz is hozzáférhetnek.
A traktorba 480 forintért lehet tankolni, több száz forinttal olcsóbban, mint piaci áron.
A Spar Magyarország a Facebookon figyelmezteti a felhasználókat, visszaélnek a cég nevével, sem a Spar, sem az Interspar nem hirdetett ott nyereményjátékot.
A Magyar Telekom a Facebook-oldalán figyelmeztet: csalók akarják átverni az embereket, és megszerezni tőlük az adataikat.
Akkor is legyen óvatos, ha futárszolgálattól kap olyan üzenetet, ami bankkártya adatokat kér.
A 81 éves zenész állítása szerint a szédülése és a határidő miatt szorult a csalásra.
A Schadl–Völner-ügy harmadrendű vádlottja 200 ezer dollárt csalt ki a per tizenharmadrendű vádlottjától arra hivatkozva, hogy csecsen emberrablók fogságába került.
Felelősségre vonja a japán űrügynökség azt az űrhajóst, aki meghamisított adatokat közölt egy korábban elvégzett kísérletről.
Az adott helyszíneken az ügyfeleknek egészségügyi felmérést színleltek, előadásokat és termékbemutatókat tartottak, hogy eladják nekik a jelentősen túlárazott, de valós egészségügyi hatást nem nyújtó termékeiket.
Személyre szabott egészségügy, kellemetlen tűszúrásos vérvizsgálatok nélkül. Mesésen hangzik, nem igaz? Valószínűleg azért, mert valóban csak mese volt. Elizabeth Holmes meséje sok mindenről szól: nagyra törő álmokról, hazugságokról, megfenyegetett dolgozókról, egy karizmatikus vezetőről és a széteső valóság egyben tartásának küzdelméről.
Jelenlegi árfolyamon számolva több mint 4 milliárd forint értékű eurót nyúlt le budapesti kínai kereskedőktől egy nagypályás olasz szélhámos – aki ezt maga is elismerte. De a 2013-ban, részben Budapesten, részben Olaszországban játszódó, magánrepülővel és testőrökkel színesített, magyar, orosz és vietnami szereplőket felvonultató csavaros történet mögött az olasz ügyészség nem egy szimpla átverést, hanem mesteri pénzmosást gyanított. Tény, hogy 10 millió euró készpénznek nyoma veszett, a cserébe átvett 18 millió dollárnyi készpénzről pedig kiderült: jóformán csak papírhulladék.
Az Okleveles Csalásvizsgálók Egyesületének (ACFE) friss becslése szerint a munkahelyi csalások évente több mint 4,7 billió dollárba – tehát több mint 1,8 trillió forintba – kerülnek a vállalkozásoknak. Senki sem védtelen a fogyasztói csalások széles skálájával szemben, a számlaátvételtől kezdve a személyazonosság-lopáson át az adathalászatig, és még sok más veszélyig – adta hírül a SAS analitikai vállalat.
A gyanúsítottak a rendőrség szerint közel 200 millió forinttal károsították meg az államot.
