#Csernobil


A rádiós, aki először bemondatta a csernobili katasztrófa hírét – videó

A ma már a HVG-ben dolgozó Bedő Iván újságíró volt az, aki 1986. április 28-án a Magyar Rádióban bemondatta a hírt a csernobili atomkatasztrófáról. Bár a hírt később letiltotta a rádió vezetése, a Csernobilban történtekről akkorra már rengeteg ember értesült. Bedő fegyelmit kapott. A hír születésének körülményéről kérdeztük kollégánkat.


Csernobil: akik életükkel fizettek az első fotókért

A csernobili katasztrófához kiküldött fotóriporterek egészségüket és életüket is kockáztatva készítették az első felvételeket a robbanás helyszínéről. A legveszélyesebb zónákat megjárt fotósok gyakran a semmiért kockáztatták életüket: filmjeik a sugárzás hatására használhatatlanná váltak, vagy a cenzúra miatt soha nem jelenhettek meg. Négy fotós története a csernobili katasztrófáról.


Csernobil, 1986: együtt olvadt a reaktorral a magyar sajtó hitele

Az 1986. április 26-ai csernobili reaktorbaleset máig nem teljesen tisztázott körülmények között történt. A korabeli magyar napilapok az amúgy is nehezen felderíthető eseményeket ködösítve tálalták. Később a nyugati lapok ellen kezdtek vádaskodni, végül pedig következett a fájdalmas, de még akkor is csak részleges beismerés a szörnyű eseménysorról.



Csernobili rémtörténet: a hallgatag Teller és az öngyilkos fővizsgáló

Talán sosem tudjuk meg pontosan, mi történt huszonöt évvel ezelőtt Csernobilban, ez azonban az atomipar és a Szovjetunió sajátosságaiból fakad. Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a rendelkezésre álló információkat a történelem első 7-es besorolású - azaz a legsúlyosabb kategóriába tartozó - atomerőmű-balesetéről.


Nem találtak mutánsokat Csernobilnál

Miközben az erős ionizáló sugárzás hatására a szervezetekben megnőtt a hibás kromoszómájú sejtek mennyisége, a mutánsok száma ettől nem lett nagyobb Csernobil közelében - állítja egy ukrán kutatócsoport, akik szerint erre az a magyarázat, hogy a mutánsok már embrióként elhalnak.



ENSZ: még több Csernobilra kell felkészülni

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára egy szerdai kijevi konferencián azt mondta, hogy a világnak még több csernobili és fukusimai nagyságrendű nukleáris balesetre kell felkészülnie, s ez a nemzetközi együttműködés minőségileg új szakaszát követeli meg.




Bemutatták a Csernobilról szóló filmet

Szombaton című film Mindadze második rendezői munkája, és egy Valerij Kabisa nevű ifjú pártfunkcionáriusról szól, aki az elsők között értesül a történtekről, és menekülni próbál. A körülmények folytán egy étterembe kerül, ahol régi barátokkal találkozik, és többórás értelmetlen ivászat - valamint feltehetően halálos sugárdózis - után végre egy hajóra jut, amely a Pripjaty folyón viszi messzebbre az erőműtől.


Japán: a jód és a cézium a legveszélyesebb

A sérült japán atomreaktorokból szivárgó radioaktív sugárzással szennyezett spenót ijesztően hangzik, de nézzük a valóságot: még ha el is jutna belőle valamennyi a boltokba, Popeynek kellene lennünk, hogy annyit tudjunk enni, amennyi már káros.



Csernobil lesz-e a japán atomerőműből?

Aamíg Japánban vissza nem tér az élet a normális kerékvágásba, elegendő kőolaj igény fog kiesni, hogy megnyugtassa a világpiacot. Ám azóta adódott ennél sajnos még nagyobb probléma: a Fukushima-1 atomerőmű-komplexumnál úgy tűnik, kicsúszik a kontroll a szakemberek kezéből - olvasható a Méltányosság blogon.