Nagy tavakra bukkantak a Jupiter holdján
Az észak-amerikai Nagy Tavakhoz hasonló kiterjedésű tavak húzódhatnak az Európé, a Jupiter titokzatos, csillogó holdját borító jég alatt – közölték csillagászok.
Az észak-amerikai Nagy Tavakhoz hasonló kiterjedésű tavak húzódhatnak az Európé, a Jupiter titokzatos, csillogó holdját borító jég alatt – közölték csillagászok.
Egy orosz űrkutatási szakértő cáfolja azokat az amerikai számításokat, hogy a Fobosz-Grunt november 26-án lezuhanhat.
A világegyetem hajnalán képződött, kizárólag hidrogénből és héliumból álló két hatalmas gázfelhőt észleltek amerikai csillagászok, akik felfedezésüket a Science legújabb számában ismertették.
Fura, hiperaktív galaxisokat fedezett fel a Hubble-űrteleszkóp. A felfedezésről az Astrophysical Journal című folyóiratban jelenik meg tanulmány.
Az elmúlt tizenkét év óta a legfényesebben tündököl a bolygók királya, Jupiter, amely szerdán éjjel lesz a legragyogóbb - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
A vártnál valamivel nagyobb távolságra, 325 ezer kilométerre haladt el a Föld mellett a 2005 YU55 katalógusjelű kisbolygó közép-európai idő szerint szerda hajnalban; ekkora aszteroida több mint három évtizede nem közelítette meg bolygónkat.
A 21 Lutetia nevű kisbolygó különbözik minden más aszteroidától, nagy valószínűséggel egy "elvetélt" bolygókezdemény, amely a Naprendszerünk keletkezésekor felhasznált anyag "hulladékából" képződött.
Három új exobolygót fedeztek fel amerikai és lengyel csillagászok, akik kutatásaikról az Astrophysical Journal című folyóiratban számolnak be.
A legfiatalabb bolygót fedezték fel amerikai és ausztrál csillagászok, akik kutatásaikról a NASA Goddard Űrkutatási Központjában számoltak be szerdán.
A Rák-ködnek, az egyik legalaposabban tanulmányozott égi objektumnak sikerült "meglepnie" a csillagászokat, amikor korábban elképzelhetetlen energiájú sugárzást észleltek a nebulában.
Ózonréteg veszi körül a Vénusz bolygó légkörének felső részét: a jelenségre a Venus Express űrszonda által mért adatok alapján következtet az Európai Űrügynökség (ESA).
A legidősebb szupernóvák közül tucatnyit fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport.
A Napot és a sötét energiát kutatja az Európai Űrügynökség (ESA) két új űrmissziója; a terveket az ESA illetékesei Párizsban jelentették be.
Saul Perlmutter amerikai és Brian P. Schmidt ausztrál, valamint Adam G. Riess amerikai csillagászoknak ítélték oda megosztva az idei fizikai Nobel-díjat - jelentették be kedden a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban.
Egyszerre ennyi szupernóvát még sohasem fedeztek fel egyszerre egy galaxisban. Számuk mindamellett összefügg azzal, hogy milyen gyorsan képződnek a galaxisban a csillagok.
Fényes maximumában van októberben az egyik legnevezetesebb változócsillag, a Mira Ceti, azaz a Cet csillagképben lévő Csodacsillag – olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján.
Egy szupermasszív fekete lyuk "anatómiáját" tárták fel soha nem látott pontossággal több műhold és földi telepítésű teleszkóp segítségével. Az eredményeket az Astronomy and Astrophysics című folyóiratban tették közzé.
A népszerű csillagködről, a Gyűrű-nebuláról készítettek újabb felvételt kaliforniai csillagászok.
Százhatvanöt évvel ezelőtt, 1846. szeptember 23-án fedezték fel azt a bolygót, amelynek létezését több ország tudósai is sejtették, sőt, 233 évvel korábban Galileo Galilei már észre is vette, csak éppen nem tudta, hogy az maga a Neptunusz.
Újabb ötven exobolygót, azaz a Naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel genfi csillagászok, akik szerint a Naphoz hasonló csillagok nem kevesebb mint negyven százalékának van legalább egy olyan planétája, amely könnyebb a Szaturnusznál.