Saul Perlmutter amerikai és Brian P. Schmidt ausztrál, valamint Adam G. Riess amerikai csillagászoknak ítélték oda megosztva az idei fizikai Nobel-díjat - jelentették be kedden a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban.
Egyszerre ennyi szupernóvát még sohasem fedeztek fel egyszerre egy galaxisban. Számuk mindamellett összefügg azzal, hogy milyen gyorsan képződnek a galaxisban a csillagok.
Fényes maximumában van októberben az egyik legnevezetesebb változócsillag, a Mira Ceti, azaz a Cet csillagképben lévő Csodacsillag – olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján.
Egy szupermasszív fekete lyuk "anatómiáját" tárták fel soha nem látott pontossággal több műhold és földi telepítésű teleszkóp segítségével. Az eredményeket az Astronomy and Astrophysics című folyóiratban tették közzé.
A népszerű csillagködről, a Gyűrű-nebuláról készítettek újabb felvételt kaliforniai csillagászok.
Százhatvanöt évvel ezelőtt, 1846. szeptember 23-án fedezték fel azt a bolygót, amelynek létezését több ország tudósai is sejtették, sőt, 233 évvel korábban Galileo Galilei már észre is vette, csak éppen nem tudta, hogy az maga a Neptunusz.
Újabb ötven exobolygót, azaz a Naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel genfi csillagászok, akik szerint a Naphoz hasonló csillagok nem kevesebb mint negyven százalékának van legalább egy olyan planétája, amely könnyebb a Szaturnusznál.
"Lopakodó" planétát talált a bolygóvadász Kepler-űrtávcső, a felfedezésről a The Astrophysical Journal című szaklapban jelenik meg tanulmány.
Első ízben sikerült észlelni a NASA Chandra röntgencsillagászati műholdja segítségével egymást "felfaló" feketelyuk-párost a Tejútrendszerhez hasonlatos spirálgalaxis szívében. A felfedezésről a Nature online kiadásában jelent meg tanulmány.
Szokatlan égi objektumra bukkantak asztronómusok: egy olyan csillagra, amely bolygóvá sűrűsödött, és valószínűleg nagyrészt gyémántból épül fel. A szokatlan mellékbolygónak nagyobb sűrűsége van, mint minden más eddig felfedezett bolygónak - közölte egy nemzetközi kutatócsoport csütörtökön a Science című amerikai tudományos folyóiratban.
Két fényes galaxis "karambolját" kapták lencsevégre - az összeolvadó csillagvárosok óriási felkiáltójelként ragyognak a NASA által közzétett felvételeken.
Óriási fénylő nyakék ragyog a Hubble űrteleszkóp legújabb felvételének a középpontjában - a képződmény tizenötezer fényévnyire, a Nyíl-csillagképben található.
Koromfekete bolygó található a Sárkány-csillagképben: a TrES-2b jelű, Jupiter-méretű gázóriás a ráeső napfénynek alig egy százalékát tükrözi vissza.
A legutóbb 2006 decemberében regisztrálták olyan erős napkitörést, mint kedden, de mivel az a Nap "túloldalán" történt, alig gyakorolt hatást a műholdakra és a földi kommunikációra
Három apró jeges égitestet fedeztek fel amerikai csillagászok a Naprendszer peremén a Pluto közelében, a felfedezésről az Astronomical Journal című csillagászati folyóiratban jelenik meg tanulmány.
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) VISTA-teleszkópja segítségével 96, eddig fel nem fedezett nyílt csillaghalmazra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport, így már 2500 csillaghalmazt tartanak számon.
Egy parányi, mindössze 300 méter átmérőjű aszteroida "lohol" a Föld előtt hűséges "kutyaként". A felfedezésről a Nature csütörtöki számában számoltak be kanadai tudósok.
A csillagászat egyik legérdekesebb területének számít manapság a más csillagok körül keringő bolygók kutatása. Egy, a Földhöz hasonló, úgynevezett exobolygón, a legújabb kutatások szerint, a rejtélyes sötét anyag jelenléte megnövelheti a felszíni hőmérsékletet.
Páratlanul ritka felvétel tartja izgalomban az űrkutatókat, első alkalommal sikerült ugyanis jól elkülöníthetően felfedezni sötét anyag jelenlétét a Hubble által készített felvételen.
Kedd este 19 óra 16 perckor lesz a nyári napforduló, ekkor köszönt be a csillagászati nyár az északi féltekén.
