A nap képe: páratlan felvételt készített két galaxis ütközéséről a Hubble
Világűrbe bocsátásának huszonegyedik évfordulóját ünnepli a Hubble űrteleszkóp. A NASA ez alkalomból publikált felvételén egy különleges galaxispár ütközése látható.
Világűrbe bocsátásának huszonegyedik évfordulóját ünnepli a Hubble űrteleszkóp. A NASA ez alkalomból publikált felvételén egy különleges galaxispár ütközése látható.
A tavaszi napéjegyenlőség ebben az évszázadban az idén esett utoljára március 21-ére, a csillagászati tavasz közép-európai idő szerint 0 óra 21 perckor köszöntött be - olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján.
Két amerikai asztrofizikus szerint két éven belül kiderülhet, hogy egy eddig ismeretlen, bolygó rejtőzik a Naprendszer külső tartományában. Ha a gyanújuk beigazolódik, átalakulhat a közelünkben keringő égitestek méretbeli sorrendje, és ismét kilenctagú lehet a Naprendszer azután, hogy a Plútótól öt éve megvonták a bolygó besorolást.
A Zselic és a Skóciában lévő gallowayi erdő után a La Manche-csatorna délnyugati részében fekvő parányi kis sziget, Sark került fel Európából arra a listára, amely a csillagászati megfigyelésekre különösen alkalmas helyszíneket tartalmazza.
Az eddig ismert legidősebb galaxisnál 200 millió évvel régebbi galaxisra bukkantak csillagászok, akik szerint a Hubble űrteleszkóp felvételein látható sötétvörös folt 13,2 milliárd évvel ezelőtt született.
Egy ausztrál fizikus szerint– ideiglenesen – két napot is láthatnak az égen a földlakók, mivel az egyik legfényesebb csillag rövidesen szupernovává alakul és ennek fénye lesz majd látható a Földről.
Amerikai csillagászok közzétették az univerzumról készült eddigi legrészletesebb égbolttérképet, amelyet a digitális égboltfelmérési projekt (Sloan Digital Sky Survey, SDSS) során gyűjtött felvételekből állítottak össze.
Az elmúlt év izgalmas felfedezéseiről pár napja számoltunk be. Azt, hogy 2011 végén mely kutatásokat fogjuk majd lelkendezve ünnepelni, nehéz megjósolni - a BBC, a metrolic.com és mi az alábbiakra tippelünk.
A NASA csillagászai fontos bejelentést tettek: felfedezték az első olyan bolygót a Naprendszeren kívül, amely a korábbiakkal ellentétben nem gázóriás, hanem feltehetően szilárd felületű.
Az elmúlt évben annyi fontos tudományos hír érkezett, hogy nem akartuk tízre csökkenteni – a szokásoknak megfelelően – a leglényegesebb eredményeket. Még akkor sem, ha néhány tavalyi siker megítélése egyelőre bizonytalan. Bemutatunk hat orvosi és biológiai, illetve hat-hat fizikai valamint csillagászati felfedezést, amelyek rendkívüli előrelépést jelenthetnek a tudomány fejlődésében.
Magyarország nagyobb részén a köd miatt nem lehetett látni a délelőtti részleges napfogyatkozást.
Tízéves kanadai kislány lett a világ legifjabb csillagászati felfedezője, aki szupernóvát észlelt az égbolton.
A Hold csaknem 80 százalékban kitakarja majd a Napot, körülbelül fél 10-kor lesz leginkább észlelhető a jelenség.
Kedden reggel 8 és délelőtt 11 óra között egész Magyarországon látható lesz a részleges napfogyatkozás, ha a köd és a felhők engedik.
Évszázadok óta foglalkoztatja a tudósokat a betlehemi csillag - üstökös, avagy szupernóva (a Napnál nagyobb tömegű csillag végső robbanása) jelezhette-e a napkeleti bölcseknek Jézus születését; egy brit csillagász szerint viszont a Jupiterről van szó.
Az idei év során a csillagászok megfigyelték, hogy a gázóriás déli féltekéjén végighúzódó sáv egyszerűen felszívódott, most azonban egy amatőr kollégájuk által felfedezett kitörésből arra következtetnek, hogy a Jupiter visszanyeri korábbi ábrázatát.
Első ízben a Tejútrendszeren kívül született bolygót fedeztek fel csillagászok.
Egy chilei teleszkóp segítségével vették észre a Földtől eddigi legtávolabbinak számító galaxist, amely több mint 13 milliárd fényévnyi messzeségben található.
A mesterséges megvilágításból származó fényszennyezés már olyan mértékű, hogy a városokban élő emberek számára az égbolt csillagai szinte egyáltalán nem láthatóak.
Tizenegyezer kilométeres ívben vont sötétséget a teljes napfogyatkozás vasárnap a Csendes-óceán fölött.