#csőd



A kkv-k körében nem divat a kockázatkezelés

Magyarországon is bevezette Soliditet nevű cégminősítő rendszerét Európa vezető digitális üzletiinformáció-szolgáltatója, a svéd tulajdonú Bisnode csoport. A társaság tapasztalatai szerint a kkv szektorban nem nagyon törődnek a kockázatkezeléssel.



A csődeljárás, mint fejlesztési forrás

A jogalkotó céljától – és a törvényt életre hívó társadalmi céltól - eltérően alkalmazzák Magyarországon a csődvédelmet a „bajba” került vállalkozások – derítette ki a Gazdaság.hu néhány elfogadott csődegyezségi ajánlat alapján. A hitelezők a vártnál is rosszabbul járnak, és olyan eset is van, amikor a cég gyakorlatilag fejlesztéshez von be új forrást a csődeljárással.


Végjáték a diszkont drogérialáncnál

Végjátékhoz ért a régóta veszteséges és idén januárban csődvédelem alá menekült német drogérialánc, a Schlecker haláltusája. Német lapértesülések ugyanis arról szólnak, hogy az eddigi legígéretesebb befektetőjelölt, Katar visszalépett, így a Schleckernek napokon belül vége lehet.


Veszélybe kerülhet a lakossági gyógyszerellátás

Csődvédelmet kért a Vicis Pharma Kft., a bíróság a felek kérelmére 150 napra hosszabbította a fizetési haladékot. A gyógyszer-nagykereskedő nehéz helyzetében nincs egyedül, a gyógyszertámogatások megvágása akár a lakossági ellátást is veszélybe sodorhatja.




Csődvédelembe menekült az első magyar bioerőmű tulajdonosa

Csődöt jelentett a szakolyi bioerőmű többségi tulajdonosa, a Liget Bioenergia Művek Kft. Az első magyar bioerőművet 14 milliárdos beruházással hozták létre, a finanszírozáshoz szükséges hitelt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a K&H Bank biztosította. Később a bankok leállították a hiteleket, az erőmű leállt, a Liget Kft.-t eladták. Fónagy János államtitkár szerint egy magánbefektető szállt be, reorganizációs tervekkel, miközben a cégadatok szerint egy Seychelle -szigeteken bejegyzett offshore társaság lett a tulajdonos.




Nem érdeklik a nemfizetési kockázatok a magyar cégeket

Továbbra is alig kezelik a nemfizetésből adódó üzleti kockázatokat a magyar vállalkozások másik 16 európai ország cégeinek átlagához képest, eközben – a csődtörvény módosítása ellenére – az első negyedévben 35 százalékkal több új felszámolást indítottak, mint egy évvel korábban. Aktív követelésmenedzsmentet a magyar cégek mindössze 7 százaléka alkalmaz, szemben a 35 százalékos európai átlaggal.


Romhalmazra hasonlít a cégvilág

Nő a cégek bedőlési aránya, nagyobb késéssel egyenlítik ki a vállalkozások számláikat, majdnem minden iparág bedőlési aránya romlott, valamint megugrott a végelszámolások száma is. A bedőlési arány hamarosan átlépi a 4 százalékos határt, azaz 100 cégből 4 fizetésképtelenné válik egy éven belül.



A csőd még adhat esélyt a bajba jutott cégeknek

Az év első két hónapjában több mint 4 ezer felszámolás indult, csődeljárás alá viszont csak 23 céget vontak Magyarországon. Az idén életbe lépett jogszabályi változásoknak köszönhetően ugyanakkor az eddig marginális szerepet betöltő csődeljárás növekvő számú esetben a felszámolás reális alternatívájává válhat, ami az életképes cégek megmentését eredményezheti.



BKV: farkasszemet néz a kormány és a főváros

Folytatódnak az egyeztetések a kormány és a főváros között a BKV finanszírozásának hosszú távú rendezéséről. Addig is a Fővárosi Közgyűlés ma újabb 5 milliárdról döntött, amit a most lejáró hitelének törlesztésre fordíthat a cég. Kormánypárti képviselők szerint a kabinet addig akarja préselni a fővárost, amíg az utolsó szabad forintot is ki nem izzadja magából. Az ellenzék viszont úgy látja: a kormány csak akkor adna pénzt, ha a fővárosi források már végképp kimerültek, amitől a BKV, de akár a főváros is bedőlhet.



Mindenki ingatlanos céget alapít

Leghamarabb 2013-tól várható az ingatlanpiac fellendülése − derül ki a Bisnode-csoporthoz tartozó Dun & Bradstreet Hungária Kft. (D&B) nemzetközi cégminősítő ingatlanforgalmazói és ingatlankezelői iparágat vizsgáló elemzéséből.