A globális pénzügyi válság kitörése óta Magyarországon évente tízezres nagyságrendben számolnak fel cégeket. A felszámolt cégek elsöprő többsége kiürített, vagyonát teljesen elvesztett vállalat, amelyek kapcsán a hitelezők követeléseinek túlnyomó része kielégítetlen marad. A nagyszámú felszámolás mellett tavalyelőtt alig 140, tavaly pedig csupán 114 csődeljárás indult annak ellenére, hogy a csődvédelemmel járó fizetési moratórium a bajba került vállalt újraszervezését, reorganizációját alapozza meg.

Ez siker esetén a vállalat túlélését jelentheti, ugyanakkor a hitelezők számára is kedvezőbb megtérülést eredményezhet. A bajba jutott vállalatok működésének fenntartása, a munkahelyek megmentése nemzetgazdasági érdek is egyben, nem véletlen, hogy a nemzetközi tendenciák is a „pozitív csőd” esetek megszaporodását mutatják.

„Jóllehet, a jogszabályi környezet sokat változott az elmúlt évek során, még mindig nem kedvezett a csődeljárásnak, mivel nem nyújtott kellő biztonságot a hitelezőknek a reorganizáció jogilag átfogó, végleges jellege tekintetében, továbbá a vonatkozó eljárási szabályok, így például a határidők sem segítették a csődegyezségi megállapodások létrejöttét. A csődtörvény legutóbbi módosítása azonban jelentősen gyakorlatiasabbá, életközelibbé tette a jogi keretet, ami mindenképpen javítja a csődegyezségi megállapodások létrejöttének esélyeit” – véli Molnár Gábor, a Horváth és Társai DLA Piper ügyvédi iroda partnere.

Az új szabályok jóval több időt engednek a csődegyezségi megállapodás megkötésére, ami lehetővé teszi az érintett hitelezőkkel, egyéb érintettekkel való előkészítő egyeztetéseket, ezáltal növelik a megállapodás esélyeit.  Rendkívül fontos fejlemény, hogy mostantól egyértelművé vált, hogy azok a hitelezők, akik a bejelentkezési határidőig nem jelentették be igényüket, gyakorlatilag elvesztik a jogukat arra, hogy a csődeljáráson kívül maradva igényeiket az újjászervezett társaság ellen érvényesítsék.

„A kedvező jogszabályi változások következtében a csődeljárás a felszámolás reális alternatívájává válhat azokban az esetekben, amelyeknél az érintett cégnek a finanszírozási gondok ellenére vannak túlélési perspektívái, és a hitelezők hajlandók az együttműködésre. A csődegyezség létrejöttére azonban továbbra is csak akkor van esély, ha a hitelezők, de legalább a kulcshitelezők belátják, hogy bizonyos esetekben ésszerűbb részleges veszteséget elkönyvelni és az adós társaság túléléséhez hozzájárulni, mint a teljes követelés behajtását erőltetni mindenáron. Azon is sok múlik, hogy a pénzügyi tanácsadók gondolkodásában mennyire változik a csődről, a csődeljárás keretében megvalósított reorganizációról kialakult kép” – mondta Molnár Gábor.