Egyre kevesebb a befolyásos vállalkozó az Országgyűlésben, nő viszont a földtulajdonosok lobbiereje. No és az önkormányzati képviselőké, mert a honatyák több mint fele halmozza a választott tisztségviselői posztokat.
A gazdasági válság súlyos következményeit egyre szorítóbban érzik, tapasztalják a cégvilág szereplői. Ezzel magyarázható a cégek körében végbemenő mind erőteljesebb „fluktuáció”; tízezer számra szűnnek meg a cégek, menekülnek ki a piacról, esetenként adósságok tömegét hátrahagyva.
A magyar vállalkozások 63 százaléka érzékeli rosszabbnak jelenlegi helyzetét a tavalyi év végéhez képest, és 14 százalékuk véli úgy, hogy már kifelé tart a gödörből – derült ki a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) áprilisi felméréséből.
Soha ilyen kedvező képzési pályázat nem lépett még életbe, mint az a munkahelymegőrző támogatás, amely uniós forrásból munkaidő-csökkentéssel és képzéssel kombinálva segíti a vállalkozásokat a gazdasági válság átvészelésére. A TÁMOP 2.3.3. támogatás tervezett keretösszege várhatóan 20 milliárd forint, amelyből 4 milliárd fordítható a közép-magyarországi régióban székhellyel rendelkező vállalkozások projektjeinek támogatására. A pályázatban érintettek: mikro-, kis- és középvállalkozások, szövetkezetek, egyéni vállalkozók.
Év végén a hazai cégek többsége igyekszik valahogy megjutalmazni a jól teljesítő alkalmazottakat: ha a büdzséből erre nem futja, legalább megköszönni az egész éves munkát. Melyek a legjellemzőbb év végi juttatások, és mitől függ, hogy egy vállalat mennyire nagyvonalú?
Novemberben 1627, az év első 11 hónapjában pedig 16513 céggel szemben indult felszámolási eljárás, így az év végére a bedőlt cégek száma meghaladja a 17500-at - közölte az Opten céginformációs szolgáltató.
Míg a lakosok fizetőképessége alig romlott, addig a cégek lejárt fűtésszámlái összesen majd egymilliárdot tesznek ki.
Az elmúlt két esztendőben összesen 29 281 vállalkozást számoltak fel, a több mint 600 ezer létező cég 4,85 százalékát, idén a végelszámolások fele fordult át felszámolásba – közölte a feketelista.hu.
Változatlanul sok céget döntenek be a hitelezők, és maguk a cégvezetők is gyakran határoznak a bezárás mellett, miközben némileg kevesebb új cég alakul - közölte az Opten céginformációs szolgáltató társaság kedden.
A tulajdonosi joggyakorlása alatt álló újabb tizenegy cég élére nevezett ki új vezetőt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. - közölte a hitelintézet.
Nyaranta megnő az igény a kölcsönzött munkaerő iránt, ráadásul az elmúlt hónapokban a hazai munkaerőpiac élénkülése is ösztönzőleg hatott a kölcsönzés területére: egyre népszerűbbek a rugalmas foglalkoztatási formák.
A válság hatására még erőteljesebb lett a költségcsökkentési kényszer a szervezeteknél, amely különösen a humán erőforrás területeit érintette. Számos kutatás bizonyította, hogy azok a vállalatok működnek igazán hatékonyan, amelyek tudatosak pénzügyi folyamataikat illetően és előre megtervezik HR költségvetésüket.
Az egy évvel korábbinál 31,5 százalékkal több, összesen 15 066 cég ment tönkre tavaly Magyarországon és az idei év sem kecsegtet túl sok jóval - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.
A legtöbb vállalat az idén is megtartja év végi céges összejövetelét, azonban az egy rendezvényre szánt összeg több mint negyedével esett vissza a rendezvényszervezők szerint - olvasható a Napi Gazdaságban.
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok többsége kedden eleget tett törvényben előírt kötelezettségének és nyilvánosságra hozta vezető tisztségviselőinek juttatásait. Íme, a késő esti „befutók”.
Az adókötelessé váló utalványokról a cégvezetők 37 százaléka még nem hozott döntést, 23 százaléka viszont egyszerűen megszüntetné ezt a fajta juttatást - derül ki a Publicus Research kutatóintézet felméréséből.
A tavaly ősz óta tartó gazdasági recesszió hatására a vállalkozások kétharmada vezetett be költségcsökkentő intézkedéseket. A kkv-k közül a kereskedelmi cégek érezték meg legjobban a válságot, és leginkább a forgalom visszaesése volt hatással a vállalkozások működésére – derült kit a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi, második negyedéves eredményéből.
A transzferár szabályozása az Amerikai Egyesült Államokból indult el. A szabályozás azt hivatott meggátolni, hogy egy cég a külföldi leányvállalatokkal és kapcsolt vállalatokkal folytatott tranzakcióival jelentős összegeket vonjon el az "otthoni" nyereségéből, és csoportosítson át a tranzakciókon keresztül a kedvezőbb adókulccsal rendelkező országokba. Hogy néz ez ki az Európai Unióban?
