L. Simon Lészló
Dudás Szabolcs
Szépírói tevékenysége mellett jobboldali céges kapcsolatok is jellemezték a József Attila-díjas írót, L. Simon Lászlót az utóbbi években, mielőtt az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának az élén találta magát. Bár a Fidesz újdonsült parlamenti képviselője csak az édesapjától örökölt termőföldekről, valamint mezőgazdasági és idegenforgalmi vállalkozásairól, az agárdi panziót és borászatot üzemeltető Simon és Simon Kft.-ről, illetve az általa vezetett Kastély.net Kft.-ről számolt be vagyonnyilatkozatában és személyes honlapján, 1998 óta a Kiter Kft.-n keresztül több olyan buszforgalmazó és -üzemeltető cégben is tulajdonos volt, amelyben felbukkant a Széles Gábor nevével fémjelezhető Videoton Holding Zrt. is. Ezek egyike a VT-Transman Kft., amely a BKV legjelentősebb alvállalkozójává nőtte ki magát.
„Sosem érdekelt különösebben az üzleti világ, és már rég nem vagyok tulajdonos a Kiterben, így az nem is képezheti a vagyonnyilatkozatom részét” – hárította el az író-képviselő a HVG érdeklődését, miért nem említette meg korábbi tevékenységei között a buszos cégekben betöltött szerepét. Mint mondta, az ezekben a társaságokban érdekelt Kitert még egyetemista korában alapította barátjával, érdemi szerepe a cégekben nem volt, és csak az osztalékot vette fel üzletrésze után. Tény ugyanakkor, hogy a VT-Transmanban L. Simon 1998-tól nyolc éven át felügyelőbizottsági tag volt. A
Ficsor Ádám
Fazekas István
saját bevallása szerint az üzleti világtól ódzkodó irodalmár cégkapcsolatai kiterjedtek a kultúra területére is. Parlamenti képviselővé választásáig a fővárosi tulajdonú Thália Színház Nonprofit Kft. felügyelőbizottságában ült – 2009 májusa óta – a Fidesz delegáltjaként. Tavaszi lemondásáig hat éven át a Magyar Írószövetség titkára volt, és a szerkesztőtársakkal közösen alapított Kortárs Folyóirat Kiadói Kft.-ben 2009 májusáig 7 százaléknyi üzletrészt birtokolt, amit a felesége nevén lévő családi cég, a Ráció Kiadói Kft. vett át.
A képviselő, állítása szerint, Szélessel egy hónapja találkozott először, amikor is sajtókérdésekről beszélgetett vele, mint a jobboldali Echo Tv Zrt. és Magyar Hírlap Kft. tulajdonosával. Parlamenti debütálásának részeként L. Simon az illetékes bizottság élén épp a vitatott médiatörvénycsomagot hajtotta át a parlamenten. Az indítványt történetesen az a Cser-Palkovics András nyújtotta be, aki éppúgy a Fidesz Fejér megyei politikusa, mint L. Simon (igaz, az író pártonkívüliként). Előbbi a székesfehérvári, utóbbi a megyei közgyűlés tagja. Cser-Palkovics 1998-tól éveken át jogtanácsosként dolgozott a Széles-birodalomba tartozó Videotonnál. A HVG kérdésére L. Simon azt mondta, vannak barátai a Fideszben, de Cser-Palkoviccsal nincs szoros kapcsolata.
A pedagógus végzettségű L. Simon – többé-kevésbé – tipikus képviselője a 2010 és 2014 közötti Országgyűlésnek – egyebek mellett ez derül ki abból a gyorsmérlegből, amit a HVG készített a vagyonnyilatkozatok és egyéb nyilvános adatbázisok segítségével. A honatyák 56 százaléka nemcsak parlamenti, hanem megyei vagy települési önkormányzati képviselő is egyben, sokan közülük polgármesterek. Ez különösen igaz a Fidesz-frakcióra, amelyben a tagok 72 százaléka halmozza a választott tisztségeket – és apanázsokat. Így havonta már tekintélyes summa gyűlhet össze. A szabolcsi falu, Gávavencsellő polgármesterének, Karakó Lászlónak például havi bruttó 1,7 millió forint üti a markát, miután településvezetői tisztsége mellett a megyei közgyűlésnek és a parlamentnek is tagja.
Végzettségüket tekintve a jelenlegi Országgyűlésben a jogászoké a legnépesebb szakmai közösség (a képviselők 19 százalékának elsődlegesen jogi diplomája van), viszont a Fideszen belül a pedagógusok vannak többségben, 22 százalékkal. A választott tisztségviselői egzisztencia kétségtelenül jobb megélhetést nyújt, mint a tanári pálya, miközben a kizárólag politikai állásokból jövedelemhez jutó képviselők erősebben kötődnek a párthoz – és jobban igazodnak a pártközpont elvárásaihoz.
Ezzel szemben egyre kevesebb az olyan képviselő, aki – bevallottan – érdemi vállalkozói tevékenységet folytat. Bár a törvényhozók 15 százaléka kettő vagy annál több cégben érdekelt, további 27 százalékuk pedig egyetlen társaságban tulajdonos vagy tisztségviselő, e cégek többsége csekély bevételű mikrovállalkozás. Valódi (és nyíltan bevallott) céget a képviselők mindössze 14 százaléka birtokol, többségük a mezőgazdasághoz köthetőt. A Fideszen belül az agrárvégzettségűek egyharmada működtet vállalkozást. Földtulajdona a képviselők mintegy 30 százalékának van (ami majdnem kétszerese a földbirtokosok teljes népességen belüli arányának), a Fidesz- és a KDNP-frakcióban egy-két százalékponttal még ennél is nagyobb az arányuk. Ugyanakkor az LMP egyetlen képviselőjének sincs semmilyen földtulajdona, ami a párt városi értelmiségi színezetét igazolja.
A mostani parlamentbe 25 olyan új képviselő került be, aki 10 hektárnál több földet birtokol, köztük az MSZP egykori nemzetbiztonsági minisztere, Ficsor Ádám, valamint a Jobbik színeiben politizáló Hegedűs Lorántné. A földbirtokos képviselők viszonylag népes tábora elvileg érthetővé teszi, miért jött össze sajátos nagykoalíció a magyar termőföld védelmében a külföldi agrárgazdálkodók ellen. Csakhogy a tulajdonosok érdekei nagyon is különbözőek lehetnek: nem mindegy, hogy valaki a következő években még sok földet szeretne felvásárolni, és akkor jár jól, ha a moratórium meghosszabbítása miatt továbbra is alacsonyan maradnak a hektáronkénti árak, vagy máris szívesen értékesítené jó pénzért a területet, mert akkor a piacnyitásban érdekelt.
Törésvonal húzódik a termelők és a felvásárlók között is. Békésben például Pusztaottlaka polgármesterét, Simonka Györgyöt éppen az bőszíthette fel és indíthatta el a parlamenti képviselői mandátumért folytatott küzdelemben fideszes színekben, hogy a szocialista Karsai József vezette gazdák két évvel ezelőtt az ő agrárvállalkozásának, a Simba Hungary Kft.-nek a telephelyét vették blokád alá, mert alacsonynak tartották a dinnye felvásárlási árát. Simonka tavasszal revánsot vett, több mint kétszer annyi szavazatot kapott, mint a viharsaroki körzetet nyolc éven át uraló, egyébként az MSZP-frakcióban renitensnek számító Karsai.
A közvetlen gazdasági érdekektől látszólag független képviselők népes (58 százalékos) táborán belül is könnyen találhatók céges kötődések. A fideszes Balla Györgynek például nincs saját vállalkozása, a negyedik ciklusát kezdő képviselő mindössze lakóingatlant birtokol. Csakhogy a Lázár János frakcióvezető mellett frissen kinevezett frakcióigazgató attól a szolnoki cégcsoporttól, az Axon Vagyonkezelő Rt.-től érkezett a politikai pályára, ahonnan pártja máig meghatározó pénzemberei indultak, köztük a Simicska Lajoshoz kötődő ügyvéd, Nyerges Zsolt, aki az RTL Klub egyharmadát birtokló Infocenter kisebbségi tulajdonosa. Egyetlen felügyelőbizottsági tagságától eltekintve az orosházi alpolgármesternek, a fideszes Dancsó Józsefnek sincsenek céges kötődései, ám pénzügyes pályafutása az OTP Bank szegedi igazgatói tisztségétől egyenesen Csányi Sándor elnök-vezérigazgató tanácsadói posztjáig vezetett. És bár vagyonnyilatkozata szerint ezt az állását szünetelteti, ottani szoros kapcsolatait aligha.
Még kényesebb lehet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter helyzete. Ő a 2010. május 14-ei állapotokat tükröző vagyonnyilatkozata alapján az UniCredit Banknak adott tanácsokat havi 400 ezer forintért, majd tárcavezetőként június elején bejelentette, hogy a pénzintézetektől még az idén 200 milliárd forintot elvonnak, bankadó címén. Ha Matolcsy a bank vezetői előtt bölcsen hallgatott kormányzati terveiről, akkor nem dolgozott meg a pénzéért, ha viszont információkat juttatott kenyéradójának, joggal orrolhatnak meg rá az UniCredit versenytársai.
