Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Azok a cégek, amelyek rendelkeznek már közép- és hosszú távú kríziskezelő stratégiával is, jellemzően kiegyensúlyozottabbnak látják jelenlegi helyzetüket, és a jövőre nézve is bizakodóbbak.
Míg januárban a magyar vállalkozások háromnegyede küzdött értékesítési gondokkal, addig áprilisban már a cégek 83 százaléka érzékeli a piac szűkülését. Ennek ellenére a menedzserek a következő hónapokban gyenge, de fokozatos élénkülést várnak a forgalomban.
Az MLBKT több mint száz cégvezető, logisztikai és beszerzési vezető megkérdezésével végzett, nem reprezentatív felmérései szerint most kétszer annyi vállalat tervez elbocsátásokat, mint az év elején. Az áprilisi vizsgálatból azonban az is kiderült, hogy a menedzserek nem feltétlenül a létszámleépítést tartják legfontosabb eszközüknek a versenyben maradásért folytatott küzdelemben.
A recesszió átvészelésére a megkérdezett vállalkozások 84 százaléka vezetett be költségcsökkentő intézkedéseket. A takarékoskodás mellett a vállalati folyamatok optimalizálására a cégek 67 százaléka fordított energiát. Az MLBKT szerint ezek a vállalkozások már felismerték, hogy a válságban lehetőség nyílhat arra, hogy a szervezetek áttekintsék működésüket, racionalizálják tevékenységüket, ami hosszabb távon kedvezhet a versenyképességnek. Mindemellett az is kijelenthető, hogy sok esetben önmagában ezek a lépések sajnos nem elegendők a krízis kezeléséhez, jól átgondolt, konzisztens, több tényezőből álló intézkedéscsomagok kialakítására van szükség, amelynek egyik eleme lehet a folyamatok optimalizálása és az innováció – áll a közleményben.
A felmérésben részt vevő vállalkozások 61 százaléka szerint az államnak bele kell avatkoznia a gazdasági folyamatokba, és hatékony segítséget kell nyújtania a válságban. Leginkább az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok igénylik a kormányzati támogatást. A 10-49 főt alkalmazó vállalkozásoknak szintén jelentős hányada, 72,7 százaléka várja a kormányzati szintű beavatkozást.
A közlemény szerint meglepően sokan, a megkérdezettek több mint fele gondolja úgy, hogy a szakmai szövetségeknek is szerepük van a recesszióból kivezető út megtalálásában. A visszajelzések alapján kijelenthető, hogy a szakmai szervezetek szerepének felértékelődésének időszakában vagyunk. A magyar vállalkozók kezdik felismerni, hogy az üzleti kapcsolatépítés, a tudásmegosztás, a tapasztalatcsere színhelyeiként a szakmai szövetségek és egyéb érdekvédelmi szervezetek közvetlen versenyelőnyhöz juttathatják tagjaikat.
Az elmúlt hónapokban javult a helyzet a tudatos krízismenedzsment területén. Míg januárban a megkérdezett vállalkozások 63 százalékában vezettek be konkrét intézkedéseket a válság kezelésére, addig áprilisra ez az érték 76 százalékra emelkedett. Néhány százalékpontos javuló tendenciát mutatnak a közép- és hosszú távú krízismenedzsment területéről mért adatok is az év eleji vizsgálathoz képest.
Készletgazdálkodási problémákkal a januári adatfelvétel alkalmával a vállalkozások 15 százaléka küszködött, jelenleg már a cégek negyedénél jelentkeztek nehézségek ezen a területen is.
A belső és a külső kommunikáció, a vevőkapcsolatok és a marketing tevékenység megerősítésének a megkérdezettek 45 százaléka szán jelentős szerepet a válságból való kilábalásban. Technológiai fejlesztéssel a cégek 27 százaléka, képzéssel 24 százalékuk küzd a válság hatásai ellen.
A finanszírozási problémák megoldására a pályázatok a legkedveltebbek, míg hitelért csak a válaszadók 8 százaléka folyamodott, addig pályázatokkal 29 százaléknyian igyekeznek forrásokhoz jutni.
A megkérdezettek 28 százaléka akciókkal, árcsökkentéssel próbál talpon maradni, míg árat emelni csak 7 százalékuk tudott. Új szolgáltatás vagy termék bevezetésével a kérdőívet kitöltők 19 százaléka próbálkozik.
