A KSH friss éves országjelentése szerint kevesebb magyar hagyja el az országot, mint korábban, ráadásul a korábban kivándoroltak közül 17 ezer ember hazatért. A születésszám rekordokat dönt – igaz, van még hova javulni –, és a házasodási kedv is nő.
Kisebb csoda – vagy egy azzal felérő kormányzati intézkedési terv – kellene hozzá, hogy megállítsa a kormány a rémisztő mértékű hazai népességfogyást. A már többször beharangozott születésösztönző csomagnak egyelőre csak egy-két részletét ismerni, így magunk próbáltuk meg számba venni, miből válogathat a kormány, ha tényleg évi 30 ezerrel több gyereket szeretne.
Budapest vonzáskörzetében és a keleti országrészben vannak a "szigetek", amelyekben a demográfiai folyamatok pozitív értéket mutatnak.
2010 és 2016 között 78 ezer külföldön született gyermek magyar anyakönyvezését kérték - derült ki egy adatigénylésből. Ez nem sokkal kevesebb, mint ahány gyermek tavaly született Magyarországon
Az év első hónapjában jelentősen megnőtt a természetes fogyás mértéke, de az MTI infografikája azt is megmutatja, hogyan nézett ki mindez az elmúlt évtizedekben. Az 1980-as évek elején volt egy nagy törés.
Egyre több gyereknek ad életet az utóbbi időben egy-egy nő, az újszülöttek száma, némi túlzással, összességében mégis évi 88–92 ezer között „stagnál” – derül ki a Magyar statisztikai évkönyv, 2015 című, nemrég megjelent kiadványból.
A népességfogyás megállítására Magyarország világviszonylatban is rengeteget költ, ehhez képest csak szerény javulást mutatnak a gyerekvállalás terén a héten bemutatott ifjúságkutatás számai. A magyarok nehezebben találnak párt maguknak, és egy sor félelmük van a családalapítás kapcsán. Talán a Nyugaton munkát talált fiatalok aggodalmait új lakhelyükön jobban kezeli az állam és a társadalom, körükben ugrásszerűen nő a születésszám.
A Franciaországba érkezett migránsok körében magasabb a diplomások aránya, mint a fogadó országban. Míg a franciáknál ez az arány 27 százalék, addig az ott élő románok 37, a lengyelek 32 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel.
Mindössze öt olyan járás akadt az országban, ahol az anyák több gyereket hoztak világra, mint ahányan a körzetben elhunytak – derül ki a HVG hetilap cikkéből.
Lapunk olvasóinak egynegyedét kifejezetten nyomasztja, hogy nincs módjában takarékoskodni nyugdíjas éveire. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy az állami nyugdíj semmire sem lesz elég.
A kormány több eszközzel próbálta az elmúlt években megakadályozni, hogy csökkenteni kelljen az öregkori ellátásokat, megnéztük, mi lehet az eredmény hosszabb távon.
Soha nem volt olyan kevés gyilkossági ügy Magyarországon, mint 2015-ben, de a HVG cikke szerint nem teljesen tiszta, hogy mi állhat a javulás mögött.
A HVG cikke a KSH Demográfiai Évkönyv 2015 című elemzését vette górcső alá.
Japán fiatalságának a 70 százaléka egyedülálló és 40 százaléka még szűz. A többség nem is tervezi, hogy ezen a közeljövőben változtat. Ez derült ki a társadalombiztosítási kutatóközpont felméréséből.
Ezt állítja legalábbis az ismert kriminológus. Meg azt is, hogy kicsi az esélyük a tartós kapcsolatra, és sokan közülük radikalizálódhatnak.
Az Eurostat optimistább, de mindenképp fogyunk.
A román statisztikai intézet a népesedés világnapja alkalmából közzétett jelentésében az áll, hogy az optimista forgatókönyv szerint 5,6 millió fővel, rosszabb esetben 7,4 millió fővel csökkenhet Románia lakossága 2060-ig.
Milliók tűnhetnek el Magyarországról, áll egyebek mellett a Merrill Lynch elemzésében.
Nem szállt le gyereknapon sem a migránsozásról a kormány, amely attól fél, a bevándorlással Magyarország elvesztené magyar jellegét.
Orbán Viktor szerint 12 másodperceként érkezik egy menekült Európába, így a földrész eddig jóformán sosem látott migránshullámmal küzd. Elkezdtük szorozni ezt a számot, kivetítettük percre, órára, napra, évre, és olyan adatot kaptunk, ami sehol máshol nem köszön vissza. Ráadásul bécsi kutatók jelentkeztek a minap, és közölték: igazából a menekültek aránya meglepően állandó, ha innen nézzük, nincs is semmi extra terhelés.
