Hozz létre egy linket előfizetéssel nem rendelkező barátaid számára

Demográfiai csapdában van Magyarország

Egyre több gyereknek ad életet az utóbbi időben egy-egy nő, az újszülöttek száma, némi túlzással, összességében mégis évi 88–92 ezer között „stagnál” – derül ki a Magyar statisztikai évkönyv, 2015 című, nemrég megjelent kiadványból.

  • HVG HVG
  • +${remainingCount} szerző
Demográfiai csapdában van Magyarország

Míg 2010-ben az úgynevezett teljes termékenységi mutató még kirívóan alacsony volt Magyarországon, hiszen az akkori születési rátával számolva száz itthoni nő egész élete során átlagosan mindössze 125 gyereknek adott volna életet, a tavalyi hasonló index már 145-ös értéket mutatott.

A gyermekvállalási kedv emelkedése dacára valamiféle „baby boomnak” egyelőre nyoma sincs itthon, a legfiatalabb fiatalurak és hölgyek száma ugyanis évente legfeljebb egy-két százalékkal emelkedik – amikor éppen nem csökken. A tavalyi termékenységi arány példának okáért 2,1 százalékkal bizonyult magasabbnak a tavalyelőttinél, az élveszületések száma 2015-ben mégis alig 0,2 százalékkal múlta felül a 2014. évi szintet. Az első pillantásra képtelenségnek tetsző születési képlet hátterében a termékeny korban lévő (15–49 év közötti) nők létszámának jelentős csökkenése áll. Hiába vállalkoznak a szülőképes korú hölgyek újabban több magzat kihordására, mint pár esztendővel ezelőtt, a potenciális anyák száma az évtizedek óta tartó demográfiai leépülés következtében tavaly például már 16 ezer fővel volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

hvg

Részleteiben vizsgálva e fejleményt az is kiderül, hogy a legtöbb gyereknek életet adó 40 év alatti nők létszáma összességében 42,5 ezerrel csökkent, miközben a termékeny korból egyre inkább kifutó 40–49 éves hölgyek létszáma 26,4 ezerrel emelkedett. Mindez azt jelzi, hogy a potenciális édesanyák korcsoportja Magyarországon nem csupán fogy, hanem lassan, de fokozatosan egyre idősebbé is válik – figyelmeztetnek a kutatók. A múlt évben például több mint tízezerrel csökkent a már szülőképes korban lévőnek számító 15–19 éves, és 3,8 ezerrel a 20–24 éves nők száma. A legnagyobb mértékű visszaesés azonban a 30-as éveikben járó hölgyek körében következett be: e korosztály 29 ezer fővel volt „karcsúbb”, mint egy évvel korábban. A termékenységi arány számottevő emelkedésének tulajdoníthatóan – ha csak minimális mértékben is (180 fővel) – tavaly végül nőtt az élveszületések száma. Míg 2014-ben 91 510 gyereket hozott a gólya, a múlt évben 91 690-et.

hvg

A tavalyi folyamatok külön érdekessége, hogy az emelkedés voltaképpen a házasságon kívüli kapcsolatokból származó kicsik számának növekedéséből „jött össze”. Tavaly 352-vel született ugyanis több gyerek az állami „áldás” nélkül fennálló párkapcsolatokból, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben az esküvő után világra jött gyerekek száma 2015-ben 162-vel elmaradt a 2014-es szinttől. A társadalmak egyszerű reprodukciójának garantálásához száz szülőképes korú nőnek az élete során átlagosan nyilvánvalóan legalább 210 gyereknek kellene életet adnia. Ennyi újszülött Magyarországon utoljára az 1970-es években látta meg a napvilágot. Európa térségében a teljes termékenységi arányszám tavaly Franciaországban (201) és Írországban (194) volt a legmagasabb, miközben Portugáliában (123), illetve Görögországban (130) a legalacsonyabb. A volt szocialista államok közül Oroszország és Lengyelország produkálta a két végletet, 174, illetve 132 újszülöttel.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek