A denevérek akár negyed évszázadon át is élhetnek, ráadásul az esetek többségében rákmentesen. Most a kutatók kiderítették, mi állhat ennek a hátterében – ez pedig az emberi rákkezelések terén is fontos lehet.
A denevérek eredetét illetően valóságos „kincsesládának” minősíti az amerikai Wyoming állambeli Green River Formation lelőhelyen talált, 52 millió éves fosszíliát.
Világszerte több mint 400 olyan denevérfaj élhet, melyekben úgynevezett béta-koronavírusok találhatók. Ez a kórokozók egy nagy csoportja, melybe a SARS-CoV (a 2002–2004-es SARS-járványt okozó vírus) és a SARS-CoV-2 (a Covid–19-et okozó vírus) is beletartozik.
A denevérek elkülönítik magukat a barlangjaikban, ha nem érzik jól magukat, hogy ne érintkezzenek más fajokkal, és ezzel vélhetően számos járvány kialakulását előzték már meg – állítják a héten megjelent tanulmányukban izraeli tudósok.
Egyelőre nagyon kevés eszközünk van a koronavírus-járvány elleni védekezésre. Ezek egyike a távolságtartás, amit – ahogy az egy amerikai kísérletből kiderült – éppen a pandémiával összefüggésbe hozott denevérek is gyakorolnak. Amennyiben egy állat betegnek érzi magát, sok esetben tartja társaitól a távolságot.
A tudósok szerint ezzel eggyel több bizonyíték van arra, hogy a vírust nem laboratóriumokban állították elő, és nem is onnan terjedt szét.
Genetikai vizsgálatok segítségével tanulmányozzák a kutatók, hogy a denevérek miként tudják megbetegedés nélkül hordozni a koronavírusokat.
Azt, amit minden szakember tanácsol. Lehetőleg minél kevesebbet.
Százezer denevér pusztult el az Ausztráliát sújtó hőhullámban, denevértetemek borítanak mindent Queenslandben.
