Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A koronavírus-járvány hatására több tudományos projekt is indult arra vonatkozóan, milyen új módszerekkel lehetne felkutatni a hasonló vírusokat, hogy a helyzet ne fajuljon egy újabb pandémiává. A tudósok ehhez a munkához matematikai modellekre is támaszkodnak, de a Georgetown Egyetemnek köszönhetően egy sokkal fejlettebb eszköz is lehet majd a kezükben: a mesterséges intelligencia.
A Washingtonban található felsőoktatási intézmény egy nemzetközi összefogás eredményeként mutatta be, hogyan lehet a gépi algoritmust rávenni, hogy SARS-szerű vírusok, illetve hordozóik után kutasson. A rendszer egy 18 hónapig tartó munka után született meg, és elsősorban arra jó, hogy az úgynevezett béta-koronavírusokat, a kórokozók egy nagy csoportját kutassa. A platform ehhez denevéreket vizsgál, melyek potenciális hordozók lehetnek.
„Ha meg akarjuk találni ezeket a vírusokat, akkor a gazdatestek profilozásával kell kezdenünk” – mondta Colin Carlson, a témában íródott tanulmány szerzője, a Georgetown Egyetem mikrobiológiai és immunológiai tanszékének adjunktusa. Szerinte a mesterséges intelligencia biztosítja azt a lehetőséget, hogy a denevérekre vonatkozó adatokat előrejelzésekké alakítsák. Így pedig arra a kérdésre is választ kaphatnak, hol kell keresni a következő SARS-vírust. (A SARS-CoV a kétezres évek elején okozott számos országra kiterjedő járványt.)
Honnan érkezhet a következő koronavírus? És hogyan tudunk rá felkészülni?
Kemenesi Gábor virológus szerint a természetben 30 ezer olyan koronavírus van, ami a mostani járványt okozóhoz hasonló átugrási képességgel rendelkezik.
Carlson szerint a statisztikai módszerek előnyét nem szabad lebecsülni, ám azokkal sem egyszerű beazonosítani és nyomon követni azokat a vadonban megtalálható vírusokat, amelyek egy napon megfertőzhetik az embert. A statisztika ebben a munkában a rangsorolást segítheti, vagyis, hogy mely vadon élő állatfajokból vegyenek mintát a kutatók. A legújabb számítások azonban azt sugallják, hogy a világban 400 olyan denevérfaj élhet, melyek hordozói lehetnek a béta-koronavírusoknak. Ebbe a csoportba tartoznak többek közt a SARS-CoV (azaz a 2002–2004-es SARS-járványt okozó) és a SARS-CoV-2 (vagyis a Covid–19-hez vezethető) vírusok is.
„Az egyik legfontosabb dolog, ami a tanulmányunkból kiolvasható, egy adatvezérelt, szűkített lista arról, hogy mely denevérfajokat érdemes tovább tanulmányozni” – mondta Daniel Becker, az Oklahomai Egyetem adjunktusa, a kutatócsoport másik tagja.
A szakemberek napjainkban más tudósokkal együtt, a már említett előrejelzések alapján vizsgálnak denevérmintákat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
