Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
A denevérek nem élnek addig, mint az ember, de a 25 éves élettartamot így is elérhetik – ami emberi években 180 évnek felel meg, tehát tudományos értelemben szép kort élnek meg. Ugyanakkor ennél is fontosabb, hogy az esetek többségében rák nélkül élik le ezt a negyed évszázadot.
Utóbbi a tudomány számára is érdekessé teszi ezeket az állatokat, így az amerikai Rochesteri Egyetem kutatói meg is vizsgálták négy denevérfaj rákellenes „szuperképességeit” – és amit találtak, az az emberi daganatok kezelésénél is jól jöhet.
A Nature Communications című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban a kutatók kifejtik: a hosszabb élettartam több sejtosztódást eredményez, valamint növeli a külső-belső stresszoroknak való kitettséget, melyek mind növelik a rák kockázatát.
Ennek ellenére a denevérek populációi – legyenek azok szabadon vagy fogságban élők – kevés, vagy egyáltalán nem figyelhető meg a daganatos megbetegedés. És úgy tűnik, ez nem véletlen: a Vera Gorbunova és Andrei Seluanov által vezetett kutatócsapat számos olyan biológiai védekező mechanizmust azonosított, ami segíti a denevéreket a betegség elkerülésében. Rendelkeznek például egy olyan, p53 nevű génnel, ami tumorszupresszornak számít – tehát ily módon képesek megszabadulni a denevérek a rákos, nem kívánt sejtektől egy apoptózis nevű folyamat során.
„Úgy gondoljuk, hogy egyes denevérfajoknál – az elefántokhoz hasonlóan – a fokozott p53-aktivitást egyfajta rákellenes stratégiaként alakult ki” – részletezik a kutatók. Fontos ugyanakkor, hogy a túl sok p53 sem jó: növeli ugyanis a kockázatát annak, hogy túl sok sejtet öl meg – a denevérek azonban megtalálhatták az egyensúlyt ebben.
A p53 az emberekben is jelen van, a gén mutációi csak az emberi daganatos megbetegedések 50 százalékában találhatóak meg.
A kutatók a denevéreknél a telomeráz nevű enzimet is vizsgálták, melynek expressziója az állatok esetében lehetővé teszik a denevérsejtek végtelen sokszorozódását – és kimarad az úgynevezett replikatív szeneszcencia. Utóbbi nagyban hozzájárul a korral járó gyulladás kialakulásához, és a denevéreknél látható hiánya akár a hosszabb életük kulcsa is lehet – írja a Gizmodo. Ugyan a korlátlan sejtosztódás a rák tökéletes melegágyának is tűnhet, de a denevérek maga p53-aktivitása képes lehet a rákos sejtek elpusztítására.
Esetükben még az egyedi immunrendszerük is fontos tényező lehet, ami segítheti őket számos, egyébként halálos vírus túlélésében is. Mindent összevetve, a denevérek révén nyert megállapítások a kutatók szerint hasznosíthatók lehetnek a rák kezelésében, és megerősítik, hogy a p53 fokozott aktivitása lassíthatja, vagy akár le is állíthatja a rák növekedését. És ezt a gént már a jelenlegi rákellenes gyógyszerek is célba veszik, tehát a jövőben még inkább a figyelem középpontjába kerülhet.
(Cikkünk nyitóképe illusztráció.)
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
