A szaktárcák már több megoldást is kidolgoztak a devizahitelesek helyzetét rendező jogszabályra, így a Kúria határozatát követően néhány hét múlva beterjeszthető lesz a szükséges jogszabálytervezet.
A devizahitelek ügyében beadott alkotmánybírósági indítványban a kormány fehéren-feketén elismeri, hogy értelmezése szerint a mai alkotmány gyengébb védelmet nyújt a gazdasági alkotmányosságnak, mint a korábbi. Ezt eddig is tudtuk, ilyen nyíltsággal leírva viszont még nem láttuk: az, hogy az alaptörvény nem tartalmazza, hogy Magyarország gazdasága piacgazdaság, szó szerint értendő.
Az autóhiteleseket nem menti meg a kormány, Lázár Jánost elragadta a hév, amikor ezt ígérte.
Dohányos- és autósbarát, atomerőmű- és bankellenes programmal állt elő Kásler Árpád mozgalma, amely a lehető legegyszerűbb módon járna az emberek kedvében: eltörölnék a kötelező műszaki vizsgát és az indokolatlan parkolódíjakat, illetve újra engedélyeznék a dohányzó kocsmákat. Meglepő módon viszont Paks 2-t nem építenék meg.
Akár még a tavaszi ülésszakban, vagy ha lesz rendkívüli ülésszak, akkor június-júliusban az Országgyűlés tud olyan törvényt elfogadni, ami véglegesen rendezheti a devizahitelesek ügyét – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. A helyzet kezelése során véleménye szerint fontos érdek a bankrendszer stabilitása is.
Az Alkotmánybíróság hétfői határozata nem teremtett új helyzetet a devizahiteles szerződéseket érintően - közölte a Magyar Bankszövetség.
Ebben a parlamenti ciklusban már nem változtat a devizahiteles szerződéseken a Fidesz, viszont a választások után a bankokra terhelik majd a terhek jelentős részét – közölte a párt frakciójának helyettes vezetője. Hétfőn az Alkotmánybíróság visszadobta a labdát a kormánynak és az Országgyűlésnek. A testület szerint a parlament feladata eldönteni, annyira tömeges-e a probléma, hogy törvénnyel kelljen módosítani a devizahitelesek szerződéseit.
A nemzetgazdasági miniszter szerint fontos, hogy az áprilisi parlamenti választások után a következő kormány a következő ciklusban mindenképpen folytassa a devizahitelek megszüntetést, kivezetését.
A parlament feladata eldönteni, annyira tömeges-e a probléma, hogy törvénnyel kelljen módosítani a devizahitelesek szerződéseit. Az alaptörvény értelmezését a kormány kérte, melynek a jelek szerint szándékában áll újabb törvénnyel beavatkozni a bankok és az adósok közti szerződésekbe. Az Ab hétfői döntése szerint erre van is lehetősége, de nem lőcsölhetnek mindent a bankok nyakába.
Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfő délelőtt nyilvános határozathirdetésen ismerteti a kormány devizahiteles indítványával kapcsolatos döntését - tájékoztatta Bitskey Botond, az Ab főtitkára pénteken.
Másfél hónap múlva lejár a kilakoltatási moratórium, kezdődik ismét a hadakozás a végrehajtókkal, ám úgy fest, érdemes megtámadni a végrehajtási határozatokat. Az azénpénzem kilakoltatási összefoglalója.
Egyre több szorult helyzetben lévő devizahitelest keresnek meg olyan szervezetek, akik azt ígérik, peres úton segítenek vélt igazukhoz jutni. A bajba jutott adósok támogatására már-már külön iparág alakult ki. A hvg.hu munkatársa bajba jutott devizaadósként igyekezett tájékozódni a költségekről, s az derült ki, hogy aki perre megy, annak komolyan a zsebébe kell nyúlnia. Egy pénzügyi tanácsadó szerint pedig az ilyen szervezetek közreműködése inkább csak a csodavárást táplálja, érdemesebb az adósoknak saját pénzintézetükkel egyezkedniük.
Rekordhosszúságú választási videóval jelentkezett az országos politikában eddig jobbára ismeretlen A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt. A devizahitelek elleni tüntetésekkel és pereskedéssel ismertté vált Kásler Árpád pártjának 106 egyéni jelöltje összesen egy és egy negyed órán át sorolják a szentkoronás háttér előtt, hogy kik ők, és miért csatlakoztak a mozgalomhoz.
A Jobbik célja a magyar bankrendszer "jelenlegi táblájának felrúgása és új, tisztességes játékszabályok elfogadása", illetve a devizahitelezés kapcsán az érintett banki szereplők elszámoltatása - jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel országgyűlési képviselő.
Körülbelül két hét múlva teljesen világossá válik, hogy a munkáltatók miként fizethetik adómentesen, cafeteria keretük terhére dolgozójuk akár teljes havi törlesztőrészletét. Már most látszik: igen sokan lehetnek jogosultak arra, hogy lakáshitel törlesztésüket céges juttatásként fizessék.
Kelet-Közép- vagy Dél-Európa lakossága jobban el van adósodva a magyarnál. Ahhoz, hogy legalább a régiós átlagot elérjük, a jelenlegi hitelek mellé minden jövedelemmel rendelkező magyarnak még 331 ezer forint kölcsönt kéne felvennie. Erre rövid távon nincs esély, pedig mostanság olcsón adósodhatunk el: már 5,3-7 százalékos kamatért lehet lakáshitelt felvenni. A devizahitelek azonban elijesztették a magyarokat a hitelfelvételtől, így miközben Európa más részein nőtt, nálunk az elmúlt 5 évben csökkent a hitelállomány.
Új rekordon a lakossági hitelek közt a nem teljesítő hitelek aránya. A tavaly év végén mért adat szerint a hitelek 18,8 százalékát nem törlesztették a háztartások. Három hónapja 18,5 százalékon állt ez a mutató.
Korán örülnek a devizahitelesek, akik abban bíztak, hogy az Alkotmánybíróság egy csapásra, már kedden megadja a megoldást a problémahalmaz kezelésére: információink szerint a testületben még nem alakult ki többségi álláspont arról, mit is válaszoljanak a kormány tavaly novemberi kérdéseire.
Új fejlemények várhatók a héten a devizahitelek ügyében – írja a Magyar Nemzet hétfői számában.
Amikor az előző kormány idején 300 forintnál járt az euró, a Fidesznek az volt az álláspontja, hogy Gyurcsányék gazdaságpolitikája megbukott. Ma az euró megközelítette a 314 forintot is.
