szerző:
Kovács Áron - M. László Ferenc
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A parlament feladata eldönteni, annyira tömeges-e a probléma, hogy törvénnyel kelljen módosítani a devizahitelesek szerződéseit. Az alaptörvény értelmezését a kormány kérte, melynek a jelek szerint szándékában áll újabb törvénnyel beavatkozni a bankok és az adósok közti szerződésekbe. Az Ab hétfői döntése szerint erre van is lehetősége, de nem lőcsölhetnek mindent a bankok nyakába.

Magából az alkotmányból "még nem következik, hogy az alaptörvénybe ütköznének a devizahitel-szerződések, vagy az azokat fenntartó bírói döntések" – közölte az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke hétfőn az Ab döntését ismertetve. Paczolay Péter ugyanakkor hangsúlyozta: kivételes esetben a kormánynak és a parlamentnek van lehetősége arra, hogy törvénnyel változtassa meg korábbi szerződések tartalmát.

Az ügy elemzését az Alkotmánybíróság elnöke vállalta magára – Paczolay készítette elő a határozatot –, hétfőn ő ismertette az Ab nyilvános határozatismertetésén a döntést és az indoklást is.  

A kormány nevében Navracsics Tibor igazságügyi miniszter fordult az Ab-hoz tavaly novemberben két pontban kérve az alaptörvény értelmezését. A miniszter arról érdeklődött, hogy

1. az alkotmányban megfogalmazott elvek (fogyasztói jogok, a tisztességes gazdasági verseny feltételeinek biztosítása, illetve az erőfölénnyel való visszaélés tilalma) alapján megállapítható-e a devizahitel-szerződések alaptörvény-ellenessége?

2. milyen feltételek mellett van lehetőség a fennálló szerződések jogszabállyal történő módosítására?

Paczolay irányt mutat
©

"Tömeges-e a probléma?"

Az Ab hétfői döntése szerint akkor lehet megváltoztatni a devizahitel-szerződéseket, ha azok változatlan fenntartása valamelyik fél lényeges érdekét sérti, a változás nem volt előre látható, és a probléma széles kört érint. "Azt a törvényhozó, a parlament feladata eldönteni, annyira tömeges-e a probléma, hogy törvénnyel kell beavatkozni, és a törvényhozónak bizonyítania is kell tudni ezt, ha esetleg az Ab elé kerülne a törvény" – közölte a testület elnöke.

Íme a határozat leglényegesebb pontjai:

- a devizahitel-szerződések, vagy az azokat fenntartó bírói ítéletek önmagukban nem alaptörvény-ellenesek

- az államnak van lehetősége beavatkozni korábban megkötött szerződésekbe

- de a beavatkozás feltételei szigorúak, és az új alaptörvénnyel sem lettek enyhébbek

- a törvényi megoldásnak kiegyensúlyozottnak kell lennie, nem terhelhet mindent a bankokra

- konkrét ügyekben persze a bíróságoknak figyelemmel kell lenniük az alaptörvény fogyasztóvédelmi cikkére is

Világos döntés?
©

 "Nem az Ab feladata választani"

Navracsics második kérdése arra vonatkozott, hogy – figyelemmel a jogbiztonság követelményére is – milyen feltételek mellett van lehetőség a fennálló devizahitel-szerződések jogszabállyal történő módosítására. Navracsics levelében utal rá, hogy szerinte az új alaptörvény enyhébb feltételeket szab a fennálló szerződések tartalmának módosításához, mivel abból hiányzik a régi alkotmánynak az a rendelkezése, amely a piacgazdaságról szól, és amiből 1991-ben az Ab levezette azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén bele lehet nyúlni a szerződésekbe. 

Paczolay hétfőn azt mondta a határozat ismertetésekor: attól, mert az új alaptörvényben nem szerepel a piacgazdaságra vonatkozó kitétel, a helyzet nem változott meg radikálisan, ráadásul az alaptörvény is rögzíti a vállalkozás szabadságát. A testület ezért továbbra is alapelvként tekint a szerződéskötések szabadságára, vagyis a régi alkotmányhoz képest – Navracsics felvetésével szemben – nem lettek enyhébbek a szerződések megváltoztatásának feltételei.

Az Ab hétfői döntése szerint nem vezethető le az alaptörvényből, hogy valamilyen szerződéstípus közvetlenül alkotmányellenes lenne. Számos megoldás lehet alkotmányos – közölte Paczolay –, de a határozat indoklása szerint nem az Ab feladata ezek közül választani.

Pattog a labda

Tavaly nyáron az Origo arról számolt be, hogy Navracsics minisztériumában már elkészült egy törvénytervezet a korábbi Ab-határozatok figyelembevételével. Ám a kormány végül nem terjesztette be, a hivatalos indoklás szerint azért nem, mert meg akarták várni a legfőbb bírósági szerv, a Kúria döntését. A Kúria decemberben értékelte az addig született bírósági ítéleteket, de érdemi kapaszkodót nem adott, visszadobta a labdát a törvényhozónak.

 

Bár a legfőbb bírói szerv szerint nem ütköznek a jó erkölcsbe a devizahiteles szerződések – még akkor sem, ha minden terhet, kockázatot az adósra hárítottak –, több kérdésben a Kúria sem döntött, indoklásuk szerint az Európai Bíróságra vártak, amely februárban közölte először álláspontját. Az Európai Unió Bírósága szerint a magyar bíróságok belenyúlhatnak a szerződésekbe, a szerződések megsemmisítésére ugyanakkor nem érdemes számítani, mivel az épp a fogyasztóra tekintettel járna komoly veszélyekkel. Csakhogy ez nem a unió bíróságának végleges döntése, csak a főtanácsnok véleménye volt, a végleges határozat leghamarabb nyáron várható. A kormány viszont az Alkotmánybíróság határozatát is meg akarta várni.

 

Navracsics szerint az alaptörvény-ellenességet az alapozhatja meg, hogy a devizahitel-szerződések az árfolyamkockázatot kizárólag az adósra hárították, biztosították a bankoknak az egyoldalú kamatemelés lehetőségét, illetve széles körben alkalmazták az úgynevezett árfolyamrést, vagyis más árfolyamon számolták át a devizákat a folyósításkor és a törlesztéskor (ez a vételi-eladási árfolyam különbözete, nem az árfolyamkockázat, az árfolyamrést korábban több bírósági ítélet is kifogásolta – a szerk.).

Nem lehet mindent a bankokra lőcsölni?

Az Ab szerint az alaptörvény fogyasztóvédelmi, az erőfölénnyel való visszaélést tiltó rendelkezése az államra ró feladatot: nem közvetlenül biztosít jogokat, csak azt írja elő, hogy az államnak milyen kötelezettségei vannak, milyen jogszabályokat és intézményeket hozzon létre a fogyasztók védelmében.

A hétfői határozat szerint a bíróságok egyes, konkrét ügyekben annak ellenére is figyelembe vehetik az alaptörvény fogyasztóvédelmi rendelkezését, hogy az nem közvetlen, alapvető jogot fogalmaz meg. Az Alkotmánybíróság csak egyes konkrét bírói ítéleteket tud vizsgálni, ha valaki panaszt nyújt be ellene. A kormány által kért alkotmányértelmezéssel viszont nem lehet megállapítani, hogy bírói ítéletek általában alaptörvény-ellenesek lennének – határozott az Ab.

Ahogy a bírói beavatkozás célja “a magánfelek érdekeinek új egyensúlyba hozása”, úgy a törvényhozónak is figyelemmel kell lennie arra, hogy kiegyensúlyozott módon nyúljon bele a szerződésekbe – közölte Paczolay. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy nem lehet olyan megoldás választani, ami az adósok helyett most minden terhet a bankokra róna.

 "Előre nem látható módon"
A Navracsics által is idézett római jogi kifejezés azt jelenti: „a dolgok jelenlegi állására vonatkozó záradék”. A gyakorlatban azt jelenti, hogy hiába rögzítettek valamit egy szerződésben, ha a körülmények alapvetően és előre nem látható módon megváltoznak, akkor az egyik fél kivonhatja magát annak hatálya alól. A régi – a devizahitel-szerződések megkötésekor hatályos – polgári törvénykönyvben ez úgy jelenik meg, hogy a bíróság módosíthatja a szerződéseket, illetve kivételes esetben az állam is beavatkozhat.

A testület a rendszerváltást követően már foglalkozott hasonló kérdésekkel. Ahogy Paczolay is felemlegette, az 1991-es határozat szintén lakáshitelek ügyében született (akkor az 1990 előtt született OTP-hitelekről volt szó, melyek rettenetesen megdrágultak a rendszerváltást követően – a szerk.). A testület akkor azt mondta ki: a fennálló szerződések tartalmának jogszabály útján történő megváltoztatása csak akkor lehetséges, ha a szerződéskötést követően beállt változás valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, a körülmények változása nem volt ésszerűen előrelátható, ugyanakkor túlmegy a normális változás kockázatán, és a beavatkozás társadalmi méretű igényt elégít ki.

Ne a forinthitelesek szívjanak!

A határozathoz párhuzamos indoklást csatolt Juhász Imre alkotmánybíró. (A párhuzamos indoklás nem ellenzi az eredeti határozatot, hanem kiegészítő szempontokat fogalmaz meg - a szerk.) Szerinte a kormány kérdéseire helyes választ adtak ugyan, de szükséges lett volna kiemelni a diszkrimináció tilalmát, mint amire a törvényhozónak figyelemmel kell lennie majd a jogszabály megalkotásánál: vagyis minden jelzáloghitelt felvevőre ugyanolyan szabályozást kell alkotni, függetlenül attól, hogy milyen devizában adósodtak el (vagyis el kell kerülni, hogy a forinthitelesek hátrányosabb helyzetbe kerüljenek).

Lenkovics Barnabás alkotmánybíró párhuzamos indoklása szerint a törvényhozónak olyan megoldást kell találnia, amely jogos és igazságos megoldást ad a devizahitel-szerződések döntő többségére: helyreállítja a felek egyenrangúságát, illetve kellőképpen árnyalt megoldást nyújt minden érintett problémájára. Példaként az 1921-es, a tartozások átütemezéséről szóló törvényt említette.

Salamon László alkotmánybíró – volt KDNP-s országgyűlési képviselő – párhuzamos indoklása szerint a fogyasztóvédelmi cikkből ugyan nem következik a devizahitel-szerződések alaptörvényellenesség, szabad kezet ad azonban a törvényhozásnak arra, hogy beavatkozzon azokba, ha a fogyasztók láthatóan hátrányos helyzetben vannak.

Pokol Béla alkotmánybíró különvéleménye – amely bírálja az alkotmánybírák többségi álláspontját – úgy véli: alapvetően hibás a határozat, mert az Ab szerinte nem gondolta végig, milyen hatásai lehetnek a döntésüknek. A testület Pokol szerint folytatta az 1990-es évek “jogkiolvasztó” gyakorlatát, vagyis olyan jogokat alkot, amelyek nincsenek leírva az alaptörvényben. Az Ab régi kritikusa most már talárban fejthette ki, hogy a mai Alkotmánybíróságnak nem lenne szabad a régi, már nem hatályos határozatokra hivatkoznia. Pokol szerint az Ab-nak azt kellett volna rögzítenie, hogy ha egy bíróság nem vonja be a fogyasztóvédelmi cikk értelmezését egy devizahitel-szerződés vizsgálatába, akkor annak az ítéletnek már eleve alaptörvény-ellenesnek kellene lennie.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Máriás Leonárd - M. László Ferenc Itthon

A főbíró a devizahitelekről: "Ismét döntési helyzetbe kerülhet a Kúria"

Miért nem ütközik a jó erkölcsbe egy devizahiteles szerződés még akkor sem, ha minden terhet, kockázatot az adósra hárít, és minden jogot magának tartott fenn a bank? Mikor tekinthető uzsorásnak egy szerződés? Van-e politikai nyomás a Kúrián, hogyan kezelik a bíróságok a perdömpinget? Visszapasszolták-e a problémát a kormánynak, mit tehet a jogalkotó, miért az Európai Unió Bíróságától várják a megoldást? A nagy vitát gerjesztett jogegységi határozatról Darák Péter főbíró és Wellmann György kollégiumelnök beszélt a hvg.hu-nak.

hvg.hu Gazdaság

Itt a nagy devizahiteles bejelentés

Szerdán az Európai Unió Bírósága közölte devizahiteles ügyben iránymutatásul szolgáló véleményét. A főtanácsnoki vélemény értelmében a főbb pontok: a Kúria vizsgálhatja a szerződések tisztességtelen jellegét, elképzelhető, hogy lesz arra mozgástere, hogy belenyúljon a szerződésekbe, a szerződések megsemmisítésére ugyanakkor nem érdemes számítani, mivel az épp a fogyasztóra tekintettel járna komoly veszélyekkel.

Videón az eperjesi gázrobbanás pillanata

Videón az eperjesi gázrobbanás pillanata

Ködös, nyálkás időnk lesz

Ködös, nyálkás időnk lesz

Figyelmeztetést adtak ki az ónos eső és a köd miatt

Figyelmeztetést adtak ki az ónos eső és a köd miatt

Felpofozott egy nő egy pumát, hogy mentse a kutyáját

Felpofozott egy nő egy pumát, hogy mentse a kutyáját

A budapesti karácsonyi vásár a bécsinél és a pozsonyinál is drágább

A budapesti karácsonyi vásár a bécsinél és a pozsonyinál is drágább

Ne nyomja meg a gombot, ha felugrik egy ilyen értesítés a böngészőjében

Ne nyomja meg a gombot, ha felugrik egy ilyen értesítés a böngészőjében