Nem elég az elköteleződés az Orbán-rezsim külpolitikai irányvonalának felszámolása iránt, egy leendő Tisza-kormánynak azért is aktívan kell tennie, hogy újra elismert tagja legyen a nyugati szövetségesi rendszernek. És azért is, hogy megakadályozza a mostani szövetségesek befolyásolási kísérleteit. Hegedűs Dániel cikksorozatának első része.
A HVG korábban úgy értesült, hogy a döntés az áthelyezésének előkészítése: az utolsó magyar király unokája új állomáshelye Madrid lesz.
A kormányinfón kiderült, a magyar határ közelében lévő, magyar dolgozókat is foglalkoztató munkácsi gyár elleni rakétatámadás nem késztette arra a magyar kormányt, hogy bekéresse az orosz nagykövetet. Pedig korábban, más országok esetében ehhez Orbán Viktor kritizálása, a munkácsi turulszobor eltávolítása, vagy éppen Petry Zsolt kapusedző menesztése is elég indok volt.
Ukrajna budapesti nagykövete szerint akkor lehet javítani a kétoldalú viszonyon, ha beszélnek egymással a felek.
A londoni nagykövetségen elsőbeosztotti státuszba került Németh Norbert – ez a pozíció elvileg a diplomáciai szakma egyik csúcsa.
A Budapest–Belgrád vasútvonal megnyitásának csúszása vezetett oda, hogy a V-Híd Zrt. vezérigazgatója, Sárváry István közös megegyezéssel távozott Mészáros Lőrinc cégétől – értesült a HVG. A kínai kapcsolatokban a kormánynak is van tennivalója.
A külügy megtalálta Habsburg György párizsi nagykövet utódját.
Pár éve még torontói főkonzulnak készült Bencsik János, elutasítása mögött korábbi, szélsőséges megnyilvánulásai állhatnak. Dániában mégis zöld utat kapott, kinevezték a koppenhágai magyar nagykövetség második emberének.
Hiába próbálja magát a kormány nemzetközi tényezőnek bemutatni, 15 év dúlás után hatalmas feladat lesz újjáépíteni Magyarország tekintélyét a diplomáciában – mondja Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund regionális igazgatója. Mi várható 2026 áprilisáig? Mi lenne a legveszélyesebb forgatókönyv a kormányváltás szempontjából? Mi lehet Amerika szerepe a Fidesz választási eredményében?
A külügy szerint a botrány után kirúgták Dudás Zoltán Szilárdot, így nem küldik diplomáciai szolgálatra.
Az amerikai külügy arra számít, hogy egy esetleges izraeli csapást Irán amerikai célpontokon torolhatja meg.
A state department 1789-es megalapítása óta nem volt példa akkora felfordulásra az amerikai diplomáciában, mint amit most Donald Trump tervez.
Az izraeli miniszterelnök budapesti látogatásával foglalkozott több európai lap.
Orbán Viktor rengeteget köszönhet az izraeli miniszterelnöknek az elszigeteltségből való kitöréstől a Pegasus szoftverig. Netanjahut azonban ugyanazért támogatja, amiért a Balkán gyújtogatóit: nem országokkal, hanem azok – többnyire illiberális-autokrata – politikusaival ápol jó viszonyt. A szájkarate és Trump eljövetele ellenére Orbán külpolitikai húzásaival csak egyre jelentéktelenebbé válik.
Ezzel egyidejűleg egy államközeli orosz lap már kritikákat is megfogalmazott az amerikai elnökkel szemben.
A gyarmati hatalmak gyakran vetették be érdekeik érvényesítésére hadiflottájukat, és sikerrel jártak, anélkül hogy egyetlen lövés is eldördült volna. Az ágyúnaszád-diplomáciaként ismert erődemonstráció ismét előkerült, de ma már hadihajó sem kell hozzá.
Szakértők attól tartanak, a kivégzésekkel tovább romlott a két ország amúgy is fagyos kapcsolata.
Mondhatni kiábrándult a királyságból, és már nem is érzi akkora kiváltságnak, ha majd őt is fogadja III. Károly.
Az orosz külügyminisztérium szerint arról is szó volt, hogyan lehetne kezelni a kétoldalú viszonyt beárnyékoló számos „irritáló tényezőt”.
Erről az első körös szaúdi tárgyalások során állapodtak meg.
