„Szijjártó Péter nem érezte szükségét” – mondta Gulyás Gergely a hétfői kormányinfón arról, hogy a helyenként orosztalanított közlemények írásán kívül jelezték-e közvetlenül Oroszországnak is, hogy elítélik a Munkácsot ért rakétatámadást. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egy másik kérdésre hozzáfűzte, nem tud arról sem, hogy Szijjártó Péter beszélt volna Szergej Lavrovval a munkácsi támadás miatt, noha a magyar külügyminiszter egyébként gyakran rendkívül egyeztet orosz kollégájával. Például augusztus 16-án, a Trump-Putyin találkozó másnapján is szükségét érezte, hogy telefonbeszélgetést kezdeményezzen Lavrovval, és tárgyaljanak az alaszkai csúcs „eredményeivel összefüggésben”.
A részben magyarok lakta Munkácsot ért légitámadás azonban ezek szerint nem vitte át a magyar kormány ingerküszöbét, hogy kérdéseket tegyen fel róla az oroszoknak, netán bekéressék az ország nagykövetét. Ez utóbbi, jogi következményekkel önmagában ugyan nem járó, de egy-egy közleménynél azért erősebb jelzésnek számító diplomáciai eszköztől más esetben nem riad vissza a Szijjártó vezette külügyi tárca.
Miután a magyarok életét veszélyeztető, a munkácsi gyárat és környékét lángba borító orosz cirkálórakéták erre nem adtak erre elég indokot, átnéztük, az elmúlt években mi késztette arra a minisztert, hogy személyesen kérje számon egy másik ország diplomáciai képviselőjét.
Az ukrán nagykövetet, Sándor Fegyirt például ezen a nyáron már kétszer is berendelték, egyszer Sebestyén József halála, egyszer pedig a palágykomoróci templomgyújtogatás ügyében.
De már 2022 áprilisában is hívatták az ukránok képviselőjét, hogy közöljék vele: ideje, hogy Zelenszkij és társai „befejezzék Magyarország sértegetését és tudomásul vegyék a magyar nép akaratát”.
Fél évvel ezután pedig amiatt kellett felelnie az ügyvivőnek, mert a munkácsi várból a helyi képviselő-testület döntése nyomán eltávolították a turulszobrot, hogy a helyére az ország állami jelképét, a háromágú szigonyt tegyék. Szijjártó akkor arról beszélt, a szobor eltávolítása „egy teljesen felesleges provokáció a magyarokkal szemben”, annak pedig nincs jelentősége, hogy kinek a provokációja, nekik most az a feladatuk, hogy kiálljanak a kárpátaljai magyarok mellett.
Az orosz nagykövetet utoljára 2022. február 24-én, az ukrajnai invázió megindításának napján hívatták be Szijjártóék (Magyarország része a közös válasznak – jelentette ki akkor még a külügyminiszter), az azóta eltelt három és fél évben járt viszont náluk rapporton a svéd, az amerikai és a német nagykövet is.
A svéd képviselet vezetőjének azért kellett felelnie, mert a miniszterelnök, Ulf Kristersson azt mondta: Orbán Viktor „nem az európai országok és nem is Svédország nevében beszél, talán inkább Oroszország nevében”. Mindez azután történt, hogy a magyar kormányfő a kérdéses tisztaságú grúziai választások után Tbiliszibe sietett, hogy személyesen is gratuláljon a győztesnek kihirdetett, oroszbarát Grúz Álom pártnak, illetve a választóknak, akik szerinte „nem engedték, hogy az országukból második Ukrajna legyen”.
A magyar kormány szemében valóságos mumusnak számító korábbi amerikai nagykövetnek, David Pressmannek az előző amerikai elnök, Joe Biden tavaly márciusi nyilatkozatát hányták a szemére: „Trump azt gondolja Putyinról, hogy egy erős, rendes fickó. Tudják, kivel találkozik ma Mar-a-Lagóban? A magyar Orbán Viktorral, aki nyíltan kimondta, hogy szerinte a demokrácia nem működik, a diktatúrát keresi.”
Julia Gross német nagykövet pedig maga húzta ki a gyufát tavaly októberben, amikor a Német Egység Napja alkalmából rendezett ünnepségen arról beszélt, hogy a kormány lépései egyre jobban aláássák a Magyarországgal szembeni bizalmat, az Orbán-kabinet pedig olyan útra lépett, amely eltávolítja egymástól a két országot. Külön megemlítette Orbán Viktor békemisszióját, amely „bosszúságot okozott az EU-ban”, a Finnország és Svédország NATO-csatlakozása körüli „komédiát”, valamint a NATO védelmi képességeivel kapcsolatos „kockázatos játszmát” is – Szijjártó szerint mindezzel súlyosan beavatkozott Magyarország belügyeibe.
Igaz, három évvel korábban éppen a magyar külügy látszott beavatkozni egy német focicsapat ügyeibe, 2021 áprilisában ugyanis azért kérette hivatalába Magyar Levente államtitkár a német ügyvivőt, mert a Hertha BSC szerződést bontott Petry Zsolt kapusedzővel. Tette ezt azután, hogy Petry egy Magyar Nemzetnek adott interjúban kritizálta Gulácsi Pétert, a magyar válogatott és az RB Leipzig kapusát, amiért kiállt a szivárványcsaládok mellett, a bevándorlást pedig úgy írta le, mint az okot, amely miatt bűnözők lepték el Európát. A Hertha szerint mindez nem volt összeegyeztethető a klub toleranciával és esélyegyenlőséggel kapcsolatos szellemiségével, a magyar diplomácia viszont a honfitársunkat ért „véleményterrort” nem tartotta elfogadhatónak.
2020-ban pedig azért volt jelenése a Szijjártóék színe előtt német nagykövetnek, mert a magyar miniszter szerint „antiszemitizmussal vádolta meg Magyarországot” egy német külügyi államtitkár. Michael Roth egészen pontosan ennyit mondott egy interjúban: „Az egyik, amiért megindult a 7-es cikkely szerinti eljárás Magyarországgal szemben, az az elvaduló antiszemitizmus. De nem beszélhetek kritikusan más országok antiszemitizmusáról anélkül, hogy megemlíteném az antiszemitizmus rettenetes előretörését Németországban.”
A németeknél azonban jóval gyakoribb vendég volt a magyar külügyminisztériumban a svéd nagykövet, 2019-ben egyszer azért, mert a miniszterelnöke azt találta mondani, hogy Magyarországon veszélyben vannak az emberi jogok, máskor azért, mert a szociális ügyekért felelős svéd miniszter egy Twitter-posztban kritizálta az Orbán-kormány családpolitikai bejelentéseit. 2018-ban meg azért, mert az ország külügyminisztere és migrációs minisztere bírálták a magyarok menekültpolitikáját.
Hasonló ügyben vonták kérdőre Hollandia budapesti képviselőjét, miután Mark Rutte akkori miniszterelnök 2019-ben nem rejtette véka alá azt az álláspontját, miszerint Magyarországon „a jogállamiságot nem tartják tiszteletben, és mindezt úgy csinálják, mintha annak semmi következménye nem lenne”.
2015-ben pedig Szijjártó egyetlen haragos huzattal egyszerre rendelte be a francia és a svéd nagykövetet, azt üzenve országuk vezetőinek, hogy „fejezzék be a képmutatást”, miután azok felszólították Magyarországot, hogy „bánjon humánusan” az ország határaihoz érkező migránsokkal.
Románia nagykövetét is gyakorta megintették Szijjártóék a 2020 előtti években, így
- az úzvölgyi magyar katonai temető meggyalázása miatt (gyakorlatilag ez indította el a magyargyűlölő George Simion karrierjét, akit az idei román államfőválasztási kampány finisében elhangzott hírhedt tihanyi beszédében Orbán Viktor támogatásáról biztosított),
- egy magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos, fenyegető miniszterelnöki nyilatkozat miatt,
- mert a román külügyminiszter „autistának és elfogadhatatlannak” nevezte a magyar határzárat,
- vagy éppen Victor Ponta akkori miniszterelnök szintén 2015-ben elhangzott szavai miatt, amelyek az ígérték: „Románia emberként fog bánni a migránsokkal, nem pedig úgy, mint magyar szomszédaink, akik botokkal terelik és sorszámmal látják el őket”.
Ez idő tájt a görög nagykövetet is behívatták, amiért a görög belügyminiszter egy svéd lapnak azt állította, hogy országa megvédi a határait, Szijjártó szerint azonban „a csillagokat is lehazudta az égről”.
Nem úszta meg a számonkérést a kanadai nagykövet sem, amikor a CEU elüldözése idején kormánya aggodalmát fejezte ki a magyarországi akadémiai szabadság miatt.
Az amerikai ügyvivő behívásához 2019-ben pedig már egy New York Times-cikk is elég volt, amiben egyebek mellett azt írták, hogy többen ellenezték Orbán fehér házi találkozót Trumppal, a magyar miniszterelnök oroszbarátsága és antidemokratikus politikája miatt.
Az ukrán nagykövetet többször kérdőre vonták Budapesten már a háború előtt is, például amikor 2018-ban egy szélsőséges ukrán oldal listázni kezdte a kettős állampolgársággal rendelkező kárpátaljai magyarokat, a hatóságok pedig kettős állampolgársággal rendelkező állami tisztviselők és önkormányzati képviselők átvilágítását helyezték kilátásba, vagy amikor 2017-ben a szűkítették a nemzetiségek anyanyelvű oktatásának lehetőségeit.
Az orosz nagykövetnek azonban az említett háborúindítási alkalmon kívül mindössze egyszer kellett befáradnia Szijjártóhoz az elmúlt tíz évben, miután 2016-ban az orosz állami tévében pogromnak nevezték az 1956-os forradalmat, amely mögött nyugati hatalmak álltak, és amely alatt ezrével engedték ki a nácikat a magyar börtönökből.
Nyitókép: Facebook / Szijjártó Péter
