Van, amiben már most jobbnak tűnik a mesterséges intelligencia az orvosoknál, de összességében azért még nem kell attól tartani, hogy a jövőben a technológia dönt majd az ember helyett.
Amerikai kutatók példátlan eredménnyel álltak elő: az egerek szinte teljes agyát feltérképezték, és megállapították, a döntéshozatalban olyan régiók is aktívak, amelyek egyébként a mozgáshoz kapcsolódnak.
Döntéseink ritkán tökéletesek, mégis gyakran görcsösen keressük az egyetlen helyes megoldást. Mi lenne, ha a döntés utánra fókuszálnánk: arra, hogyan tehetjük jóvá, amit választottunk? – teszi fel a kérdést Ellen J. Langer világhírű pszichológus. Szerkesztett részlet a Tudatos test című könyvből.
Az emberek egy része, elsősorban a sikeresebbek, hisznek abban, hogy érdemeik, okos döntéseik juttatták őket abba a helyzetbe, amit elértek. De vajon tényleg a döntéseken alapszik-e mindez?
A méhek döntéshozatalát alapul véve olyan döntéshozatali modelleket lehet fejleszteni, amelyekkel még jobb robotokat lehet készíteni a jövőben.
Jó lenne úgy hozni meg a döntéseinket, hogy minden létező tudás a birtokunkban van, de a világ nyilván nem így működik. Közgazdászok vizsgálták, hogyan próbálhatjuk meg kitalálni egy másik ember gondolatait, mi alapján döntünk arról, hogy melyik szakértőre hallgatunk, és hogy mit érdemes elárulni saját magunkról, ha azt szeretnénk, hogy mások jókat gondoljanak rólunk.
Egyre több cég döntéshozói érzik úgy, hogy képtelenek megbirkózni azzal az adatmennyiséggel, ami rájuk zúdul – mutatta ki az Oracle kutatása.
A levegő minősége jelentősen befolyásolhatja az emberek gondolkodási és döntési képességeit (is). Erre a következtetésre jutottak holland és amerikai tudósok, miután sakkozók kognitív teljesítményét vizsgálták különféle légszennyezettségi körülmények között.
Válsághelyzetben nem az a lényeg, hogy megszállottan végiggondoljunk minden alternatívát, hanem az, hogy visszanyerjük a saját képességeinkbe vetett önbizalmunkat. Részlet a 41 megvalósítási modell című könyvből.
Egyes hangyatelepeken olyan döntéshozatali hálózatok jönnek létre, amelyek nagyon hasonlítanak az agy neuronjainak szövetéhez – állítják amerikai szakemberek.
Szép lenne a világ, ha minden döntés jól átgondolt volna, de aki nagy nyomás alatt van, nem mindig dönt racionálisan. Nem csak a szűk határidő vagy a nagy tét zavarhatja bele az embert olyan helyzetbe, amikor nagy stresszben kell döntenie – mutatták ki a téma kutatói, akik arra is rájöttek, a kockázatokhoz egész másképp hozzáálló embereknek is vannak közös sémáik, amikor hirtelen kell döntést meghozniuk.
Cikkünkben automata üzemmódban hozott és emiatt gyakran kiszámíthatatlannak tűnő döntéseinkről elmélkedik Sandy Vaci nemzetközi üzletember.
Hogyan kerülhetjük el üzleti döntéseink meghozatala során a legjellemzőbb csapdákat? Olivier Sibony vezetői tanácsadó könyvében többek között erre keresi a választ. Részlet.
A példaképek iránti igény érthető. Kiválasztásuk során azonban gyakran beleesünk három hibába - hívja fel a figyelmet Olivier Sibony vezetői tanácsadó Döntéshozatali csapdák című könyvében.
Tízezer támogató aláírás kell hozzá.
Gyakran egyszerűen azt a lehetőséget választjuk, ami utoljára jól működött, hiába tudjuk, hogy van jobb megoldás – állítják az ohiói egyetem kutatói. Ian Krajbich, a tanulmány társszerzője egy példával is szemléltette ezt.
Ne hozzunk meg fontos döntéseket korgó gyomorral – summázható a skóciai Dundeei Egyetem pszichológiai tanszékének kutatása. A Benjamin Vincent által vezetett vizsgálat megállapította, hogy az éhségérzet türelmetlenné teszi az embereket, és ez hatással lehet a döntéseikre.
A munkahelyi stressz általános jelenség, egy vezető beosztású munkatárs esetében pedig mértéke a sokszorosára nőhet. Melyek a leghatékonyabb munkahelyi és egyéni gyakorlatok? Mit gondol erről egy HR-szakember és egy business coach? Mutatjuk, milyen stratégiák segíthetnek a döntéshozatalban.
Alapvető emberi tulajdonság úgy megbecsülni egy termék vagy szolgáltatás értékét, hogy annak nincs sok köze a valós értékhez. Íme a viselkedési közgazdaságtan tippjei az alapvető pénzügyi hibák elkerülésére, helyesbítésére vagy enyhítésére.
A döntéseinket befolyásoló közszájon forgó mítoszok fennmaradnak – még ha hivatalos kutatások épp az ellenkezőjüket bizonyították is be. Hogy miért? Mert a mítoszok érzelmi válaszokat váltanak ki belőlünk.
